Az orbáni Fidesszel nem lehet árkot temetni és nem lehet megegyezni

N. Vadász Zsuzsa 2021. január 27. 07:25 2021. jan. 27. 07:25

„Egyáltalán nem lennék meglepődve, ha egy lehetséges elveszített választás után az amerikaihoz hasonló helyzet állna elő Magyarországon... ismerve Orbánt, ő már másnap nekiállna szervezkedni és tömeggyűlésekre toborozni a Békemenet tagjait” – mondta a Hírklikknek Balogh S. Éva, a Yale Egyetem volt tanára, a Hungarian Spectrum blog tulajdonosa, aki szerint esély sem lenne az árkok betemetésére az orbáni Fidesszel. Az elkövetkező években sokkal aktívabb washingtoni Magyarország-politikára számít, részben, mert Biden erőssége a külpolitika, részben, mert az USA-t nyugtalanítani fogja – a szélsőséges nacionalistának tartott – Orbán hintapolitikája, kínai és orosz barátkozása, s az Ukrajnában űzött csúnya játéka. Lehetségesnek tartja, hogy a magyar helyzetet olyan súlyosnak találják az amerikaiak, hogy egy hivatalos diplomatát küldenek Budapestre. Az sem kizárt, hogy „ha Orbán megcsökönyösödik, s nem hajlandó civilizált módon viselkedni”, akkor akár komoly szankciókat is hoznak ellene és köreinek tagjai ellen.

– A legfrissebb hír, hogy a Képviselőházból eljuttatták az impeachment-et a Szenátusba. Ön szerint mikor kezdhetik el tárgyalni? Milyen esély van az elfogadására?

– A tárgyalás február 9-én kezdődik és minden valószínűség szerint rövid lesz, mivel a releváns bizonyítékot, Trump beszédét és a Capitolium rohamát mindenki láthatta. Ennek ellenére, bizonyára nem fog sor kerülni annak elfogadására. Ugyan egy kis számú republikánus szenátor elhatárolódott Trumptól, a legtöbbjük egyszerűen fél, hogy ha fellépnek ellene, elveszítik a pro-Tump szavazóikat.

– Mennyire vannak a szenátorok (és a párt maga) Trump mellett/mögött? Kik az erősebbek: akik szeretnék egy életre kiiktatni Trumpot  a politikából vagy azok, akik reménykednek abban, hogy négy év múlva visszatér vagy azok, akik a hátuk közepére kívánják ugyan Trumpot, de félnek a párt szavazóinak elfordulásától? 

– A Republikánus Párt jövője egyelőre beláthatatlan. A párt Trump elnöklése alatt annyira a szélsőjobb felé menetelt, hogy ma már egyáltalán nem hasonlít arra a hajdani hagyományos, mérsékelten konzervatív pártra, amelyre az idősebb amerikaiak még emlékeznek. Manapság ezek a szélsőséges elemek egy alternatív világot kreáltak maguknak. Azt persze nem lehet előre látni, hogy mi lesz ezzel a társasággal, ha nincs vezetője, Trump, a showman személyében. Lehet, hogy a mozgalom kifullad. Egy új Trump párt megjelenése nem valószínű, mert a két párti hagyomány túlságosan meggyökerezett az Egyesült Államokban. A néha megjelenő új politikai formációk általában óriási vereséget szenvednek és csak arra jók, hogy csökkentsék a mainstream pártok esélyeit.

– Akkor nem lesz pártszakadás? De lesz-e Patriot Party, ahogy arról hallani?

– A Wall Street Journal szerint Trump valóban beszélt arról, hogy indít egy új pártot, amit Patriot Partynak nevezne. Mint ahogy tudjuk, Trump történelmi tudása a minimálisnál is kisebb és ezért nem tudhatja, hogy volt már egyszer egy Patriot Party a 70-es években, egy antiszemita, anticionista, fehér felsőbbrendűségi, félkatonai szervezet volt, ami együttműködött a Ku Klux Klannal. Nem hiszem, hogy már csak ezért is lenne párt, amit Patriot Partynak neveznek.

