Az EU elfogadta az Oroszországot célzó 19. szankciós csomagot
Elfogadta az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háború miatt a tizenkilencedik szankciós csomagját, amely további orosz energiaembargót tartalmaz, valamint az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó, de az unión kívül letelepedett banki, és kriptoszolgáltatásokat sújtja – közölte hivatalosan az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács csütörtök délelőtt.
A közlemény szerint az újabb csomag részeként az EU megerősíti az orosz diplomaták unión belüli mozgásának ellenőrzését is, és további intézkedéseket vezet be az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért felelősökkel szemben.
Az EU újabb büntetőintézkedéseket vezetett be Fehéroroszországgal szemben is, hogy korlátozza Minszknek az orosz háborús erőfeszítésekhez nyújtott támogatását – tették hozzá.
Az Európai Tanács brüsszeli ülésén az európai uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről folytatnak megbeszélést, valamint foglalkoznak a Közel-Kelettel, a migrációval és a versenyképességgel is.
Az egynaposra tervezett találkozón meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről.
A tagállamok állam-, illetve kormányfői megvitatják, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának szánt támogatását az elkövetkező években nyújtani kívánt pénzügyi hozzájárulás megerősítésével.
António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a tagállami vezetőknek mérlegelniük kell az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználásának lehetőségeit Ukrajna támogatására.
„Közös célunk továbbra is az, hogy Ukrajnában igazságos és tartós béke jöjjön létre. Ennek eléréséhez elengedhetetlen mind a katonai, pénzügyi és diplomáciai támogatás, mind pedig a biztonsági garanciák nyújtása" – fogalmazott Costa a tagállami vezetőknek írt, az uniós csúcsra szóló meghívólevelében.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a legújabb fejlemények fényében megvitatják majd, hogy az EU hogyan támogathatja a kétállami megoldásban – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásában – gyökerező békére, valamint a Gázai övezet újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket.
Áttekintik továbbá az október 13-i sarm-es-sejki csúcstalálkozó eredményeit, valamint az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet között létrejött megállapodás végrehajtását.
Az európai védelem erősítését célzó uniós törekvésekkel kapcsolatban a vezetők megbeszélést fognak folytatni az EU védelmi készültségéről, valamint a képességfejlesztési projektekre és az irányításra vonatkozó konkrét döntésekről.
A versenyképesség vonatkozásában három témát vitatnak meg: az eljárások egyszerűsítését, valamint a zöld és a digitális átállást.
Ezzel összefüggésben kitérnek arra, hogy milyen előrehaladás történt az egyszerűsítésre irányuló jogalkotási javaslatok terén, miként érhetők el az EU éghajlat-politikai célkitűzései úgy, hogy közben az iparágak és a háztartások támogatást kapnak a 2050-re megvalósítandó klímasemlegesség felé vezető úton, továbbá miként valósítható meg a digitális szuverenitás, a digitális infrastruktúra védelme és a jövőbeli technológiák kiaknázása.
Foglalkoznak a tervek szerint a megfizethető lakhatás egyre növekvő társadalmi és gazdasági problémájával is. Ezzel összefüggésben megvitatják, hogy európai szinten mit lehet tenni a nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítések támogatása érdekében.
A migráció kérdésével kapcsolatban a tagállami vezetők nyomon követik a legutóbbi EU-csúcstalálkozón megvitatott, prioritást képező javaslatokat. Idetartozik az uniós jogszabályok végrehajtása, az illegális migráció megelőzése, valamint az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésével kapcsolatos erőfeszítések.
