Retorziókat követelnek Orbánék ellen Washingtonban

A Szabad Európa Rádió újraindítása, a magyarországi független média támogatása, a jogállamiság lebontásának, a demokrácia szétverésének és az állami szintre emelt korrupció elterjedésének a büntetése (akár a globális Magnitsky-törvény alkalmazása révén) éppen úgy felmerült az amerikai Képviselőház Külügyi Bizottságának szerdai meghallgatásán, mint a Putyin trójai falovaként aposztrofált Nemzetközi Beruházási Bank általi fenyegetés kérdése. „A demokrácia és a NATO szövetség: közös demokratikus értékeink fenntartása” címen meghirdetett, a magyar-, a lengyel- és a törökországi helyzetre fókuszáló ülésen neves szakértőket hallgattak meg.

„Napjaink kihívásai nagyobbak, mint voltak harminc évvel ezelőtt ... A mai kihívások kezelésétől függ, hogyan ítélik meg a harminc évvel ezelőtti győzelmünket: szidnak vagy ünnepelnek majd érte” – adta meg az ülés alaphangját az első „tanú”, Lech Walesa volt lengyel elnök. A Szolidaritás szakszervezet egykori alapítója, a kelet-európai rendszerváltás egyik emblematikus arca, aki napjainkban a Lech Walesa Intézet vezetőjeként küzd a jogállamiságért, a szabadságért és a demokráciáért, leszögezte: „még nem válaszoltuk meg az alapvető kérdéseket, aminek az új, integrált Európa és globalizált világ alapjait kellene biztosítania”.

Orbán átlépte a vörös vonalat

Kérdés pedig számtalan van – derült ki a meghallgatáson, köztük az, amire az Európa, Eurázsia, Energia és Környezet albizottság demokrata elnöke, William Keating nyitóbeszédében rámutatott: aggodalomra ad okot egyes NATO-szövetségesek tevékenysége, így Orbán Viktoré is. Ő is felemlegette, hogy a magyar miniszterelnök Putyin trójai falovaként politizál – s ez a meghallgatás során többször és mások szájából is elhangzott, még ha eltérő megfogalmazásokban is.

Merlissa Hooper, a washingtoni székhelyű civil Human Rights First szervezet igazgatója három nagyobb területen nevezte különösen aggályosnak a mai, Orbán-féle Magyarország demokrácia- és jogállamiság-leépítését. Az egyik a jogszabályokat saját önös érdekekhez igazító Putyin-modell követése, a korrupció kormányzati szintre emelése (ebben a körben felidézte a The New York Times minapi oknyomozó riportját is). A másik általa felvetett témakör a – kormányzati médiakonglomerátum példája kapcsán – a sajtószabadáság („Budapesten a média 90 százaléka a kormányzat kezében van, vidéken azonban száz százaléka”).

Végül az orosz befolyás veszélyeinek a sorában kiemelte (az idehaza és a nemzetközi színtéren is nagy vitákat kiváltó lépésként meghúzott) a volt KGST-Bank, azaz a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországra települését Moszkvából. Ez szerinte (miként szerte a világon sokak szemében) azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Budapestre egy orosz kémközpont települ, nem beszélve a pénzmosásról.

Hooper szerint az amerikai Kongresszusnak fontos szerepet kellene játszania ezeknek a jelenségeknek, folyamatoknak a megfékezésében, pozitív fellépésnek nevezte például a Szenátus republikánus és demokrata párti tagjainak tavaszi, Donald Trumpnak címzett tiltakozó és figyelemfelhívó levelét. További teendőnek mondta a dezinformáció elleni küzdelmet, a szabad sajtó és így az információáramlás segítését, s ide sorolta a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar adásának az újraindítását, figyelmeztetve arra, hogy erre bizony pénzt kell áldozni.

A jogi segítséget is fontosnak tartja, kiemelte annak fontosságát, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. S végül, de nem utolsó sorban megemlítette a büntetés szükségességét is – ennek sorában kiemelve a Globális Magnitzky Törvény alkalmazásának szükségességét. „Orbánék átlépték a vörös vonalat, ez pedig nem maradhat reakció nélkül” – szögezte le a Human Rights First igazgatója.

Még van remény

A rákhoz hasonlította a illiberalizmust Susan Corke , az amerikai German Marshall Alapítvány  igazgatója, aki szerint azért „Magyarország és Lengyelország nem Törökország”. Kiemelte a magyar ellenzék összefogáson alapuló előretörését az önkormányzati választásokon, majd öt olyan okot sorolt fel, amelyek miatt különösen veszélyezteti a NATO-t Magyarország.

