Az oktatási megmozdulások résztvevői még mindig itt vannak, összefognak és tiltakoznak 2. rész
Tanulságos egy szakma, pedagógusok, szülők, diákok napi megmozdulásait követni az oktatásért. Sztrájkok, érettségi bojkott, levélkampány, zebraszerda és még sok minden más jelzi, az érintettek rosszul érzik magukat. Érdemi változást szeretnének, és nem törvény által végrehajtott megtorlást. Ezért a hangjukat – már csak a jövő érdekében - nem meghallani több mint bűn, az már hiba. Ennél nagyobb csak egy van – ahogy összeállításunk előző részében utaltunk rá –, azt állítani, hogy mára már nincs is hangjuk. Hogy nagyon is van, azt bizonyítja a felsorolás folytatása.
Február 25. Addig a napig 194 – máig már több mint 200 – tanár jelezte, hogy bojkottálja az érettségit, vagyis sem az emelt szintű írásbeli vizsgák javításában, sem az emelt szintű szóbeli bizottságok munkájában nem vesz részt, továbbá nem vállal elnöki feladatokat a középszintű érettségi vizsgákon.
Március 2-án bocsátotta véleményezésre – a köznyelvben „státusztörvényként” elhíresült – köznevelési törvénymódosítás tervezetét a kormány. Eszerint megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, s más kérdésekben is csökkentenék a pedagógusok társadalmi rangját és egzisztenciális biztonságát. Ugyanakkor a tervezet egyáltalán nem veszi/vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. A Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZ és a PSZ-szel közösen állt ki a tervezet ellen, és felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés nem segíti, hanem tovább csorbítja a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A tanulók fegyelmi ügyekben kiszolgáltatottabbá válnak és a módosítás azzal, hogy a tanévet elnyújthatóvá teszi, azt sem veszi figyelembe, hogy a gyerekek számára fontos az oktatási-nevelési környezet stabilitása. Szerintük széles társadalmi egyeztetésen alapuló reformra lenne szükség ahhoz, hogy érdemi változás történjen az oktatásban. Ez a törvénytervezet nem reagál az oktatás problémáira, sőt, a pedagógusok jogállásának és az iskolák működésének átalakítása sérti a diákok oktatáshoz való jogát. Az új rendszer egyes elemei ráadásul kifejezetten retorzió-jellegű válaszlépések a tanársztrájkra és a szülői, tanulói tiltakozásra. Az említett szervezetek elvárják, hogy a kormány ebben a formában ne terjessze a tervezetet a parlament elé, hanem folytasson valós egyeztetést a szakmai és civil szervezetekkel.
Február 28. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte, hogy az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos hivatalból átfogó vizsgálatot indított a gyermeki jogokat érintő jövőbeli visszásságok megelőzéséért. A PSZ úgy látja, az átfogó vizsgálat egyben lehetőséget teremtene a múltbeli visszásságok feltárására is: az alapvető jogok biztosa tekintse át, hogyan sérül a gyermekek oktatáshoz való joga amiatt, hogy egyes településeken évek óta nincs például matematikát, informatikát vagy nyelveket tanító pedagógus, nincs tornaterem, egyes tantermekben 16 fokban ülnek a diákok. Holott a biztos is emlékeztetett rá a közleményében: „az alaptörvény deklarálja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, továbbá, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” Márpedig szaktanárok és az alapvető feltételek nélkül sérül a diákok joga, aminek egyebek mellett az a súlyos következménye, hogy a gyermekek esélytelenek lesznek a munkaerőpiacon. A PSZ nyomatékosan kéri Kozma Ákost arra is, vizsgálja meg, hogy az állam teljesíti-e alkotmányos kötelezettségét a gyermekek nevelésében-oktatásában, s ha nem, kinek a hatásköre Magyarországon, hogy ezt számon kérje.
Március 4-én a kormány által létrehozni kívánt új „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra” több szervezet is reagált. Szerintük munkajogi változtatások ürügyén bújtatva nyúlnak hozzá számos eddigi szabályozáshoz. Mivel ez az új törvény a köznevelés rendszerének további központosítását, kézi irányítását, a pedagógusok szakmai szabadságának, a szülők jogainak csökkentését, a tiltakozások megakadályozását jelenti, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógus Egység, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform levélküldő kampányt kezdeményezett, eddig 20 ezer támogatóval.
