Az influenza lehet a következő közellenség
„Ezen a télen rosszabb a vírus-helyzet, mint az előző években volt. Egyszerűen előbbre tolódott a járvány, most december elején kezdődött az influenza megbetegedések felfutása, tavaly ez januárban történt” – mondta Rusvai Miklós virológus a Hírklikknek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) figyelőszolgálata is megerősítette az ismert szakember véleményét: 2024. december 30. és 2025. január 5. között az országban 137 300 esetben akut légúti fertőzés tüneteivel fordultak orvoshoz, közöttük 19 900 betegnél jelentettek az orvosok influenza szerű panaszokat. Huszonnégy kórház adatai alapján az első héten 220 beteget kellett felvenni kezelésre súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, közülük 26-an intenzív osztályra kerültek. A Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumban a legtöbb esetben az „A” vírust és annak néhány alváltozatát mutatták ki. Több mint 450 esetben most is jelentkezett a Covid-19 fertőzés.
Nem kell megnyitni a járványügyi jelentéseket, mindenki tapasztalhatja, hogy nagyon sok a beteg.
Valóban, mert egy hónappal korában kezdődött a „szezon”. Az első beteg-hullámot már december elején jelentették a háziorvosok. Ez meglehetősen szokatlan, ugyanis az influenza szezonja hagyományosan januárban indul, és általában februárban, március elején éri el a csúcsot. Ha innen nézzük, akkor 2025-ben rosszabbul kezdődött az év, de pontosan az időbeli eltolódás miatt ma még nem lehet megjósolni, hogy a betegek száma hogyan alakul. Eléri-e a tavalyi csúcsot, vagy esetleg „szolidabb” lefutása lesz? Sok mindentől függ.
Pontosabban?
Van a járványok intenzitásában egyfajta „ritmus”. Általában öt-hét évenként követik egymást a nagy influenzajárványok. Az idén a szokásosnál magasabbak az induló számok, pedig a tavalyi évben – januártól márciusig – az azt megelőző hét év legsúlyosabb járványa zajlott le. Egymást követő két évben erre még nem nagyon volt példa. A járványok lefolyásában tapasztalható periodicitásnak nagyon egyszerű oka van: a populáció többségében kialakul a védettség, a szervezet belső immunitása nemcsak az éppen cirkuláló alapvírussal szemben alakul ki, hanem a háttérben működő egyéb vírusfajokkal is találkoznak az emberek. Az ezekkel történő átfertőződés pedig hosszabb ideig tartó védettséget generál. Ez a periodicitás mintha felborulóban volna, ha a mostani járvány ilyen ütemben folytatódik, akkor érdekes módon kiesünk a ritmusból. Ezt még most nem lehet eldönteni.
Sokan panaszkodnak, hogy kilábalnak, aztán később ismét visszaesnek, és kezdődik minden elölről.
A beteg nem tud pusztán a tünetei alapját önmagáról „diagnózist” felállítani. Az orvos dolga sem egyszerű, hiszen kering közöttünk az RSV, az „új” metopneumovírus, ez a Kínából indult új kórokozó, amelyik most ott megtölti a kórházakat. Szerencsére, az NNGYK által készített vizsgálatok a mintákból dominánsan az influenzát mutatták ki, azzal együtt, hogy mintegy fél tucat egyéb kórokozóra is találtak példát. A visszaesésnek nagyon egyszerű oka van: a vírus beindítja a folyamatot, ami, ha négy-öt nap alatt nem zajlik le, ha nem gyógyul meg a beteg, akkor következik a „második menet”, a bakteriális társfertőzés kialakulása.
Ezek szerint a néhány éve a még rettegett Covid-19 mára „báránnyá” szelídült?
A vírusok nagyon változékonyak. Különösen az influenza törzsei képesek gyorsan mutálódni, ezért gondoljuk úgy, hogy most nem is annyira a Covid, inkább a madárinfluenza emberről emberre terjedő változatának a megjelenése okozhat majd problémát. A Covid-19 kevésbé virulens, ezért már nem is tartjuk az emberiség „közellenségnek”. Aligha okozhat majd a jövőben a korábbihoz hasonló világjárványt. Más a helyzet az influenzával, azok a törzsek képesek gyorsan mutálódni.
Akinél jelentkeznek a légúti megbetegedés tünetei, mire számítson?
A most keringő kórokozók szinte egytől-egyig hasonló tüneteket produkálnak. Az NNGYK jelentései is ezt erősítik, ugyanis a betegek szinte kivétel nélkül azonos tünetekkel fordulnak orvoshoz. Bonyolítja a felismerést, hogy nagy számban fordulnak elő meghűlésből adódó felső légúti fertőzések, amelyekből viszonylag hamar kilábalhatunk. Az igazi okot az orvosnak kell kiderítenie. Azok a tünetek, amikre a legtöbben panaszkodnak – a köhögés, orrfolyás, orrdugulás, nehezített légzés, bágyadtság érzet, hőemelkedés, vagy éppen láz – szinte általánosak. A „náthának” legalább tucatnyi vírus lehet az előidézője, ezek általában enyhébb lefutásúak, de vannak olyan esetek, vannak olyan emberek, akiket ezek is nagyon megviselnek. Ami a visszaesést illeti? Olyankor fordul elő, ha a beteg szervezetében a különböző korábbi vírustalálkozások nem generáltak egymás elleni immunitást. Egy szezonban bárki akár három különböző vírustól is ágynak eshet. Az ellenkezőjére semmi garancia nincsen.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. november 1-i adása itt nézhető meg:
