Az igazságügyi miniszter hazugságai
Azt gondolnánk, ha valaki biztosan nem hazudhat, akkor egy ország igazságügyi minisztere biztosan nem. Pedig a jelek szerint, Varga Judit nem mondott igazat az édesapja ügyében, aztán lebukott az Euronews portálján megjelent, valótlan állításokat tartalmazó tanulmánya miatt, illetve nagyot lódított a brüsszeli meghallgatásán is, amikor azt állította, hogy a Fidesz által gründolt médiabirodalomhoz a kormánynak semmi köze.
A látszat tényleg az, hogy az igazságszolgáltatásért felelős miniszter, Varga Judit hazudik a legtöbbet a magyar kormányban. Mondhatnánk, a leépülő jogállam egyszerűen csak belekényszeríti, hogy a legtöbb valótlanságot ő terjessze. Persze csak Orbán Viktor után, mert végül is a miniszterelnök mindenben megelőz mindenkit, még a hazudozásban is. Elég, csak a parlamenti kérdésekre adott, támadó, semmitmondó, félrevezető válaszait felidézni. De térjünk vissza a lényeghez.
Van abban valami szexi, hogy pont az igazságügy első számú embere füllenti a legnagyobbat. Itt van például a legutóbbi hazugsága, amikor Dobrev Klárát igyekezett lejáratni. Azt állította, hogy édesapja, Varga László úgy volt a pártállam titkosszolgálatának szigorúan titkos (SZT) tisztje, hogy erre, és a beszervezésre öt évig rá sem jött a kedves papa. Amikor viszont már felfogta, hogy ő titokban hálózati személyeket mozgat, jelentéseket kér, kémeket leplez le, és munkájáért az átlagbér sokszorosára rúgó jutalmat is kap, akkor már azonnal lemondott.
Ezt némileg kételkedve fogadta a téma szakértője, Ungváry Krisztián történész is, aki szerint elég lett volna, ha az igazságügyi miniszter csak annyit mond, hogy édesapja szigorúan titkos tiszt volt, nem ölt, nem gyilkolt, és nem követett el főbenjáró bűnöket. De az már hajmeresztő hazugság, hogy miközben a diktatúra rendőrségének jelentett, valójában fogalma sem volt, miről szólt a tevékenysége. Ungváry szerint ez olyan, mint ha valaki öt évvel az esküvője után szembesül azzal, hogy házasságban él.
Egy olyan államban, ahol létezik parlamenti kontroll, működnek a fékek és ellensúlyok, egy ilyen ügynek Ungváry szerint lennének következményei, a miniszter lemondana. De nem azért, mert az apja ez, vagy az volt, hanem azért, mert az ilyen hazudós tárcavezető képtelen a feladata ellátására. Nem várhatjuk el, hogy külföldön ellássa a magyar érdekek képviseletét, ha saját ügyében nem képes igazat mondani.
Egyelőre nincs arról hírünk, hogy bocsánatot kért volna ezért a hazugságért bárkitől. Viszont felfedeztük, hogy nem csak édesapja ügyében füllentett kis hazánk igazságügyi minisztere. A legújabb lódításának leleplezésére azonban kevés volt egyetlen történész. Kellett hozzá három jogászprofesszor: Daniel Kelemen, Lauren Pech, illetve Alberto Alemanno, akik az Euronews internetes oldalán fedezték fel Varga Judit írását, amelyben – a tudósok szerint – az igazságügyi miniszter alaposan elferdíti a tényeket. Tudniillik azt próbálja elhitetni az olvasóval, hogy a jogállamiság az uniós rendben országonként változik. Varga szerint ezért nem szabad az uniós jogállami normák betartásához kötni az uniós pénzeket.
A tudósok viszont a leghatározottabban állítják, hogy az uniós jogállami normák ismertek, azokat részletesen előírják, illetve megalapozzák a szerződések, és az Európai Bíróság döntései is. Az Orbán-kormány valójában nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mond az uniós támogatásokra. Ezért is vezeti félre a magyarokat az ország igazságügyi minisztere.
Miközben a magyarok talán még nem fedezték fel, hogy Varga Juditot – vele az Orbán-kormányt – jelképesen már a vádlottak padjára ültette a brüsszeli politika. Ha ugyanis az unió számára is bebizonyosodik, hogy a magyar igazságügyi miniszter tényleg hazudik, s az ország nem tartja be a jogállami normákat, az euro-milliárdokba is kerülhet az országnak. A következő hét év EU-s költségvetésének tárgyalásakor ugyanis egyre több európai képviselő ragaszkodik majd ahhoz, hogy a jogállamiság helyzetét vegyék figyelembe a támogatások meghatározásakor. A brüsszeli hírek szerint, egyre gyakrabban hangzik el, hogy a korábban jelzett demokrácia deficit egyre nagyobb Magyarországon. A dán kormány legutóbb például a bíróságok függetlenségének felszámolását vetette a magyar kormány szemére. A hollandok és a németek pedig a korrupció miatt háborogtak. A felvetésekre Varga Judit azt mondta, hogy a magyar ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót. Érdekes lenne erről megkérdezni Hadházy Ákos véleményét.
Amikor pedig a spanyol kormány a CEU kiebrudalását kifogásolta, az olasz képviselő pedig a Magyar Tudományos Akadémia szétverését kérte számon, a magyar igazságügyi miniszter erre kifejtette: az intézkedésekre azért van szükség, mert a tudományos intézetek nem működtek hatékonyan, s kevés uniós pénzt tudtak szerezni. Az állítás valótlanságáról az akadémia még hivatalban lévő elnöke tudna sokat mesélni.
A brüsszeli meghallgatások után az uniós képviselők arról panaszkodtak, hogy a magyar kormánypolitikusok egészen mást mondanak nekik, mint ami az elérhető adatbázisokban megtalálható. Varga Judit például azt állította, hogy a kormány által gründolt fideszes médiabirodalom, a KESMA piaci folyamat eredményeként jött létre, s ahhoz a kormánynak semmi köze. És mindezt az igazságügyi miniszter asszony hangos röhögés nélkül el tudta mondani. A baj csak az, hogy az uniós politikusok már rég tudják: Varga Judit csak ritkán mond igazat, és ennek az egész ország megihatja a levét.
