Az Orbán-kormány a világ legmagasabb adóival sújtja a minimálbért keresőket

A magyar adórendszert a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta számos kritika érte abból a szempontból, hogy a tehetősebbeknek kedvez, míg az alacsony keresetűekre túl magas terheket ró – írja a G7.

Nemzetközi összehasonlításunkban az látható, hogy ugyan az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) – különösen a volt szocialista országok körében – igen elterjedt, mindenhol léteznek olyan kedvezmények, amelyek a legkevesebbet keresőket segítik.

Vagy az szja-t, vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetését több kulccsal szabályozzák a kormányok, vagy egykulcsos adók esetén egy bizonyos határig adómentessé teszik a jövedelmet. Magyarországon is volt 2010 előtt ilyen kedvezmény, a minimálbér összegéig nem kellett szja-t fizetni.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves jelentése tartalmaz egy igen érdekes kimutatást, amiben a minimálbér adózását vizsgálták meg 42 országban. Az ILO adataiból látványosan kitűnik, hogy világszerte Magyarországon a legmagasabb a minimálbéresek adóterhelése.

Nemcsak szociálisan elkötelezett országok érik be kevesebb elvonással Magyarországnál, hanem a liberális gazdaság mintapéldájának számító Egyesült Államok több tagállama, illetve a munkabéreket legendásan magas adókkal sújtó Belgium is. A magyar szinthez közeli magas adók csak Németországban vannak, de még ott is negyedével kisebbek az elvonások a hazaiakhoz képest.

Világszerte egyedülálló a magyar adórendszer, amely az alacsony jövedelműeket nemzetközi szinten kiemelkedően magas, a tehetősebbeket az átlagosnál jóval alacsonyabb adókkal sújtja. Az előbbi összehasonlítások azonban nem teljes körűek, mivel csakis a munkavállalói adó- és járulékterhekre vonatkoznak. A nettó bérek és a teljes bérköltség összehasonlítása sokkal pontosabb képet tud arra vonatkozóan mutatni, hogy mekkora is a munka adóterhe. Az OECD adatbázisában elérhetők olyan statisztikák is, amelyek a munkáltatói és munkavállalói járulék mellett a személyi jövedelemadó összességét arányosítják a nettó jövedelemhez.

Így sem könnyű az adórendszerek összehasonlítása, mivel a jövedelem nagyságától függően, nemcsak az szja-kulcsok változhatnak, hanem a járulékok mértéke is, illetve a fix összegű levonásoknak is hatásuk van a nettó bér és a teljes bérköltség arányára. Emellett több országban nemcsak a központi kormányzat szed be adókat és járulékot, de a helyi vagy regionális kormányzatok is.

Az OECD adatbázisában mindezen kihívásokat kiküszöbölték, és az összes, a jövedelem terhére megfizetett adót és járulékot szerepeltetik. Már csak az okozhat problémát, hogy az egyedülállók és a házasok, illetve a gyermeket nevelők és a gyermektelenek is eltérő adókat fizetnek. Szerencsére erre is érhetők el adatok.

Szinglinek és szegénynek lenni Magyarországon a legdrágább. Az egyedül élő, gyermektelen magyar adófizető világviszonylatban is kiemelten sok adót fizet – különösen, ha szegény. Nincs még egy fejlett ország, ahol ilyen magas adóterhet kellene fizetnie az átlagbér felét kereső, gyermektelen munkavállalónak.

A saját meghatározása szerint családbarát kormány a házasságok számának emelését kiemelt kérdésként kezeli, de a gyermektelen házastársak adózása is inkább magasnak tekinthető, mint alacsonynak. 

Magyarország nemzetközi összehasonlításban kiemelten sokat von el a gyermeküket egyedül nevelőktől is, különösen, ha keveset keresnek. Egyedülálló szülőként az átlagbér felét megkeresve, háromszor annyi elvonást kell megfizetni, mint a legfejlettebb országok átlaga. A munkaalapú társadalom mintapéldájában, az Egyesült Államokban az ilyen keveset kereső szülő nemhogy adózna, de még ő jut állami támogatáshoz: a jövedelmének nyolc százalékát kapja támogatásként. A magyar családbarát politika pedig 15 százalékot elvesz.

A házaspárok akkor sem járnak jól a fideszes adórendszerrel, amikor csak a család egyik tagja dolgozik. Az átlagbér 80 százaléka alatt csak Svédországban és Szlovákiában von el az állam többet az adófizetőktől. A magyar állam a házas, kétgyermekes családoktól az átlagbér kétszereséig többet von el, mint az OECD tagállamok átlaga.

Az állam azonban nemcsak elvesz az adózóktól, és különösen a családoktól, hanem ad is nekik. Szinte minden fejlett országban létezik a magyar családi pótlékhoz hasonló juttatás. Ennek mértékét nálunk 2009 óta nem emelte a kormány, egy gyermekre havi 12 ezer forint, kettőnél gyermekeként 13.300, három gyermek és afelett pedig minden eltartottra 16 ezer forint. Ez kirívóan alacsony az OECD jelentése szerint. 

Egy átlagos keresetű család Magyarországon többet adózik jövedelme után, mint a fejlett országok átlaga.