Egyrészt amiatt, mert „az oroszok már a spájzban vannak”, amit például a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének Budapestre telepítése és annak körülményei, a többi között az egész Schengen-övezetben való szabadságot biztosító diplomáciai mentesség is mutat. Egy további tényező a bűnszövetkezetben elkövetett, kormányzat által vezényelt korrupció.

A következő, amit felrótt az a kelet felé fordulás. Ennek jellemző példájaként említette, hogy miközben Orbánék kitúrták Magyarországról a CEU-t, engedélyezték egy kínai felsőoktatási intézmény betelepülését. Magyarország önös érdekeit a közös biztonság fölé helyezi – mondta, példaként említve Ukrajnát. Végül, de nem utolsósorban hozzátette, hogy az antiszemitizmus is veszélyeztet a szövetséget (utóbb a kisebbségekkel – a romákkal és a zsidókkal – kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte, hogy „a kormány előszeretettel folyamodik antiszemita üzenetekhez ... Orbán fő taktikája menekültkérdés kezelésében is ez ... a náci korszakra hajazó plakátokkal is azt üzeni, hogy a keresztényeken kívül senkit nem lát szívesen”).

Az ő ajánlásai között is szerepelt a SZER magyar nyelvű adásának az újraindítása, a szabad média támogatása. Hangsúlyozta, hogy „nem szabad megvárni a válság teljes elmélyülését”.

Kérdésre válaszolva egyébként Corke még egy igen érdekes információt is megosztott a hallgatósággal: „Magyarország abban is követi Putyinékat, hogy emberei megpróbálnak beszivárogni a civil társadalomba – ezt megkísérelték egyébként Washingtonban is, mégpedig a különféle kutatóintézetekben és oktatási intézményekben”.

Az EU is tehet róla

Nate Schenkkan, a Freedom House igazgatója szerint Magyarországon (és Lengyelországban) fennáll a közös érdekektől való elfordulás veszélye, Orbán és az általa vezetett Fidesz „többtényezős” (magyarul szólva kétkulacsos) külpolitikája kizárólag a saját önző szempontjait veszi figyelembe. Ez veszélyes, már csak azért is, mert példaként szolgálhat mások számára a fékek és ellensúlyok lebontásában, az átláthatóság megsértésében.

Matthias Matthijs, a Council on Fireign Relations (Külpolitikai Kapcsolatok Tanácsa) vezető munkatársa Magyarországot Törökországgal egy kalap alatt említve tekintélyelvűnek nevezte a két rezsimet. Emellett – s ez áll Lengyelországra is – gyengülőben van a demokrácia, miközben más rendszerváltó országokban – például Szlovéniában és Észtországban – éppen ellenkező folyamatok zajlanak.

„Az EU hozzájárul Orbán hatalmának a konszolidálásához” – rótta fel, amit a többi között pártpolitikával indokolt („Merkel és Juncker Néppártjának szüksége van Orbán szavazataira”).

Szerinte egyébként rövid távon nagyon nehéz eredményeket elérni, s az is biztos, hogy a kioktatás ellenkező hatást érne el. A civil társadalom, a média támogatása, és az is segíthet, ha az USA világossá teszi: a NATO tagsággal nem csak jogok, de kötelességek is járnak.

18 pontos magyar javaslat

Mint korábban megírtuk, a meghallgatást megelőzően Cseh Katalin, az EP-USA kapcsolattartó küldöttségének magyar tagja tájékoztató anyagot küldött a bizottságnak a magyar helyzetről, mert  – mint portálunknak indokolta – „fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy Magyarországon komoly jogállami problémák vannak”. Összesen 18 problémás területet vetett fel, ezek a jogállamiságot és a külpolitikát érintik, a többi között a médiaszabadságot, a civil szervezetek vagy éppen a CEU ellehetetlenítését. Egyben három pontos javaslatcsomagot is mellékelt (ezekről itt talál részleteket).

Egyébként rendszeresek az ilyen meghallgatások az amerikai törvényhozásban. Közvetlen akciók nem várhatók utánuk, általában csak jegyzőkönyvek születnek róluk. Ugyanakkor – hívták fel a Hírklikk figyelmét Washingtonban – Magyarország esetében most azért különösen érdekes az esemény, mert az ott elhangzottak, illetve az azok alapján megszülető jegyzőkönyv ismételten felhívja majd a Kongresszus tagjainak a figyelmét arra, hogy milyen irányban mennek a dolgok Magyarországon. És ez erősítheti azt a kétpárti egyetértést, ami eléggé egyedülálló módon tapasztalható Orbán Viktorral kapcsolatban.