Az ügyészség gyilkosságra felbujtásért ítéltetné el Gyárfást – bizonyítékok nélkül?

Az ügyész szerint Fenyő János jószerivel csak Gyárfás Tamással állt szemben. Azt állította, hogy Gyárfás Tamásról 1996. október 11. után is, őt súlyosan elmarasztaló cikkek jelentek meg a Népszavában, pedig a lap még ilyet akkor sem tett, amikor Gyárfást Kaposvárott perbe fogták. 1996. október 11-én a Kereskedelmi Kamara választott bírósága az MTV Nap-kelte című műsora miatt a Fenyő-Gyárfás vitában Gyárfás Tamásnak adott igazat, így 1997. január 1-jétől a Nap-kelte című műsort ismét ő készíttethette. Fenyőnek ezután nem volt több ellenlépése. A bíróság meghallgatta dr. Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió egykori ügyvezető alelnökét, aki a Gyárfás Tamás által elmondottakat erősítette meg: a Nap TV elnökének semmi köze nem volt a VICO Rt. és a Magyar Rádió közötti párviadalhoz.

Az ügyész asszony – szemben Cserni János bíróval, aki a Rohac-Portik per 2016. március 31-i ítéletében kétségbe vonta Tasnádi vallomását – hitelt adott Tasnádi Péter állításának a Fenyő-gyilkosságról. „Tasnádi Péternek az volt a „munkamódszere”, hogy többet hitessen el magáról, mint amennyit teljesíteni tud… A maffiafőnök szerepét játszotta” – vallotta róla egyik „leghűségesebb” embere, Agárdi Gábor. Ő is és mások is, így a volt felesége, Marjai Judit, a munkatársai, Agárdi mellett Korber István, Sass László kizárólag tőle hallották, hogy Gyárfás Tamástól megbízást kapott volna, hogy lépjen fel Fenyő János ellen. Tasnádi a tárgyaláson nem tudta megmondani, hogy a gyilkosságért járó. első részletet Gyárfás hol adta át neki, csak arra emlékezett, hogy a második részletet Kósa-Somogyi György vitte el Láposi Lőrinc rendőr dandártábornoknak, amiről Kósa elmondta, hogy ez képtelenség. A hatóság az ügyész szerint soha nem akarta Tasnádit rávenni arra, hogy terhelő vallomást tegyen Gyárfásra, ezzel szemben Tasnádi többek között a 2022. május 31-i tárgyaláson elmondta: „azzal etettek, hogy ha vallomást teszek Gyárfásra, akkor szabadulok...”

Az ügyész asszony ezúttal felidézte a Portik Tamás által rögzített hangfelvételeket, amelyekről Portik mondta el: az volt a feladata, hogy lépre csalja Gyárfást, mindenáron mondassa ki vele, hogy megbízást kapott tőle Fenyő megölésére. Gyárfás azonban ilyet soha nem mondott, ezért tért vissza hozzá hat alkalommal is, pedig, ha csak egyszer rábólint arra, amit várt tőle, akkor már többé nem kereste volna. A vádbeszédben az ügyész azt állította, hogy a felvételeket nem manipulálták, arról viszont nem hangzott el semminemű magyarázat, akkor hogyan került példának okáért a hangfelvételek leiratába Portiknak az a közlése: „letettük... letettük a fenyőfát...” Erre a súlyos rendőri megállapításra csak annyit mondott, hogy nem képezi a vádirat részét. Az ügyész a hangszalagok elemzésekor érvként idézte fel Portik Tamás szavait: „kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te mondtad, hogy igen.” Azaz Portik kérdésre Portik válaszolt…, hátha ezzel sikerül csőbe húznia Gyárfást.

Az ügyésznő arra hivatkozott, hogy a hangfelvételen Gyárfás közli Portikkal: „fizettem neki egy csomó pénzt, odaadtam a zsákot… És még mindig tartozom 10 millióval." A hangfelvételekről leirat készült. Még a Nemzetbiztonsági Hivatal leírója is zárójelben rögzítette, mindezt Gyárfás cinikusan közli. Az ügyész viszont komolyan vette. Nem csak ebben a szövegkörnyezetben, máshol sem szentelt figyelmet a hangsúlyoknak. Mindazonáltal a rögzített beszélgetések egyikében sem hangzik el, hogy Gyárfás megbízta volna Portikot.

Az ügyészség csaknem négy éve emelt vádat Gyárfás Tamás ellen. Az elkészítő tárgyaláson 12 év fegyházbüntetést ajánlott fel neki, ha elismeri, hogy ő bujtotta fel Portik Tamást, végezzenek Fenyő Jánossal. A vádbeszédben már több mint 12 év fegyházbüntetést kértek Gyárfásra, Portikra pedig életfogytiglant. Csütörtökön a védő, Zamecsnik Péter beszédével folytatódik a tárgyalás, amelyen novemberre várható ítélet.