Az Erdoğannak bemutató magyar embernek adott tanácsot Magyar György
Bár egy hónapja történt a botrányos eset, Magyar György képtelen napirendre térni afelett, hogy féltucatnyi török testőr leteperte, bántalmazta azt a magyar állampolgárt, aki augusztus 20-án a tömegből beintett a budapesti látogatáson tartózkodó török elnöknek. Az ügyvéd most egy blogbejegyzésben tér vissza az ügyre, emlékeztetve arra, hogy a rendőrség visszadobta a kvázi feljelentést. Tanácsa a „mutogatós” embernek szól: terjesszen elő magánindítványt a bíróságnál könnyű testi sértés miatt, a harminc napos jogvesztő határidőn belül még van néhány napja erre.
A nemzetközi jog szerint valóban kivételes védelem illeti meg Erdoğan elnököt – le is zárták fél Budapestet miatta –, de ennek feltételeit jogszabályok sora tartalmazza. Az pedig sehol nem szerepel, hogy egy politikust nem lehet szidni, nem lehet neki bemutatni, mert ez a véleménynyilvánítás szabadságának Magyarországon mindenkinek alaptörvényben foglalt joga – szögezi le a Magyar Ügyvéd Blogon megjelent poszt.
Vajon milyen alapon avatkoztak be a török testőrök csupán azért, mert valaki a tömegben beintett Orbán Viktor diktátor barátjának? Veszélyeztette ezzel a személyes biztonságát vagy életét? – sorolja a kérdéseket az ügyvéd, nemmel válaszolva meg őket. Ahhoz pedig nekünk nincs közünk, hogy Erdoğan nincs ehhez hozzászokva. A testőröknek pedig végképp nem lett volna ezzel dolguk, ám ők nem bírtak magukkal, és valószínűleg fogalmuk sem volt a védett személyekre vonatkozó 1973-as ENSZ-egyezmény, illetve a hatályos magyar jog rendelkezéseiről.
Az esettel kapcsolatban Tóth Bertalan, az MSZP-s országgyűlési frakcióvezetője kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki a politikus beadványát feljelentésként értékelte, és továbbította azt a BRFK-hoz – emlékeztet az írás, megjegyezve „ez bevált gyakorlat, mert Polt semmiért nem vállalja a személyes felelősséget”. Nem is kellett sokáig várni a válaszra, mert a rendőrség szerint a török köztársasági elnök testőrei „kiemelt személyvédelmi feladatokat láttak el”, és „az erre vonatkozó különleges szabályok alapján, a védett személyt ért atrocitás esetén intézkedési kötelezettség keletkezik. Ennek végrehajtására azonnal, adott esetben az intézkedés alá vont állampolgár személyiségi jogainak szükségszerű sérelmével kerülhet sor” – reagált a rendőrség.
Magyar György szerint azonban ez ostobaság. Ugyanis egyszerűen nem igaz, hogy a török testőröket csupán emiatt intézkedési kötelezettség terhelte. Terhelte volna, ha a védett személy életét komoly veszély fenyegeti. Ebben az esetben viszont a TEK-nek is lett volna tennivalója. De ott másként látták, és inkább a „mutogatós” magyart mentették ki.
A Btk. garázdaságra vonatkozó tényállása szerint, aki „olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A török testőrök pedig ezt megvalósíthatták, még akkor is, ha a rendőrség szerint erről nem érdemes beszélni. „A törökök viselkedése nem értékelhető kihívóan közösségellenesként, illetve az általánosan elfogadott társadalmi normákkal és az együttélés szabályaival történő nyílt szembe helyezkedésként" – vélik. Ha valakit egy tömegrendezvényen súlyosan bántalmaznak, az tényleg rendben van? – kérdezi azonban Magyar, aki szerint valószínűleg nincs, ezért úgy tűnik, hogy ezúttal politikai döntés született, a testőrök ugyanis szerinte túllépték a hatáskörüket.
Az adott ügyben nem is érkezett „igazi” feljelentés, hanem Tóth Bertalan kérdését minősítette a legfőbb ügyész annak. „Szakmai hibának tartom, hogy a nyomozást nem rendelték el, s enélkül döntöttek, megalapozatlanul” – szögezi le a Magyar Ügyvéd Blog posztja. Mint hozzáteszi: a „mutogatós” ember magánindítványt terjeszthet elő a bíróságnál könnyű testi sértés miatt. Ha már elég bátor volt „mutogatni”, ezt tegye meg, amire amíg a harminc napos jogvesztő határidőn belül még van néhány napja – tanácsolja az ügyvéd. Ezzel semmit nem veszíthet, ám legalább elérheti, hogy a hatóságnak kötelessége lenne kivizsgálni, mi is történt azon a szerencsétlen napon, ha a bíróság elrendelné a nyomozást – írja Magyar György.
