NBB: Látszatra minden rendben, csak az a fránya gyanú...

Az Országgyűlés 123 igen, 55 nem szavazattal elfogadta a kormány által beterjesztett törvénytervezetet, amelynek eredményeként Moszkvából Budapestre települ át a  Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). Bulgária, Csehország, Kuba, Lengyelország, Mongólia Oroszország, Románia, Szlovákia és Vietnám a tagja – természetesen Magyarország mellett – a fejlesztési projektekre és beruházásokra közép- és hosszú távú hiteleket nyújtó banknak, amelyben hazánk már az Orbán-érában, 2014-ben újította meg a rendszerváltás előttre visszavezethető, majd lemondott tagságát.

Mint korábban megírtuk, Oroszország és Bulgária után Magyarország a harmadik legnagyobb részvényes a pénzintézetben. A most elfogadott törvény szerint az NBB temérdek kedvezményt, s teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői, vendégei, személyzete és családtagjaik pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unió teljes területén.

Vajon miért és kinek jó, hogy a bank Budapestre települ át? – kérdeztük a nemzetközi fejlesztési bankok tevékenységét is jól ismerő szakembert. „Gazdasági szempontból nincs semmi jelentősége annak, hogy a két milliárd eurós jegyzett tőkéjű (amiből egymilliárd van befizetve), a nemzetközi fejlesztési bankok között szabad szemmel nem látható, de még a magyarországi bankok rangsorában is hátul kullogó pénzintézet Budapestről működik majd” – kezdte sorolni a szempontokat Bodnár Zoltán.

S így folytatta: a bank mérlegfőösszege is nagyon kevés, valaki kiszámolta, hogy forintban a magyar banki rangsorban csak a 17. lenne. Kérdés persze – tette hozzá –, hogy milyen projektekhez nyújt majd hiteleket. Korábban lehetett olvasni például arról, hogy a MET csoportot finanszírozzák, hogy az megvásárolhassa a Tigázt, de az ilyen ügyletek elvben piaci alapon is hitelezhetők. „Mindenesetre felmerül a gyanú, hogy majd baráti projektek finanszírozására akarják használni a bankot” – latolgatta Bodnár.

Az NBB-törvényt számos bírálat érte amiatt, hogy kifejezetten kedvező körülményeket biztosít a fejlesztési bank működéséhez – nos, Bodnár emlékeztetett arra, hogy ezek a kedvezmények egy az egyben megegyeznek azokkal, amelyeket a világon mindenütt élveznek az ilyen nemzetközi fejlesztési bankok, kezdve a Világbankkal egészen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankig (EBRD) – hogy csak a Magyarországon legismertebbeket hozzuk fel példának.

„Tény, hogy például a bankfelügyelet nem vizsgálhatja a működését, de ez a többi ilyen multilaterális intézménynél is így van”. Miután a részvényesek közvetlenül nem felelnek a bank kötelezettségeiért, ezért a hitelminősítésük alapja az, hogy mennyire prudens módon működnek – ez pedig a belső szabályzatból és a hitelezési gyakorlatból következik – fejtegette a szakember.

Rákérdeztünk arra is, hogy mi a helyzet azzal a törvényileg biztosított lehetőséggel, hogy nem csak a bank vezetői és személyzete, hanem azok családtagjai, sőt a bank által tanácsadóknak és szakértőknek titulált emberek is teljes diplomáciai mentességet élveznek Magyarországon, beleértve a tejes szabad mozgást, ami kiterjed az egész Európai Unióra?

Bodnár szerint ezt is megkapja ugyan minden hasonló multilaterális bank a székhely szerinti országban, ám az tény – ismerte el –, hogy problémát okozhat még a jövőben, hogy ha nagyobb számban az Unión kívüli területekről, különösen Oroszországból lépnek majd be szabadon schengeni területre ezek az emberek. „Ám nem hiszem, hogy az orosz szakszolgálatnak eddig is gondot okozott volna, hogy idetelepítse a saját embereit, bár mostantól kezdve, ezen az úton teljesen legálisan, védetten és szabályozottan teheti ezt meg azokkal is, akik  egyébként nem kívánatosak lennének uniós szempontból”.

„Az alapkérdés az: miért döntött úgy a bank Kormányzótanácsa és annak tagjaként a magyar kormány, hogy átteszi az NBB székelyét az Európai Unión belül pont Budapestre, erre kellene magyarázatot találni, de sem gazdaságossági, sem szakmai megfontolások nem tűnnek megfelelő indoknak” – állítja Bodnár. Aki szerint az egyenesen badarság, amit Varga Mihály pénzügyminiszter állított, mármint, hogy ezzel erősödik Budapestnek, mint pénzügyi központnak a pozíciója. „Az emberben feltámad a gyanú, hogy a gazdasági, szakmai megfontolások helyett valami más motiválhatta a döntést” – mondta, emlékeztetve arra, hogy az orosz és a magyar tulajdoni hányad összesen ötven százalék körüli.

Nem lehet-e pénzmosás a cél, vagy az, hogy bukott hiteleken keresztül folyassanak ki pénzt a hitelintézeten keresztül? – kérdeztük a szakembert, aki mindkettőre nemmel válaszolt. Pénzmosodaként azért nem tud működni, mert betétet nem lehet benne elhelyezni, bebuktatni hiteleket pedig azért nem lehet, mert akkor leromlik a bank hitelbesorolása és nem vagy csak nagyon nehezen és drágán jut tovább-hitelezhető forráshoz a pénzpiacokon.

Viták voltak az Országgyűlésben

Az ellenzék is megfogalmazta a maga kétségeit az Országgyűlésben. Ezen a héten a Nemzetközi Beruházási Bank magyarországi székhelyéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának a vitájában  

Schmuck Erzsébet (LMP) pártja álláspontját összegezve kijelentette: a bank Budapestre költözése újabb állomása az orosz befolyás növelésének.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, hogy milyen szociális és gazdasági fejlődést szolgál az intézmény székhelyének áthelyezése. A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy milyen projektek esetében akarják igénybe venni a bank hiteleit.

Az NBB már február 20-án is téma volt a törvényhozásban, s az ellenzék akkor is több érdekes szempontra hívta fel a figyelmet.

Gurmai Zita (MSZP) az áthelyezésről szóló megállapodást úgy kommentálta: szovjet tankok helyett most orosz bankok szállják meg az országot, behozzák Putyin trójai falovát. Szerinte a Nemzetközi Beruházási Bank azt finanszírozza a fideszes oligarcháknak, amit nem tudnak európai uniós pénzből megoldani. Azt is megkérdezte, hogy tudják garantálni, hogy a bank székhelyéhez kapcsolódó mentességek miatt nem jönnek ide zűrös alakok.

Varju László (DK) szerint a Fidesz a haverjait szolgálja ki majd a bank – idézte felszólalását az MTI.

Csárdi Antal (LMP) szerint a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatok mélyítése hosszú távú sérüléseket okoz Magyarországnak, s a bank mindenféle ellenőrzés nélkül szabadon hajthat majd végre bármilyen tranzakciót Magyarországon. Ezzel a szerződéssel Magyarország feladta gazdasági szuverenitását, mert egy átláthatatlan finanszírozási rendszerben majd kényelmesebben tudnak úszkálni a Fidesz-közeli vállalkozások.

Az elhangzottakra válaszolva Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára azt állította, hogy az áttelepüléssel érdemben nőni fog a pénzintézet magyarországi portfóliója.