Az Orbán-kormány nem tehet mást, minthogy zöld utat enged a svéd tagságnak

„Svédország a NATO kapujában” – címmel tartott rendezvényt a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) együttműködve az MSZP Szociális Demokrácia Platformjával, valamint a Jóléti Magyarország Tagozattal. Harangozó Gábor, a Szociális Demokráciáért Intézet programigazgatója emlékeztetett rá, Orbán Viktor pár napon belül a külpolitikában két olyan hatalmas pofonba futott bele, ami egészen meglepő. Két olyan ügyben ment nyilvánvalóan szembement a magyar érdekekkel, aminek érthetetlen a motivációja. A nemzet érdeke ugyanis pont ellenkezője annak, ami történt. Az ukrajnai háború napjaiban mind Európának, mind Magyarországnak az az alapvető érdeke, hogy Európa egységes és erős legyen, és katonailag meg tudjon erősödni, önálló tudjon lenni.

Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a NATO-val kapcsolatosan is vannak bizonytalanságok, hiszen Trump azzal kampányol, Amerika kiléphet a NATO-ból, magára hagyja Európát. Ebben a helyzetben igyekszik a magyar miniszterelnök mindenféle mondvacsinált okokkal akadályozni Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Erre nehéz magyarázatot találni. Mindemellett az EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzügyi segítségadásban befuccsolt vétó-fenyegetéssel, a svédek NATO-tagságának halasztásával kapcsolatban fölmerül a kérdés, ha ez ellentétes a nemzeti érdekekkel, akkor vajon milyen érdekek lehetnek a háttérben. 

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke felidézte, hogy 2022 tavaszán Finnország és Svédország is úgy döntött, feladva addigi semlegességét, csatlakozik a NATO-hoz. Akkor még mindkét állam élén szociáldemokrata, női miniszterelnök állt, Sanna Marin, illetve Magdalena Andersson. A csatlakozást tehát baloldali kormányok kezdték mindkét tagállamban, ám a kérdésben széleskörű nemzeti konszenzus alakult ki mindkét országban, és e téren a mostani jobboldali kormányok is folytatják elődeik politikáját. A két ország uniós csatlakozásától, 1995-től kezdve már létrejöttek kapcsolataik a NATO-val, tehát volt előzménye a csatlakozás kezdeményezésének.

Kunhalmi sajnálatosnak nevezte, hogy az Orbán-kormány konkrét indok nélkül késlelteti a jóváhagyást. A Fidesz ellenvetése az volt, hogy Svédország nem tiszteli a magyarokat. Az MSZP társelnöke szerint Svédország sosem volt tiszteletlen a magyarokkal, Magyarországgal és a magyar néppel. Beszélt arról is, régóta keresik a választ arra, mik lehetnek a svéd csatlakozás immár másfél éve tartó elutasításának valódi motivációi. Széles körben elterjedt az a vélemény Magyarországon, hogy lényegében Orbán Viktor Oroszország politikája áll az időhúzás hátterében. Szerinte ez a döntő szál, Orbán köthetett Putyinnal egy olyan megállapodást, amelynek tartalmát nem ismerjük, talán nem is fogjuk soha megismerni, csak sejthetjük. A magyar miniszterelnök úgy értékelheti ezt, hogy az egyben magyar érdek is. 

A társelnök szerint a magyar kormányfő oroszországi politikája több pilléren nyugszik. Döntő fontosságú lehet a gázfüggőség, és fontosak lehetnek a kormányzat ismert, vagy kevésbé ismert üzleti kapcsolatai, valamint az, hogy a Kelet és a Nyugat között egyfajta közvetítő szerepet kíván betölteni. Ezek az érvek adnák Orbán regionális középhatalmi státuszának alapját, amelyet célként tűzött ki a miniszterelnök. A svéd csatlakozás ratifikálásának halogatásában érvként használja Orbán, hogy Magyarország szuverén állam, és ellenáll a külföldi nyomásnak.

Ezek mellé a szempontok mellé Kunhalmi Ágnes egy új szempontot is felsorakoztatott: feltételezhetjük, hogy Orbán valamilyen jelentősebb ellenszolgáltatást is várhat hosszabb távon Putyintól. Utalt az orosz elnök  Tucker Carlsonnak adott interjújára, amelyben arról (is) beszélt, a Kárpátalján magyarok is élnek, akik szeretnének Magyarországhoz tartozni.  Az MSZP társelnökének meggyőződése, hogy Orbán az egész orosz-ukrán konfliktusban kizárólag egy dolgot, lát, az 1945 utáni világrend felbomlását, amely újra megnyithatja a területi revíziós vágyai előtt az utat és a lehetőséget, bármi megtörténhet. Kunhalmi Ágnes szerint a miniszterelnök ezen gondolkodása egyben újabb háborúkat jelent egész Európa számára. 

Az MSZP társelnöke a ratifikáció elhúzódása miatt végül politikusként az egész ország nevében bocsánatot kért a svéd néptől. Mint mondta, a kormány nem azonos az egész magyar néppel. Végül arról beszélt, Magyarország az időhúzással bizalmatlanságot keltett mind a NATO-ban, mind az EU-ban, de e késlekedésért nem az ország, hanem annak kormánya a felelős. Mint mondta, az Orbán-kormány nem tehet mást, minthogy február végén vagy március elején zöld utat enged a svéd tagságnak. Ezzel Svédország már nem a NATO kapujában áll, hanem belép a katonai szövetségbe. Az MSZP üdvözli az új tagállamot a NATO-ban és mindent meg fog tenni Svédország és Magyarország illetve a svéd és a magyar nép közötti kiegyensúlyozott, jó szövetségi viszonyért – tette hozzá Kunhalmi Ágnes.

Korózs Lajos, a Jóléti Magyarország Tagozat elnöke, az MSZP alelnöke arról beszélt, a múlt hétfői fiaskó késztette az MSZP-t arra, hogy ezt a konferenciát összehívja. Biztonság, béke és jólét, ez a három dolog keményen összefügg. Azt mondta, ha nincs rend egy ország határain kívül, akkor nem lehet rend az országon belül sem. A biztonság biztosítása tudja megteremteni a jólétet, külön nem működik egyik sem. 

Tüttő Kata EP-listavezető és főpolgármester-helyettes szerint azt kell tisztázni, mi Magyarország, a magyar nép érdeke, és amit a magyar kormány tesz, az megfelel-e ezeknek. Hozzátette, beszélni kell arról is, mi dolga ezzel az ellenzéknek. 

A tanácskozáson felszólalt két volt külügyminiszter is. Balázs Péter szerint a szavaknak a diplomáciában nagy szerepük van, mert mindaddig, amíg a fegyverek nem kerülnek elő, addig az ígéretek vagy éppen a fenyegetések hatnak. Ezért amit a diplomáciában mondanak, azt nagyon pontosan kell megfogalmazni. Emlékeztetett rá, amióta a jelenlegi kormány van hatalmon, romlott Magyarország megítélése a világban. Úgy vélte, a jelenlegi kormány szembe megy a magyar érdekekkel. 

Jeszenszky Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs unortodox, vagy illiberális külpolitika. A külpolitikának az ország érdekét kell szolgálnia. A külpolitikában egységnek is kell lenni, és az a tragédia, hogy Magyarországon éles ellentét van a kormány és a különböző ellenzéki pártok külpolitikája között. Úgy vélte, az Orbán-kormány külpolitikája egyben a rendszerváltás tagadása is.