Fejlemény Orbán(ék) amerikai kitiltási beadványa ügyében

N. Vadász Zsuzsa 2019. augusztus 10. 10:32 2019. aug. 10. 10:32

Az Orbán Viktor hivataláig felérő Microsoft-korrupció miatt bejelentés-kiegészítést nyújtott be az amerikai külügy- és igazságügyi miniszternek a jobbközép értékeket valló amerikai Frontiers of Freedom Intézet a tavaly márciusi, a Magnitsky törvény keretében született eredeti beadványhoz – tudta meg a Hírklikk. Ebben a magyar kormányfő és további nyolc család- és szűk körének tagja, valamint politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenység és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. A kiegészítés szerint az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben a tavalyi beadványban felsoroltakon kívül újabb magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.

„Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített, összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került” – szögezi le a beadvány-kiegészítés, amelyet – miként az eredetit is – Radványi Miklós külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző intézet alelnöke jegyez. A kiegészítéshez ezúttal nem csatoltak mellékleteket, forrásokat, linkeket (az eredetihez többoldalas jegyzék is készült), aminek az oka az, hogy a Microsoft-botrány „teljes dokumentációja megtalálható az Igazságügy Minisztériumnál”. Csupán arra a Minisztérium által megnevezett két „jól-átgondolt, a Microsoftot és az amerikai adófizetőket megkárosító konspiráció keretében elkövetett csalást” említi külön a most benyújtott dokumentum. És még egy dolgot emel ki az eredeti beadványhoz képest rövid kiegészítés: „a minisztérium végleges jelentése leszögezi, hogy az összeesküvés szálai egészen Orbán Viktor kormányfő hivataláig nyúlnak”.

A botrány kirobbanása után Radványi a Hírklikknek azt mondta, hogy „a Microsoft ügy mindenképpen újabb adalék ahhoz, hogy el kell indítani a hivatalos vizsgálatot. Szerinte ez „mindenképpen rátehet egy lapáttal”.

A Microsoft-botrány

Mint korábban megírtuk, a Microsoft magyarországi érdekeltsége és több magyar állami szerv, intézmény között létrejött szoftverügyletről állapította meg az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata a közelmúltban, hogy azt áthatja a korrupció. A Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel arról: 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést.  

Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét nyilvánosságra hozták, kínos leveleket is közzétettek, köztük azt amelyről a Radványiék által most készített Magnitsky-beadványkiegészítés is említést tesz. 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán a következőt írta: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.

Ezt egyébként egy 2014-es ügylet kapcsán írta a dolgozó: a kormányközeli alvállalkozó 2,2 millió euróért vett meg 10 ezer licencet, majd ezt a csomagot 3,76 millió euróért adta tovább. Azaz egyetlen ügyleten 1,5 millió eurót, közel félmilliárd forintot vágtak zsebre az uniós adófizetők pénzéből. Ahogy a jelentés fogalmaz, ezt a különbözetet korrupciós kifizetésekre fordították. Magáról a korrupciós sémáról itt olvashat bővebben.


Hadházy is akcióba lendült


Először a magyar hatóságok mélyen hallgattak, a nyilvánosság előtt igyekeztek tudomást sem venni a botrányról, de utóbb már kénytelenek voltak valamilyen módon reagálni, miután – részben a sajtónak köszönhetően – fokról-fokra derült ki az állami érintettség, került nyilvánosságra a szoftverbeszerzési Microsoft-botrányban jó eséllyel érintett intézmények nevei. Eleinte a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (amely az ügy költségvetési csalási részében lenne illetékes) csak annyit közölt: minden olyan esetben eljárást indítanak, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül. A konkrét ügyről azonban nem mondtak semmit. Az ORFK is semmitmondó nyilatkozatot adott ki  A Legfőbb Ügyészség első lépésben pedig pusztán annyit közölt: bekéri az ügy iratait az amerikai szervektől.
Ám ekkor – először a Demokratikus Koalíció, majd – Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett az Ügyészségen, amire Polt Péterék már kénytelenek voltak reagálni. Közleményben tudatták, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség „az ügyben feljelentés kiegészítését rendelte el a Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. által értékesített szoftverlicenceket érintően”. Eléggé pikáns módon a Rendőrséget jelentette fel egyébként a képviselő az Ügyészségen amiatt, mert nem hajlandó nyomozni a Microsoft-ügyben.