Március 13-án a Budapesti Törvényszéken megkezdődött a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumból és az Eötvös József Gimnáziumból eltávolított tanárok pere. Sziklai Tamással, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület tagjával közösen a TASZ két olyan tanárt képvisel, akiket a tankerület azért rúgott ki, mert szerepet vállaltak a tanári tiltakozásokban.
A civil jogvédő szervezet a perhez kapcsolódóan, a tanárokkal szolidaritást vállalók akcióját is támogatta, a bíróság épülete elé demonstrációt hirdetők ugyanis a jogsegélyszolgálatuktól kértek segítséget a gyűlés bejelentéséhez.
Március 14-én a Civil Sugárút rendezvény keretében a
Magyar Anyák és a Mindannyian az oktatásért közös TED jellegű rendezvénye zajlott, „Foglaljuk vissza az oktatatást gyermekeinknek” címen.
Ugyanaznap országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be oktatási kérdésekről a Nemzeti Választási Irodának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás. Az öt kérdést itt elolvashatják.
Március 15-én számos civil szervezet együtt ünnepelt a Civil Sugárúton. „Emlékeztessük a hatalmat, hogy még mindig itt vagyunk és összefogunk, hiszen nem csak a mi ügyünket hagyja figyelmen kívül a kormány. Találkozzunk 15-én három órakor a Hősök terén!” – írta az Egységes Diákfront. A két napos Civil Sugárút rendezvény a Szabadságmenettel zárult. Az Andrássy út végén, a Szabadságmenet színpadán többek közt beszédet mondott Karácsony Gergely főpolgármester, Iványi Gábor és Molnár Piroska, Baranyi Kriszta és Pikó András, Törley Kata és Törley-Havas Sára, Orsós János, Zeller Judit, Misetics Bálint, a fiatalok nevében Pirint Gergő és Strbka Anna, és természetesen Horgas Péter, a Civil Sugárút kitalálója is.
Érdemi párbeszédet indított az oktatásügy szereplői között a Dialógus az oktatásért. Közös gondolkodásra hívja az érintetteket. Az alulról jövő kezdeményezés összetartó helyi közösségek építésével szeretne érdemi, nyilvános párbeszédet indítani az oktatási rendszer megreformálásáról, válaszul a kormány vakjátszmájára. Eddig Budaörsön, Új-Budán (11. kerület) és Dél-Budán került sor ilyen dialógusra.
Március 16-17-én a gördülő sztrájk keretein belül sztrájknapokat hirdetett a PDSZ és a PSZ. Az ok, hogy a kormány továbbra sem reagált érdemben a sztrájkkövetelésekre, sem a szakképzésben, sem a közoktatásban. Minden nyolcadik tanár, vagyis több mint tízezer pedagógus vett részt sztrájkban ezen a két napon. A szakképzésekben határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a pedagógusok március 16-án. A tanárok után a szülők is akcióba lendültek a közoktatás reformjáért: iskolás gyerekeik jövőjéért aggódva, minden héten egyszer kiállnak a hozzájuk legközelebbi zebrára, és táblákon sürgetik az oktatási rendszer megújítását és a pedagógusok bérrendezését. A „zebraszerdát” egy háromgyerekes édesanya, Kállai Kornélia kezdte el Dél-Budán, mert szerinte csak így lehet felrázni a közönyből a szintén iskolás korú gyerekeket nevelő szülőket.
Március 28. A Fővárosi Törvényszéken elkezdődött annak a hat tanárnak a tárgyalása, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tavaly november 30-án bocsátott el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból, amiért részt vettek a polgári engedetlenségben. Az előkészítő tárgyaláson részt vett mind a hat tanár, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője viszont nem volt ott, csak a jogi képviselője. A pedagógusok nem kérik a pozíciójukba való visszahelyezésüket.
Április 24. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tervezi, hogy erre a napra ismét egységes országos sztrájknapot hirdet.
Az előző rész itt olvasható.