– És akkor mi lehet, mi lesz Trump sorsa?

– Ami Trump újraválasztását illeti, ha a szenátus elítéli, akkor azt is kiköthetik, hogy soha többé ne tölthessen be szövetségi pozíciót. Mivel nem gondolom, hogy február 9-e után elítélik, Trumptól fog függeni saját politikai sorsa. Folytathatja gyújtogató beszédeit, de az is lehetséges, hogy médiaszereplőként tér majd vissza. Bár az nem valószínű, hogy komoly televízió társaságok hajlandók lennének befogadni. Persze, ha marad pénze rá, elindíthat egy Newsmax típusú televíziót.

– Rátérve Joe Bidenre – elvégre mégis csak ő az USA új elnöke – mennyire tudnak betenni a republikánusok neki? Képesek-e (meg)akadályozni a programja végrehajtását?

– Bidennek feltétlenül szüksége lesz legalább néhány republikánus szenátor segítségére. Mitch McConnell, a republikánusok akkori vezetője a szenátusban 2010-ben kijelentette, hogy „Az egyetlen, legfontosabb dolog, amit el akarunk érni, hogy Obama elnök csak négy évet töltsön a Fehér Házban.” Most McConnell hátat fordított Trumpnak, különösen azért, mivel viselkedésével sikerült negatívan befolyásolnia két szenátusi mandátum sorsát Georgia államban, aminek következtében a republikánusok elveszítették szenátusi többségüket. Ez a fordulat egy igen fontos fejlemény, ami optimizmusra ad okot.

– Az Egyesült Államok (is) egy borzasztóan megosztott országgá lett. Biden egyik deklarált célja az árkok betemetése. Ön szerint sikerülhet-e neki?  

– Ha valakinek sikerülni fog, az Joe Biden lesz. Ő azok közé a politikus közé tartozik, aki tud valamit együttérzésről és empátiáról. Ha sikerrel jár, együtt kell működnie a másik oldalon állókkal, anélkül, hogy elidegenítené saját pártja baloldali tagjait. Bár ez a munka nehéz lesz, és gyakran elkeserítő, azt hiszem, hogy Biden saját életével és karrierjével olyan szintű elhatározottságot mutatott, amit nem lehet lebecsülni.

– Mennyire lehetséges egy hasonló helyzet kialakulása Magyarországon, 2022-ben?  Gondolok itt arra, hogy egy ellenzéki győzelem esetén „polgárháborús” állapot alakul ki, illetve utána lehetséges lenne-e árkokat betemetni nálunk is?

– Egyáltalán nem lennék meglepődve, ha egy lehetséges elveszített választás után az amerikaihoz hasonló helyzet állna elő Magyarországon. Sőt, Trump egyelőre hallgatásba burkolódzik és a sebeit nyalogatja Floridában, de ismerve Orbánt, ő már másnap nekiállna szervezkedni és tömeggyűlésekre toborozni a Békemenet tagjait. Ami pedig az árokbetemetéseket illeti, azt hiszem, hogy az árok olyan mély itt is, ott is, hogy annak betemetése lehetetlennek tűnik. A két fél teljesen másképp látja a világot. Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy az árokbetemetés az, amire szükségünk van. A magyar jobboldalnak be kellene látni, hogy az a fajta szélsőséges politizálás, amit Orbán folytat, csak Kínában és Oroszországban fogadható el. Az orbáni Fidesszel nem lehet árkot temetni és nem lehet megegyezni.

– Hogyan látja a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok esélyeit? Egyáltalán, mennyire vágta azt haza Orbán mániákus ragaszkodása az utolsó utáni pillanatban is Trumphoz? 

