Az oroszok már a Facebook-fiókokban vannak
Már előre mossa a kezét – kommentálta röviden Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Hírklikknek, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook atyja kedden azt mondta: nem tudja garantálni, hogy az oroszok nem avatkoznak be az EP-választásba az általa létrehozott közösségi hálón keresztül.
A szakértő szerint a Facebook-alapító által elismert biztonsági problémát két részre lehet osztani: vannak a dezinformációs álhírportálok, amelyek manapság éppen virágkorukat élik, másrészt beszélni kell az úgynevezett hamis felhasználói profilokról, amelyeket ma már üzemszerűen gyártanak és vetnek be.
Az álhíroldalak főleg az oroszországi, illetve orosz befolyás alatt álló európai területeken szaporodtak el különösen, ezekre ma már jellemző, hogy a híreik 50-80 százaléka egyszerű álhír, illetve közvetlenül orosz propagandacélokat szolgál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hamis információk terjedése ellen sem tud kellő hatékonysággal fellépni a Facebook – közölte Tarjányi Péter.
Ami pedig a már említett hamisprofil-hadsereget illeti, velük még nehezebben boldogul a Zuckenberg-háló. Itt olyan felhasználói fiókokról van szó, amiket oroszországi bázisokról 0-24 órában működtetnek, látszólag valódi múltat gyártva mögéjük. Egy-egy ilyen kamuprofilt egyéni IP-címről működtetnek, akár hónapokig, sőt évekig is építenek, úgymond altatnak, majd egy politikailag élesebb szituációban, például egy EP-választási kampányban, egyszer csak aktivizálnak.
A gyakorlatban ezt például úgy kell elképzelni, hogy mondjuk egy újságírói csoportba bejutó, ott akár évekig meglapuló felhasználó egyszer csak megjelenik, és elkezd kommentelni, vagy elkezd megosztani az orosz befolyásolási törekvéseket támogató tartalmakat – ismertette. Amikor pár éve az amerikai hírszerzés és az NSA lebuktatott, és egy napra megbénított egy szentpétervári szervezetet, kiderült, hogy csak ezen a bázison több mint ezer „kiberkatona” teljesít szolgálatot, akik egyenként 6-7 álprofilt kezeltek, és akiknek csak a havi bérköltsége mintegy másfél millió dollárra rúgott.
Ilyen bázisból pedig minimum egy tucat lehet csak Oroszország területén – állítja Tarjányi, hozzátéve, hogy az ezekből működetett „hús-vér” kamuprofilokat alig képes kiszűrni a Facebook robotizált biztonsági rendszere. A Facebook ma képtelen megakadályozni, hogy egy-egy állam vagy politikai szervezet, ha elegendő pénzt és embert áldoz rá, akár komolyan befolyásolja egy másik ország közhangulatát és közvéleményét.
Tarjányi annyiban ugyanakkor elnézően nyilatkozott a Facebook-alapítóval kapcsolatban, hogy a 2016 végi amerikai elnökválasztás után felocsúdó nyugati államok szinte azonnal vártak megoldást a Facebook csapatától, miközben azt látni kell, hogy a közösségi média legalább 6-7 éves lemaradásban van a dezinformációs rendszereket építő autoriter rezsimekkel szemben.
Magyarországon ma több mint ötmillióan használják a különböző közösségi média platformokat, közülük a nemzetközi átlagnál is magasabb arányban éppen a Facebookot. A leglátogatottabb oldal Magyarországon tavaly a Google volt, amelyet közvetlenül a Facebook-oldala követett.
