Az NKA-botrány csak a kezdet? Magyar György szerint most dőlhetnek ki az igazi csontvázak

A letartóztatás célja nem a büntetés, hanem a nyomozás védelme

A Kecskeméti Törvényszék döntése, amely helybenhagyta az NKA-botrány gyanúsítottjainak letartóztatását, Magyar György szerint teljes mértékben megfelel a büntetőeljárás szabályainak. Mint hangsúlyozta, a bíróság ilyenkor nem azt vizsgálja, hogy a gyanúsított bűnös-e, hanem azt, fennállnak-e azok a veszélyek, amelyek indokolják a szabadság korlátozását.

Az ügyvéd szerint ilyen lehet a bizonyítékok eltüntetésének, a tanúk befolyásolásának vagy az összebeszélésnek a veszélye, de az is, hogy a gyanúsítottak a várható súlyos büntetés elől megszöknének. Éppen ezért a letartóztatás meghosszabbítása nem szimpátia kérdése, hanem kizárólag az ügy körülményeitől függ.

Magyar arra is felhívta a figyelmet, hogy a köznyelvben korábban használt „előzetes letartóztatás” kifejezés megszűnt, ma egyszerűen letartóztatásnak nevezik ezt a jogintézményt, amelyet első alkalommal harminc napra rendelnek el, majd szükség esetén újra és újra meghosszabbíthatnak.

Politikai hűségért cserébe jöhettek a közpénzek

Az ügyvéd szerint az NKA körüli ügy túlmutathat az egyszerű pénzügyi visszaéléseken. Úgy látja, a támogatások odaítélése mögött politikai érdekek is meghúzódhattak.

A műsorban úgy fogalmazott: kívülről úgy tűnhet, hogy egy jelentős pénzügyi keretet a korábbi hatalom „a csókosoknak” osztott szét, akik cserébe politikai szimpátiát és támogatást biztosíthattak. Szerinte egy ismert művész vagy közéleti szereplő fellépései akár a választói akarat befolyásolására is alkalmasak lehettek, ezért bizonyos esetekben még a választás tisztaságát érintő kérdések is felmerülhetnek.

Magyar György szerint a rendszer része volt az is, hogy a korábbi politikai vezetők vagy tisztségviselők nem maradtak pozíció nélkül. Ha elvesztették választott tisztségüket, más állami vagy köztestületi megbízatásokat kaptak, kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági helyeket, amelyek biztos megélhetést jelentettek számukra. Ezekért cserébe pedig azt várhatták el tőlük, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek a politikai hatalom fennmaradását szolgálják.

Az ügyvéd ezt egy hűbéri rendszerhez hasonlította, ahol a lojalitásért cserébe jutalom jár, a rendszer szereplői pedig kölcsönösen kiszolgálják egymást.

Versenyfutás az idővel a közpénzekért

Magyar György szerint az új kormány egyik legnehezebb feladata a korábbi visszaélések feltárása lesz. Úgy fogalmazott, három hónap alatt már most is számos ügy került nyilvánosságra, miközben a minisztériumok és állami intézmények átvilágítása még csak most kezdődik.

Kiemelte, hogy a parlament előtt álló vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása fontos lépés lehet, hiszen ennek feladata éppen az lesz, hogy felkutassa és visszaszerezze a jogellenesen felhasznált közpénzeket. Ugyanakkor figyelmeztetett: az idő sürget, mert „ha sokáig tikitokizunk”, a pénzek eltűnhetnek, külföldre kerülhetnek vagy más formát ölthetnek.

Szerinte ráadásul nincs elegendő szakember, ellenőr és nyomozó ahhoz, hogy egyszerre minden ügyet feltárjanak. Ezért különösen fontos lesz a sorrend felállítása, hiszen egyszerre kell új jogszabályokat alkotni, működtetni az államot és kivizsgálni a korábbi visszaéléseket.

Magyar példaként említett egy olyan ügyet is, amelyben állítása szerint egy vállalkozó saját cégén keresztül százmilliókat utalt magának, majd különféle jogcímeken további jelentős összegeket vett fel. Az ilyen esetek szerinte nemcsak a közpénzeket veszélyeztetik, hanem a kulturális támogatási rendszerbe vetett bizalmat is rombolják.

Az ügyvéd szerint a siker kulcsa az lesz, hogy a nyomozóhatóságok valóban függetlenül végezhessék munkájukat. Úgy vélte, korábban a rendőrség, a NAV és az ügyészség politikailag determinált környezetben működött, most azonban lehetőség nyílt szemléletváltásra. Ennek eredményeként szerinte végre megvalósulhat az az alapelv, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő.

Magyar György ugyanakkor türelemre is intett. A jogállam helyreállítása szerinte hosszú folyamat, amelyhez idő, szakértelem és következetes jogalkotás szükséges. Hozzátette, hogy az új alkotmányos keretek kialakítása nélkül a teljes rendezés aligha képzelhető el.

Az NKA-ügyben letartóztatottak sorsával kapcsolatban úgy fogalmazott: a nyomozás szempontjából jelentős fordulatot hozhat, ha valamelyik gyanúsított úgy dönt, együttműködik a hatóságokkal. A korrupciós ügyekben ugyanis a törvény lehetőséget ad arra, hogy az érdemi feltáró vallomást tevő elkövető büntetését korlátlanul enyhítsék. Magyar szerint aki hosszabb időt tölt letartóztatásban, előbb-utóbb mérlegelheti, hogy „beszélni kezd”, és ezzel nemcsak saját helyzetén javíthat, hanem hozzájárulhat a teljes rendszer működésének feltárásához.