Az MNB szerint a magyar bankrendszer stabil, kockázatokat a lakáspiacon látnak

Továbbra is jelentős profitabilitás jellemzi a magyar bankrendszert, 18,9 százalék volt a sajáttőke-arányos jövedelmezősége tavaly év végén. A nem teljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a lakossági piacon alacsony - ismertette.

A bankok nettó kamatjövedelmének növekvő része származik a központi költségvetéstől: a bankok teljes kamatjövedelme 2137 milliárd forint volt, amihez a támogatott hitelek jelentősen, több mint 400 milliárd forinttal járultak hozzá tavaly - közölte Banai Ádám.

A jelentés szerint a nettó kamatjövedelem 14 százaléka a korábbinál alacsonyabb betéti kamatbegyűrűzésnek köszönhető, a bankrendszer profitabilitását a gyengébb betéti kamattranszmisszió - minden más változatlanságát feltételezve - az elmúlt egy évben mintegy 304 milliárd forinttal támogatta.

Kiemelte, hogy a bankszektor jelentős tartalékokkal rendelkezik: a szabad tőke értéke az év végén 2025 milliárd forint volt. A bankrendszer tőkehelyzete az előretekintő szolvencia stressztesztben szereplő három forgatókönyv bármelyikének bekövetkezése esetén robusztus maradna.

Kockázatokat a lakáspiacon látnak, mert az elmúlt két évben jelentős volt a lakásárak emelkedése Magyarországon - mondta, és kiemelte: ennek az eredménye a lakásárak historikusan magas túlértékeltsége.

A lakásárak nominálisan 23,5 százalékkal emelkedtek 2025 folyamán, a lakáspiaci túlértékeltség pedig 22,5 százalékra nőtt. A felülértékeltség növeli egy lakásár-korrekció kockázatát a jelentés szerint, ami a hitelek fedezettségére is kedvezőtlenül hatna. A bedőlések kockázatát mérsékli ugyanakkor, hogy a hitelfelvevők átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója (JTM) a megnövekedett hitelösszegek ellenére sem emelkedett, és a hitelek törlesztőrészlete a teljes futamidőre fix.

Arra is kitért, hogy a hitelpiac 2025-ben jelentősen élénkült, ugyanakkor a bankok jövedelmezőségének másik oldalát, a hitelek teljesítményét vizsgálva is kedvező a kép. A nem teljesítő hitelek aránya továbbra is historikusan alacsony, a háztartási állományban 1,6 százalékra, a vállalatiban 3,2 százalékra csökkent, az előző évi 4,2, illetve 3,9 százalékról.

Három kockázati tényezőt emelt ki: az egyik, hogy a babaváró hitelek ötödénél nem teljesült a gyerekvállalási feltétel 2025 második feléig. A második, hogy az elmúlt időszak energiaáremelése az energiaintenzív vállalatoknál majd megjelenhet profitabilitásban, és így az adott hitel teljesítményét is befolyásolhatja. Ez jelentős, a vállalati hitelállomány negyedét kitevő hitelmennyiséget érint, ami a következő időszakban szorosabb monitoringot indokol. A harmadik pedig az, hogy a kamatstop - jelenleg végdátum nélküli - eltörlése veszteséget jelenthet a szektor számára, ennek a rendezése a szektor jövedelmezősége szempontjából kérdést jelent a jövőbe - fejtette ki Banai Ádám.

Az ebben érintett portfólió rendkívül heterogén, a hátralévő futamidő pedig sok esetben rövid, az elmúlt négy évben a bruttó átlagbér emelkedése ellensúlyozná az eltörléssel keletkező törlesztőrészlet növekményt - felelte újságírói kérdésre Dancsik Bálint főosztályvezető.

A jegybank javasolja a támogatott lakossági hitelek árazási képletének újragondolását, az abban szereplő "ÁKK-szorzó" kivételét. Erről elkezdődtek az egyeztetések az új kormányzattal, számos javaslatot fel fognak vetni - válaszolta kérdésre Banai Ádám.

Az MNB évente kétszer, májusban és novemberben publikálja a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványát.