Magyarország is terítéken lesz ma Washingtonban
Magyarország és Lengyelország helyzete is előkerül szerdán az amerikai képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán. „A demokrácia és a NATO szövetség: közös demokratikus értékeink fenntartása” címen meghirdetett ülésen tanúként hallgatják meg a többi között Lech Walesat, valamint annak a Human Rights First civil jogvédő szervezetnek az igazgatóját, amely az amerikai külügy- és pénzügyminisztériumhoz intézett beadványban korrupcióra hivatkozva kérte Orbán Viktor és nyolc társa kitiltását az USA-ból. A meghallgatást megelőzően Cseh Katalin az EP-USA kapcsolattartó küldöttségének magyar tagja tájékoztató anyagot küldött a bizottságnak a magyar helyzetről.
„Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy Magyarországon komoly jogállami problémák vannak” – szögezte le a Hírklikknek Cseh Katalin. Hozzátette: „olyan kérdésekre hívtam fel az előzetes tájékoztatásban a figyelmet, amelyek befolyásolják a NATO jövőjét is”. Összesen 18 problémás területet vetett fel, ezek a jogállamiságot és a külpolitikát érintik, a többi között a médiaszabadságot, a civil szervezetek vagy éppen a CEU ellehetetlenítését.
Cseh Katalin egyébként egy Facebook posztban is beszámolt arról a három pontos javaslatcsomagról, amelyet a fent említett tájékoztató anyaghoz mellékelt a Külügyi Bizottság illetékes albizottságának (Európa, Eurázsia, Energia és Környezet) ülése elé. Az első pont szerint a NATO szerveinek élénk figyelemmel kell kísérniük azon tagországokat, amelyek autoriter országokkal működnek együtt és megfelelő lépéseket kell tenniük velük szemben. A másodikban az orosz dezinformáció elleni küzdelem fontos elemének nevezi a médiaszabadság erősítését, példaként pedig a Szabad Európa Rádió újraindítását és a független magyar média támogatását említi.
S végül, de nem utolsósorban, a harmadik pont azt indítványozza, hogy az EU mellett a NATO is vállaljon szerepet a jogállamiság normáinak kikényszerítésében – akár a NATO országokon belül is. A Momentum EP-képviselője szerint egyébként „a világ közvéleménye nem maradat közömbös a demokratikus jogsértésekkel kapcsolatban, a magyar jogállamisággal kapcsolatos visszásságokat, a növekvő orosz befolyást és Orbán Viktor egyre szorosabb kapcsolatát a világ diktátoraival egyre nehezebben rejti el a kormány”.
Mindezekről bizonyára szót ejt majd a képviselőház külpolitikai bizottságának a meghallgatásán a Human Rights First igazgatója, Melissa Hooper, aki már korábban is felhívta a figyelmet a káros magyarországi folyamatokra, s tett is lépéseket visszaszorításuk érdekében. Mint korábban a Hírklikk beszámolt róla, Hooper alátámasztottnak véli a Globális Magnitsky törvény alkalmazását Orbánnal és több családtagjával, barátjával és politikustársával szemben, mégpedig korrupció miatt. Ezért összeállítottak egy beadványt, kérve annak megvizsgálását az illetékes amerikai miniszterektől (pénzügy és külügy).
Ez a beadvány a második volt a sorban, az elsőt tavaly márciusban a (magát az emberi jogokért küzdő, a korrupció elleni harcot folytatóként aposztrofáló, jobbközép értékeket követő) Frontiers of Freedom nevében Radványi Miklós alelnök nyújtotta be (majd a Microsoft-botrány kirobbanása után egy kiegészítést is hozzá), s ebben bizonyítékokkal alátámasztva kérte Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István kitiltását az USA-ból. (Az ügyről részleteket itt olvashat).
Melissa Hooper mellett több intézet és jogvédő civil szervezet vezetőjét is meghallgatják. Köztük Lech Walesa volt lengyel elnököt, a Szolidaritás legendás alapítóját, a Lech Walesa Intézet vezetőjét, aki korábban az életét is kockáztatta a szabadságért és demokráciáért. Tanú lesz továbbá a German Marshall Alapítvány igazgatója, a Transatlantic Democracy Working Group (Transzatlanti Demokrácia Munkacsoport) vezető munkatársa, illetve a Freedom House és a Council on Fireign Relations (Külpolitikai Kapcsolatok Tanácsa) vezető képviselői.
Különféle témákban igen rendszeresek az ilyen meghallgatások az amerikai törvényhozásban. Közvetlen akciók nem várhatók utánuk, általában csak jegyzőkönyvek születnek róluk. Ugyanakkor – hívták fel a Hírklikk figyelmét Washingtonban – Magyarország esetében most azért különösen érdekes az esemény mert az ott elhangzottak, illetve az azok alapján megszülető jegyzőkönyv ismételten felhívja majd a Kongresszus tagjainak a figyelmét arra, hogy milyen irányban mennek a dolgok Magyarországon. És ez erősítheti azt a kétpárti egyetértést, ami eléggé egyedülálló módon tapasztalható Orbán Viktorral kapcsolatban. Akit egyre inkább és mind többen ítélnek meg negatívan nem csak demokrata, hanem republikánus körökben is, mégpedig a Kongresszus mindkét Házában, a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt.
