Az Integritás Hatóság tíz hónapig vizsgálta a lombkoronasétányt
Az Integritás Hatóság elnöke szerint Magyarországon nem a jogszabályokkal van a gond, hanem azok betartásával, betartatásával.
A hazai közbeszerzési rendszer hiányosságai lehetővé teszi a korrupciós kockázatok nagy fokú jelenlétét, azonban fontos lenne, hogy a közpénzt mindenki úgy költse, mint a sajátját – mondta Bíró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke a Portfolio EU-források 2024 konferenciáján. Arról is beszélt, hogy a lomkoronasétány ügyét tiz hónapon át vizsgálta a hatóság.
Az elnök ugyanakkor elmondta, hogy a tiz hónapos vizsgálat annak tükrében nem sok, hogy egy OLAF-eljárás ennél sokkal hosszabb ideig tart. A munka nagy részét az adatok beszerzése teszi ki az Integritás Hatóság vizsgálatánál, ahogy ez történt a sétány ügyében is.
Ez egy állatorvosi ló, ahol keresték a korrupciós réseket – tette hozzá. Úgy véli, hogy Magyarországon nem a jogszabályokkal van a gond, hanem azok betartásával, betartatásával. Fontos lenne, hogy aki közpénzt költ, úgy költse, mint a sajátját.
Az állam sehol a világon nem jó gazda, nem csak Magyarországon nem az – mondta. Jó lenne, ha tulajdonosi szemlélet működne az államon belül.
A hatóságnál a prevenció a legfontosabb: ez jobb, mint egy rosszul elköltött pénz után futni – fogalmazott. Ha 20 százalékos megtérülést már el tudnak érni abból, amit most rosszul költenek el, az már nagy szó – tette hozzá Bíró Ferenc.
A hatóság csak tavaly 120 milliárd forint forrást vizsgált. 227 bejelentésből és 6 saját észlelésű esetből 21 vizsgálatot folytatnak. Ebből 8 vizsgálatot zártak már le, 4 feljelentés és 8 felülbírálati indítvány született. Utóbbival lényege, hogy ha a hatóság úgy érzi: például az ügyészség nem végzett rendes munkát, akkor visszaküldheti a bíróságra az ügyet.
A hatóságnál jelenleg 95 ember dolgozik, de az elnök célja, hogy a személyi állomány 150 főre emelkedjen.
