Szentpéteri Nagy Richard Polgár Judit jelöléséről: Magyar Péter célja érthető volt, a kivitelezés kevésbé
Rendkívüli közjogi helyzet alakult ki Magyarországon: Sulyok Tamás távozása után ideiglenesen a házelnök látja el az államfői feladatokat, miközben Magyar Péter váratlanul Polgár Judit nevét dobta be lehetséges köztársasági elnökként. A döntés módja, a társadalmi egyeztetés kérdése és a jelölt személye egyszerre váltott ki élénk vitát. Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint ugyanakkor a legfontosabb kérdés nem az, hogy sakknagymester vagy jogász kerül-e a Sándor-palotába, hanem az, hogy sikerül-e visszaadni az államfői tisztség tekintélyét.
AZ INTERJÚT POLGÁR JUDIT DÖNTÉSE ELŐTT RÖGZÍTETTÜK.
Közjogi fordulat után új korszak kezdődhet az államfői tisztségben
Sulyok Tamás megbízatásának megszűnésével rendkívüli átmeneti időszak kezdődött a magyar közjogban. Az államfő feladatait harminc napig a házelnök látja el, ezt követően pedig az Országgyűlés megválaszthatja az új köztársasági elnököt. Szentpéteri Nagy Richard szerint a helyettesítés teljesen automatikus jogi folyamat, amelyben semmiféle politikai mérlegelésnek nincs szerepe, ugyanakkor az utód kiválasztása már komoly politikai és alkotmányos jelentőséggel bír.
Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy a mostani elnökválasztás még a jelenlegi szabályok szerint zajlik majd, vagyis az első fordulóban kétharmados parlamenti többség szükséges, de szerinte a Tisza egységes frakciója mellett ennek nem lesz akadálya. Hozzátette: a következő államfőt már az új alkotmány szabályai alapján választhatják meg, a most hivatalba lépő elnök pedig csak az új alkotmány hatálybalépéséig, legfeljebb öt évig töltheti be tisztségét.
Szentpéteri ugyanakkor úgy véli, Sulyok Tamás eltávolításának módja politikailag lehetett volna elegánsabb. Szerinte a volt köztársasági elnök lemondása egyszerűbb megoldást jelentett volna, de erre nem került sor, ezért végül az alaptörvény módosításával szűnt meg a mandátuma. Úgy fogalmazott: „így még nem nagyon küldtek el államfőt”, ezért ez nemcsak magyar, hanem nemzetközi összevetésben is szokatlan helyzet.
Polgár Judit neve nem a semmiből került elő
A beszélgetés középpontjában Magyar Péter bejelentése állt, miszerint tárgyal Polgár Judittal arról, vállalná-e a köztársasági elnöki tisztséget. Szentpéteri szerint aligha hihető, hogy a név minden előkészítés nélkül merült volna fel. Úgy véli, a Tisza vezetésében már korábban is zajlottak egyeztetések, hiszen nem valószínű, hogy egy államfő leváltását úgy kezdeményezték volna, hogy közben nincs elképzelésük az utódról.
Az alkotmányjogász emlékeztetett arra is, hogy Polgár Judit neve egy 16 ismert közéleti személyiség által aláírt nyílt levélben már korábban felmerült. Az aláírók között konzervatívok, jobboldali értelmiségiek és a Tiszához közelebb álló szereplők egyaránt megtalálhatók voltak, ami szerinte azt jelzi, hogy a sakkvilág legendája szélesebb társadalmi elfogadottsággal rendelkezik.
Szentpéteri úgy fogalmazott: „nem kérdés, hogy nemzetünk büszke Polgár Juditra”, és személyisége alkalmassá teheti a tisztség betöltésére. Egyetlen valódi kérdésként azt említette, hogy nincs nyilvános politikai tapasztalata. Ugyanakkor szerinte ez akár előnyt is jelenthet, hiszen éppen emiatt nem köthető egyik politikai oldalhoz sem, ami segítheti abban, hogy valóban a nemzet egységét képviselje.
Felidézte, hogy Magyar Péter parlamenti felszólalásában sem jogászt vagy hivatásos politikust keresett az államfői posztra, hanem olyan személyt, akiben a társadalom bízhat. Az alkotmányjogász teljes mértékben egyetértett ezzel az állásponttal. Mint mondta, egy köztársasági elnöknek nem diploma vagy szakmai végzettség alapján kell megfelelnie, hanem megfelelő közéleti érzékkel kell rendelkeznie, a jogi kérdésekben pedig kiváló szakértők segíthetik munkáját.
A cél érthető, a folyamat vitatható
A beszélgetés egyik legfontosabb kérdése az volt, miért változott meg egyetlen nap alatt Magyar Péter kommunikációja. Szombaton még társadalmi egyeztetést ígért az államfő személyéről, vasárnap viszont már Polgár Judit nevét jelentette be lehetséges jelöltként.
Szentpéteri szerint ez valóban nem volt a legszerencsésebb politikai megoldás. Úgy látja, a közvélemény jelentős része valódi társadalmi konzultációra számított, akár több név felvetésével is, ezért sokakat meglepett, hogy gyakorlatilag egy kész döntés körvonalazódott. Emiatt alakult ki az a megosztottság, amely a közösségi médiában is jól látható.
Az alkotmányjogász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a cél ettől még helyes lehetett. Szerinte a Tisza nem egyszerűen személycserét akart végrehajtani, hanem olyan köztársasági elnököt keresett, aki visszaadhatja az államfői intézmény tekintélyét. Úgy fogalmazott, politikailag akár egyszerűbb is lett volna a korábbi államfőt hivatalban hagyni, hiszen „mindent aláírt volna”, mégis a változás mellett döntöttek, mert jobb köztársasági elnököt szerettek volna.
Szentpéteri szerint a folyamat több ponton is lehetett volna átgondoltabb, elegánsabb és kevésbé konfliktusos. A politikai szándékot azonban nem kérdőjelezte meg. Azt mondta, a most felmerült jelölt alkalmas lehet az átmeneti időszak államfői feladatainak ellátására, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet még változhat, hiszen Polgár Judit akár vissza is utasíthatja a felkérést.
Az alkotmányjogász végül úgy fogalmazott: a legfontosabb az lenne, hogy a köztársasági elnök személyéről szóló vita minél gyorsabban és minél nagyobb társadalmi megelégedés mellett záruljon le, mert az ország előtt ennél jóval nagyobb feladatok állnak, mindenekelőtt az új alkotmány megalkotása és az átmeneti időszak közjogi rendezése.