Hadházy és csapata azonban nem áll meg ezen a ponton, nem várja ölbe tett kézzel azt, mire jutnak, mit ötölnek ki Polt Péterék. Mint portálunknak elmondta: közérdekű adatigényléssel próbálják kideríteni a Microsoft-ügy beszállítói láncolatait, hiszen „egyelőre csak a lánc utolsó tagját látjuk”. Egyelőre a NAV, az ORFK és a NISZ mellett a Fővárosi Vízműveknél és a Klikknél kutakodnak. „Reméljük, további komoly információkhoz jutunk majd azután, hogy az amerikai Igazságügyi Minisztérium megküldi a Polt Péterék által kért részleteket” – húzta alá Hadházy portálunknak.


A Microsoft-ügy és a Magnitzky-törvény


„A Microsoft-ügy nyomán két fronton is újból lépünk” – helyezte kilátásba már az ügy nyilvánosságra kerülése után, július végén portálunknak Radványi Miklós. Kiegészítés benyújtásáról beszélt az eredeti Magnitsky-beadványhoz – ez most meg is született. A másik pedig: személyesen tervezi tájékoztatni a Kongresszus, s kiemelten a Szenátus Igazságügyi Bizottságának (de más bizottságok) tagjait arról, hogy mi történik Magyarországon. „Átadjuk az eredeti Magnitsky-féle beadványt, s mellé – a Microsoft korrupciós botrányt is tartalmazó – kiegészítést” – mondta portálunknak.
Olyanokra különösen számítanak Radványiék, mint Lindsey Graham a Szenátus dél-karolinai elnöke, valamint Rand Paul, a nemzetközi korrupciós ügyek vonatkozásában nagyon aktív Kentucky állam szenátora, továbbá Ted Cruz texasi szenátor. Ez utóbbi két szenátor egyébként az Intézet Ronald Reagan-díjának a nyertesei között vannak.

Megjegyzendő, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom két vezetőjének, Márki-Zay Péternek és Kész Zoltánnak a washingtoni látogatásán folytatott tárgyalásain is szóba került a Magnitsky-törvény keretében benyújtott Orbánék elleni beadvány ügye. Kész Zoltán nyilatkozta utóbb portálunknak, hogy az amerikai politikusokkal és tisztviselőkkel történt tárgyalásain többször felmerült, hogy a Fidesz oligarchái ellen is alkalmazhatnák a Magnitsky törvényt”. Hozzátette azt is, hogy „a Biztonsági és Együttműködési Bizottság kongresszusi irodájában is megerősítették a mozgalom vezetői, hogy ennek a megfontolása erős üzenet lehet az Orbán-kormány irányába”.

A Magnitsky-törvény

A Global Magnitsky törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonát elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania vele. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

A Frontiers of Freedom Radványi által jegyzett beadványa nem az egyedüli. Hasonlót nyújtott be a washingtoni székhelyű emberi jogi civil szervezet, a Human Rights First is. 

David Corsntein budapesti amerikai nagykövet – Orbán Viktor washingtoni látogatása után – az ATV-nek adott interjújában igyekezett elkenni a beadványok kérdését, de létüket nem tudta tagadni. „ A kérdésre, hogy hallott-e arról, hogy vannak ilyen előkészülete”, azt mondta: „Az Egyesült Államok nem fenyeget embereket szankcióval. Szankciókat kivetünk vagy nem vetünk ki, de nincs olyan, hogy fenyegetőzünk...ez egy hamis írás, nincsen fenyegetés részünkről, legalábbis tudomásom szerint nincs ilyen... én csak ezt a cikket olvastam, de amit tényszerűen tudok: a miniszterelnököt az USA elnöke üdvözölte, fogadta az Ovális Irodában, és az országunk minden felsővezetője eljött, hogy találkozzon a miniszterelnök úrral... ha lenne bármilyen gyanú, hogy ilyesmi zajlik, akkor nem hiszem, hogy erre a találkozóra sort került volna...Nyilvánvalóan a Pénzügyminisztériumon, a Kincstáron múlik, hogy ilyen szankciókkal foglalkozzanak...ők lennének azok, akik erre válaszolhatnának, de az én tudomásom szerint ez teljes mértékben egy hamis hír”.

A nagykövet egyébként a Wall Street Journal és az Átlátszó által készített cikkre utalt, aminek pubikálását Orbán Viktor májusi Fehér Házban tett látogatása idejére időzítették.

Az eredeti beadványban megnevezettek
(a titulusok, ahogy a 2018 februárjában benyújtott dokumentumban  szerepelnek):
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
Tiborcz István, Orbán Viktor veje

 


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom