Az EU egy évvel meghosszabbította a globális emberi jogi szankciókat

Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől teljesen függetlenül fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi visszaélésekért felelősek.

A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint számos kulcsfontosságú uniós cél elérését támogatja, így például a békemegőrzést, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását.

A szankciók a személyekre és szervezetekre nem kell, hogy tekintettel legyenek. Csak az a fontos, hogy azok, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket bocsátanak rendelkezésre a jegyzékben szereplők részére.

Az EU Tanácsának hétfői határozata szerint a szankciók minden eddigi jegyzékbe vett emberre és szervezetre továbbra is vonatkoznak, csak olyanokra nem, akik időközben elhunytak.

A szankciós lista jelenleg 116 emberre és 33 szervezetre vonatkozik.

Az EU első alkalommal 2021 márciusának végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt.

Eddig többek között a következő jogsértéseket vették célba: tömeges önkényes fogva tartások, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában; elnyomás Észak-Koreában; bírósági eljárás nélküli kivégzések és emberek erőszakos eltüntetése Líbiában; szexuális kisebbséghez tartozó személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban; valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában.