Az EU energiaügyi biztosa szerint csökkenteni kell a Kreml háborúzásra használt jövedelmét
Az EU a Kreml háborúzásra használt jövedelmeinek csökkentését szolgáló csomagját Dan Jørgensen energiaügyi biztos terjesztette elő kedden. Ez lehetővé teszi, hogy a társaságok 2027-re felmondják hosszú távú szerződéseiket Moszkvával. A legújabb intézkedés a többivel együtt Moszkvának sok milliárd eurójába kerül.
Mindezt nem támogatja a két leginkább Moszkva-barát tagállam, Magyarország és Szlovákia, azzal, hogy ez az országukban jelentős áremelkedéshez vezetne – írja a Politico.
Brüsszel erről nincs meggyőződve. A neve mellőzését kérő három tisztségviselő is elmondta: „nem ismerjük el a számokat, amelyeket a két ország bemutat”. Egy másik rámutatott: Budapest és Pozsony csak némi készpénzt remél a támogatás fejében.
A terv tekintettel a tengerpart nélküli országokra bevezet olyan lehetőséget, hogy bizonyos feltételek mellett még 2028. január 1-ig lehet importálni orosz gázt. Jørgensen a Politiconak le is szögezte: a bizottság mindent elkövet, hogy segítsen megtalálni az alternatívákat az orosz gázhoz, és „egyetlen ország sem marad a javaslat következtében energia nélkül”.
A javaslat elfogadásához nem konszenzus, hanem minősített többség szükséges, ami megfosztja Orbánt és Ficót a vétó lehetőségétől. Az új szankciók elfogadásához és az eddigiek meghosszabbításához azonban konszenzus kell, és a két politikus kilátásba helyezte, hogy ezt megakadályozza, ha nem kap további felmentést.
Az EU messzebb ment a mostani javaslattal annál, mint amire korábban számítottak, de nem lesz könnyű ezt betartatni Washington támogatása nélkül. Maria Shagina (Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete) rámutatott: Budapest és Pozsony komoly akadály, ezért ebben sok függ Washingtontól. Emellett számos kemény intézkedéshez nem szükséges Washington támogatása, de az olaj-ársapkához nagyon kell, mert nincs értelme, ha nem vásárolnak az Egyesült Államoktól.
Donald Trump már jelezte, hogy pillanatnyilag nem támogatja az Oroszország elleni további szankciókat. A már érvényben lévő szabályok betartatásához is szükséges az amerikai segítség, például a szankciókat megkerülő „árnyékflották” ügyében. Jørgensen szerint az intézkedés nem áll kapcsolatban Ukrajnával, hanem azért hozzák, mert Oroszország fegyverként használja az energiát Európa ellen, ezért nem megbízható kereskedelmi partner.
Az energia-társaságok tartanak a következményektől is, a szakértők szerint ugyanis gyenge lábakon áll az, hogy vis maiorra hivatkozhatnak. Katja Yafimova (Oxford Energia-tanulmányok Intézete) rámutatott: ez a hivatkozás éppen olyan történésekre vonatkozik, amelyek nem láthatók előre.
A váratlanul kemény brüsszeli javaslat az orosz energiahordozók egyes felhasználóinak ugyan túl messzire megy, mások azonban még keményebb fellépést szeretnének. Žygimantas Vaičiūnas litván energiaügyi miniszter, aki még kevesebb engedményt szeretne, rámutatott: az általános nézet szerint a tervben vannak lyukak, és akadnak aggasztó aspektusok. Például az, hogy a javaslat bizonyos körülmények között engedi az orosz gáz importját, mert ezt igen szélesen lehet interpretálni, és ez nagy szürke zónát teremt, ami a jelen körülmények között „valószínűleg nem a legjobb megoldás”.
