Az oktatás reformja segíthetne a várható magyar munkaerőhiányon

Az egy évig tartó kutatás eredményeiről Bálint Adrienn, az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója elmondta, a várható trendek nem túl biztatóak, a növekvő munkaerő- és készséghiány már most tapasztalható – ennek legfőbb okai jelenleg az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, mely sürgős reformra szorul. Ezen a helyzeten az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása csak tovább ronthat, írta meg a Piac és Profit. 

„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra. Azonban sokat el lehetne érni a duális képzés vállalati igényekhez való alkalmazkodásával” – tette hozzá Bálint Adrienn.

Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa Bogóné Jehoda Rozáliával készített kutatásából a munkaerő- és szakember-utánpótlás jellemző kihívásait elemelte ki. A megkérdezettek a hazai szakképzett munkaerőpiaci kínálat és a mobilitási hajlandóság kivételével valamennyi kritérium vonatkozásában a 2010-es években tapasztaltnál sokkal rosszabbra számítanak. 

A kutatás során a regionális különbségeket is megvizsgálták, a főbb megállapításaik a következők voltak: jelentős regionális különbségek vannak a munkaerő elérhetőségében. A legnehezebb egyetemi és középfokú szakmai végzettségű alkalmazottat találni, a jövő munkahelyei a digitalizáció jegyében alakulnak, a közeljövőben a mérnöki és informatikai végzettségű munkavállalók találnak a legkönnyebben munkát.

Vakhal Péter beszámolt a jövő munkahelyeiről is, a kutatás alapján a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek (továbbra is) a legkeresettebbek, ezen belül a data analyst, cloud engineer és business intelligence developer pozíciókra várható a legnagyobb kereslet. A hagyományos munkakörök közül – a mesterséges intelligencia és a robotizáció terjedése ellenére – pedig biztos megmaradnak a HR, a pénzügy, illetve a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. Ami várhatóan eltűnik (vagy jelentősen csökken a területen dolgozók száma), az a főleg monoton fizikai és szellemi munkát igénylő munkakörök.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a kormány célja a munkaerőpiac aktivitásának növelése, hogy a tagállami munkanélküli rangsorban előrébb lépjünk, illetve hogy 2030-ra 85 százalékos legyen hazánkban a foglalkoztatási ráta. Felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról, amely többek között a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve a képzettség hiányának lesz köszönhető.