– Úgy gondolom, hogy Orbán már jóval előtte annyira lejáratta magát, hogy tisztára mindegy volt, hogy a végén mit csinált vagy mit mondott. Reputációjának már régen vége. Abban igazuk van Orbánéknak, hogy az itteni médiának komoly köze van ehhez. Az utóbbi időkben már olyan emberek is tudtak Magyarországról, akikről addig nem feltételeztem, hogy sokat tudnának róla.

– Segít-e bármit, hogy a beiktatás után változott a hangvétel a Karmelita kolostorban? 

– Nem hiszem. Orbánt mára már mindenki egy szélsőséges nacionalistának tartja, akinek a kínaiakkal és az oroszokkal kétes kapcsolatai vannak. Hogy most egy kicsit halkabbra fogta, nem hiszem, hogy meghatja a Biden-adminisztrációt.

– Mire számíthatnak most Orbánék? Arra, hogy megregulázza őket a Biden-adminisztráció? Vagy ignorálni fognak minket, mondván, porszemnyi nagyságúak vagyunk az USA látóterében? Egyáltalán, mi várható az új külügyminiszertől és helyettesétől?

– Nem hiszem, hogy kevés figyelemben részesülne Magyarország a következő években. Először is, Biden erőssége a külpolitika és már ezért is nagyobb figyelmet fognak Magyarországra fordítani. Másodszor, Orbán hintapolitikája nyugtalanítani fogja Washingtont. Orbánnak olyan barátai vannak – Kína és Oroszország –, akikre az amerikai diplomácia valószínűleg koncentrálni fog. Harmadszor, ott van Ukrajna, ahol Orbán nagyon csúnya játékot űz. Negyedszer, ott van a magyar demokrácia helyzete. Mindezekből kifolyólag, nekem az az érzésem, hogy sokkal aktívabb politika várható amerikai részről. Ami Tony Blinkent és Victoria Nulandot illeti, mindketten nagyon jól ismerik a magyarországi helyzetet, és látva Blinken megnyilvánulásait, nem lesz megregulázás, hanem egy finomabb, de következetes diplomácia, ami remélhetőleg hatásosabb lesz, mint az Obama-adminisztráció utolsó éveiben folytatott szélmalomharc.

– Vannak, akik szerint most nagyobb az esély arra, hogy szankciókat hozzanak magyar politikusok ellen, ahogy történt például Obama idején több magyar kormányközeli s korrupcióval vádolt személy kitiltásával. Ön hogyan látja? Milyen esély van a Magnitsky törvény alkalmazására – erre két szervezet – a Frontiers of Freedom és a Human Rights First – is benyújtott javaslatot.

– Nem sokat tudok a Frontiers of Freedomról, de a Human Rights First egy komoly társaság, aminek jó neve van errefelé, és ami még fontosabb, jó kapcsolata van a kormány fontosabb szerveivel. Ha a magyar kormány megcsökönyösödik és nem hajlandó civilizált módon viselkedni, akkor még erre is sor kerülhet. Olvastam valahol mostanában, hogy Szijjártó menesztése például egy komoly üzenet lehetne, hogy másfajta külpolitika jön, de ennek lehetősége majdnem nulla.

– Fontos lehet a nagykövet személye is. Milyen nagykövet kinevezése várható Budapesten? Politikai vagy elnöki kinevezett? És egyáltalán, jelent-e bármit is, ha az egyik vagy a másik?

Az biztos, hogy David Cornsteinnél csak jobb lehet. Lehetségesnek tartom, hogy a magyar helyzetet olyan súlyosnak találják az amerikaiak, hogy egy hivatalos diplomatát küldenek Budapestre. De még egy politikai kinevezett is lehet nagyon jó követ. Elég csak Tony Blinken apjára gondolni, aki az utolsó harminc év legjobb amerikai nagykövete volt. Van egy ismerősöm, aki évekig fontos állomáshelyeken volt diplomata. Ő mondta nekem, hogy karrierjének egyik legrosszabb nagykövete egy hivatásos diplomata volt és a legjobb egy politikai kinevezett. Szóval, sosem lehet tudni.