Az EU következő három elnöksége kiáll a jogállamiság számonkérése mellett

HírKlikk 2020. május 29. 14:15 2020. máj. 29. 14:15

Július 1-jén Németország veszi át az EU soros elnökségét, és hatalmas feladatok állnak előtte: sürgősen meg kell állapodni a hétéves költségvetésről, kompromisszumra kell jutni a migrációs- és a klímapolitika kérdéseiben, le kell küzdeni a koronavírus-válságot és következményeit – írja a Süddeutsche Zeitung. Erről is szó volt az Európai Parlament és a német vezetés közti minapi videókonferencián. Az már a német, majd az azt követő portugál és szlovén elnökség közös dokumentumából derül ki, hogy az elkövetkező másfél évben nem szándékoznak feladni a korábbi célkitűzéseket sem: „A trió támogatja az EU értékeinek teljes tiszteletben tartását, ezen belül a jogállamiságot mindenhol az unióban”.

„A német soros elnökséggel kapcsolatos elvárások a járvánnyal tovább fokozódtak” –  írta a külügyminisztérium egy dokumentumban, de Angela Merkel ezt nélkülük is tudja. A külügyérek szerint, a soros elnökség idején Berlinnek „rugalmasan kell reagálnia a vírusválságra, de előre kell vinni a jövővel kapcsolatos nagy témákat is”. Sok minden függ a német kancellár számára attól, hogy miként lehet tartalommal megtölteni az ilyen szóhüvelyeket, és a legnagyobb uniós tapasztalattal rendelkező kormányfőtől különösen sokat várnak. Neki kell most biztosítani, hogy kivessék azt a mentőhorgonyt a járvány által leginkább sújtott régióknak és iparágaknak, amint azt Iratxe García, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője követelte. Merkel és külügyminisztere, Heiko Maas, valamint pénzügyminisztere, Olaf Scholz szerdán videokonferencián vett részt az Európa Parlament vezetőivel, a hangnem a hírek szerint barátságos, de határozott volt. 

Ennek egyik oka az, hogy az elintézetlen feladatok listája már a járvány előtt is hosszú volt. Merkel nem terjesztett kész programot a frakcióvezetők elé, de megígérte, hogy pontosan az említett témákkal foglalkozik majd a soros elnökség: a költségvetéssel, a menekültek kérdésével és a klímával. Nem keltett túl nagy reményeket azzal kapcsolatban, hogy kompromisszum jöhet létre a menekültügyben, és világossá tette, hogy a középpontban a járvány hatásainak feldolgozása áll majd.

Egy szerdán nyilvánosságra került dokumentumból – amelyben a német kormány Portugáliával és Szlovéniával jutott egyetértésre – kiderül, hogy mostanra mennyire meghatározza a járvány az európai politika koordinátáit. A nevezett két állam jövőre tölti majd be a soros elnökséget, és az uniós szokásjog szerint, „hármas elnökséget” alkot. A dokumentum rámutat, hogy a tagállamokat drámai mértékben sújtotta a járvány, és hogy „sürgős, határozott és egyeztetett” cselekvésre van szükség. Az uniós politikának szinte nem maradt olyan részterülete, amelyet ne érintene a járvány: például még sürgetőbbé tette a hétéves költségvetés kidolgozását, amely „adekvát és erőteljes választ” tud adni a pandémia következményeire.

Nyitva maradt a konferencián a kérdés, hogy ez most azt jelenti-e, hogy Németország a legnagyobb befizető és a soros elnök kettős szerepében különösen kompromisszumkész lesz. Scholz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Párizs és Berlin által javasolt, adósságból finanszírozott újjáépítési alap egyszeri, két-három évre szóló kivétel lesz.

A három egymást követő soros elnök értésre adta, hogy nem szándékozik feladni korábbi célkitűzéseket sem. Hangsúlyozták, „A trió támogatja az EU értékeinek teljes tiszteletben tartását, ezen belül a jogállamiságot  mindenhol az unióban”. A lap ehhez hozzátette: Lengyelországot és Magyarországot nem említették meg név szerint, de ez alighanem ennek a két tagállamnak szól. A dokumentum külön üdvözölte, hogy az EU – a tervek szerint – egy úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében rendszeresen vizsgálni fogja az összes tagállamot.

Végül a hármak dokumentumában az is szerepel, hogy Merkel meg akarja tartani a soros elnökség egyik jelentős csúcspontjának tekintett EU-Kína csúcstalálkozót, amelyet szeptember 14-én, Lipcsében terveznek megrendezni. Ez számos szempontból sem logisztikailag, sem politikailag nem magától értetődő – nem csupán a járványhelyzet okán, hanem egyebek mellett, a Kínával az utóbbi időben például Hongkong miatt fokozódó feszültségek fényében sem. Merkel egyébként a Konrad Adenauer Alapítvány egy rendezvényén, videón mondott beszédében hangsúlyozta: az európaiaknak fel kell ismerniük, hogy Kína milyen eltökéltséggel követel magának vezető helyet, és ezt a kihívást öntudatosan fogadni kell.

Forrás: Hírklikk