Az EU hamarosan felszólítja Magyarországot és Szlovákiát, ne üzleteljen Oroszországgal
Az EU harcra készül, és hamarosan felszólítja Magyarországot és Szlovákiát, hogy ha tetszik, ha nem, ne üzleteljen tovább az energiahordozók területén Oroszországgal. Az unió azt akarja, hogy ezek az országok hagyjanak fel az Moszkva ukrajnai háborújának finanszírozásával. Ugyanakkor a megvalósítási terv még zavaros – mutatott rá a Politico amerikai portál európai kiadásában.
Egyelőre még csak udvarias felszólítások vannak. Ám az EU végrehajtó testületének kedden közzétett terve megvalósulása esetén 2027-re hatékonyan véget vetne Moszkva jövedelmező európai gázszállításainak, és megkövetelné, hogy a gázcégek mondják fel a szerződéseiket. Ez pedig leszámolást jelent Brüsszel és aközött a néhány vezető között, akik még mindig ragaszkodnak az orosz gázhoz. Miközben azonban az uniós vezetők keményen beszélnek, a keddi bejelentés után nyomban kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire praktikus az elképzelés, és hogy vajon a tagállamok végre fogják-e hajtani – írja a Politico.
A terv egyenesen az EU célkeresztjébe helyezi Magyarországot és Szlovákiát, amely a háború idején is tovább szivattyúzta az orosz gázt, és emellett akadályozták az Oroszország elleni további energia-szankciókat, továbbá Ukrajna támogatását.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos hangsúlyozta, hogy a javaslat elfogadásához nem szükséges konszenzus, vagyis az EU átléphet a magyar és szlovák kifogásokon. „Az is az unió része, hogy ha szükséges, a többség hozza meg a döntést”. Ha pedig egyes országok nem tesznek eleget a döntésnek, megvannak az eljárások ennek kezelésére – tette hozzá.
Az erőteljes üzenet meglepett sok diplomatát, akik egyébként úgy vélekedetek, hogy még számos kérdés vár válaszra. Egyikük kijelentette: „Brüsszel végre egyértelmű üzenetet küldött, bár még biztosítékokat kell adnia arra, hogy a terv jogilag valóban kivitelezhető".
Az unió immár három éve kivételeket biztosított egyes tagállamok, köztük Magyarország és Szlovákia számára, hogy azok támogassák a szankciókat. A két ország vezetői azonban arra használják ki ezt, hogy továbbra is importálják az orosz gázt, és tranzitdíjak és a nyílt piacon való eladások révén hasznot húzzanak ebből.
Egy szakértő kifejtette a portálnak: ezek az országok most szembesülhetnek Moszkva háborújának valós költségeivel. Egy további szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország kompenzációt követelhet.
Jørgensen kijelentette: az EU Bizottsága kész segíteni az érintett országokat a leválásban, de a belső értékelések szerint a tömbben nem kell áremelkedésre számítani.
Így is kérdés azonban, hogy hogyan működne a brüsszeli terv a gyakorlatban. Kinek fogják jelenteni a tagállamok az adatokat? Ki fogja figyelemmel kísérni a végrehajtást? Milyenek lesznek a büntetések? Megbízunk-e az oroszbarát kormányok szavában arról, hogy honnan szerzik be a gázt? – sorolta a kérdéseket egy idézett gázpiaci szakértő.
Brüsszel azzal érvel, hogy a javaslatok szilárd jogi talajon állnak. „Pontosan tudjuk, mit akarunk, és hogy hogyan tudjuk ezt szilárd jogi alapon, biztonságos módon elérni, elkerülve a peres és gazdasági kockázatokat a piaci szereplők számára” – mondta egy neve mellőzését kérő tisztségviselő.
A problémák azonban bonyolultabbá válnak, amint biztonsági kérdések vetődnek fel, hiszen egy ország állíthatja, hogy energiabiztonsági okokból nem tudja végrehajtani a törvényt. „Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária remek terveket dolgoz majd ki, végül azonban a politikusok ragaszkodni fognak hozzá, hogy ellátási szempontból túl kockázatos a terv, és ignorálni fogják azt, közben pedig Moszkva milliárdokat keres” – idézett a portál egy szakértőt.
