Az új nagykövet megpróbálja visszatartani Orbánt a nagy orosz és kínai barátságától

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, David Pressman lesz az Egyesült Államok új budapesti nagykövete – feltéve, ha az amerikai szenátus is jóváhagyja a kinevezését, ami hamarosan megtörténhet. Ezután várhatóan a következő hónapokban kezdheti meg a munkáját Budapesten. Jóváhagyásával pedig sok probléma nem lehet – állítják szakértők, köztük a portálunknak nyilatkozó Jeszenszky Géza is. 

Pressman tapasztalt jogász és diplomata. Ahogy a kinevezésről szóló Fehér Ház-i közleményből kiderül: jogi végzettségű, s Barack Obama elnöksége alatt nagykövetként képviselte az Egyesült Államokat az ENSZ-ben, korábban a Nemzetbiztonsági Minisztériumban dolgozott belbiztonsági miniszterhelyettesként, a Fehér Házban a Nemzetbiztonsági Tanács háborús bűnökkel és atrocitásokkal foglalkozó igazgatójaként, továbbá a Külügyminisztériumban Madeleine Albright külügyminiszter asszisztenseként. Az utóbbi években ügyvédként szerzett reputációt, főleg nemzetközi emberi jogi ügyek révén.

Pressmanról a Euronews közölt szerdán részletes portrét, egyebek között arról, hogy az 1977-ben született, magna cum laude elismeréssel végzett jogászt a kormányzati szerepvállaláson kívül elismert polgárjogi ügyvédként tartják számon. Ő képviselte a többi között az Ukrajna felett lelőtt maláj gép egyik áldozatát, akinek hozzátartozói a terroristákat finanszírozó orosz bankok ellen indítottak kártérítési pert; a Kanadába menekült szaúdi tisztségviselőt, akivel ugyanúgy akartak végezni, mint az Isztambulban megölt Hasogdzsival; a Kínában fogvatartott két amerikai fiatalt; nem utolsósorban pedig azt az Alexander Vindman alezredest, akinek a vallomása alapján az amerikai törvényhozás impeachmenttel megkísérelte elmozdítani a helyéről Trump elnököt. (A cikk ezeket az ügyeket részletesen ismerteti, továbbá bőségesen foglalkozik Pressman és George Clooney kapcsolatával is.)

Mit szól Pressman jelöléséhez? Nem gondolja, hogy ez – meglepetés ugyan nem lehet, hiszen a magyar kormány már hetekkel ezelőtt ismerhette a jelölt személyét, de – jókora pofon amiatt, hogy a jogállamisági kérdésekben kőkeménynek tartott hivatásos diplomatát jelölte Budapestre a Fehér Ház?  Mit tükröz és mit üzen a kinevezése? Van-e a magyar kormánynak félnivalója emiatt? Jeszenszky Gézát kérdeztük.

A korábbi magyar külügyminiszter elsőként azt emelte ki, hogy az USA-nak végre lesz nagykövete Budapesten. Az eddig utolsó magyarországi amerikai nagykövet ugyanis 2020 őszén távozott tisztségéből. A Pressman várható beiktatását megelőző szűk két év a leghosszabb, amerikai nagykövet nélküli átmeneti időszak a rendszerváltás óta.

Jeszenszky Géza elmondta, kifejezetten örül annak, hogy most fajsúlyos, tapasztalt ember, profi diplomata érkezik újra Magyarországra. Ilyen 1994 óta nem volt. S valóban, Pressman elődje, David Corsntein is annak a kinevezési hagyománynak a folytatásaként lehetett nagykövet, hogy az üzletember pénzzel és/vagy más módon támogatta az elnök (az ő esetében Donald Trump) választási kampányát. 

„A jelölt nagyágyú, jelölése azt mutatja, hogy a magyarországi helyzetet nem tartják Washingtonban reménytelennek, ugyanakkor nehéz diónak tekintik. A tevékenysége nem abban fog kimerülni, hogy bírálja a magyar kormány politikáját, különösen nem a külpolitikáját, inkább megpróbálja visszatartani Budapestet a nagy orosz és kínai barátságtól. Remélem, hogy hallgatnak is majd rá” – fogalmazott Jeszenszky, akivel arra is kitértünk, hogy Pressman jártas jogállamisági ügyekben is. Egy magyar demokrata, aki maga is szerepet játszott a rendszerváltozásban, csak üdvözölheti, hogy barátai segítenek visszatalálni a jogállamiság útjára, ha Magyarország letér róla – mondta a korábbi diplomata, aki szerint „az a jó barát, aki adott esetben bírál és jó útra igyekszik téríteni rossz útra tévedt barátját. Baj nem lehet belőle, ha ezt azzal a tapintattal végzi, ami egy professzionális diplomatától elvárható.”

Azért az elég kemény üzenet volt, hogy Joe Biden néhány hónapja tartott Demokrácia csúcsából kihagyták Magyarországot – vetettük fel, Jeszenszky szerint ez figyelmeztetés volt, „nem hiszem azonban, hogy a magyar kormány büntetésnek tekintette volna, inkább az lehetett számára a fájó, hogy olyanokat is hívtak, akik igen távol állnak a jogállamiságól és a demokráciától”. Hozzátette: erre mondják, hogy szelektív megközelítés, nem egyenlő elbánás. 

A tényekből kell kiindulni, s az bizony orvoslásért kiált, ha nem érvényesül megfelelően a sajtószabadság, ha egyoldalúan, a többséggel visszaélve alkotmányoznak, stb.. Ha az Egyesült Államok ezt nem sértő módon, hanem meggyőzéssel szóvá teszi, az jó. Mert ez utóbbi is fontos a diplomáciában, nem mindenkivel szükséges összeveszni, hanem inkább jó barátságot érdemes kialakítani és fenntartani, miáltal egyébként több az esélyünk, például a nemzeti kisebbségek ügyének előmozdításában – mondta Jeszenszky Géza. 

Az új amerikai nagykövet jártas az emberi jogi kérdésekben, ez pedig jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a kisebbségek, különösen a magyar kisebbségek helyzetére. Ha módom lesz alapos beszélgetést folytatni az új amerikai nagykövettel, amit remélek, akkor sok minden tudok majd neki elmondani, akár írásban is arról, ami az elmúlt 32 évben történt a nemzeti kisebbségek ügyében. Ennek külön örülnék – tette hozzá a volt külügyminiszter. 

Jeszenszky még egy szempontra kitért a beszélgetésben. Emlékeztetett, Pressman kinevezése kapcsán a sajtó kiemelte, hogy  kijelölt nagykövet az LMBTQ  mozgalom harcosa. „Ezt azonban kár volna felfújni” – mondja a konzervatív ex-politikus, aki szerint ugyan az emberi jogok fogalmába sokak szerint beletartoznak a szexuális jogok, de szerinte meg nem. Majd így folytatta: a szexuális kisebbség kisebb létszámot képvisel, mint a nemzeti kisebbségek. A maga részéről nem gondolja, hogy Pressman fő célja az lesz majd, hogy előmozdítsa az LMBTQ-csoportok működését, bár természetesen támogatni fogja például a Pride-felvonulást („de azt szinte minden európai diplomata támogatja”).