Az új román kormányban a piszkos munkát bízzák az RMDSZ-re
Az RMDSZ nélkül Bukarestben nem alakulhatott volna meg az új kormány, ráadásul a két nagy román pártnak jól jön, hogy a magyar párt elvállalta a Pénzügyminisztérium vezetését – mondta a Hírklikknek Pászkán Zsolt Románia-szakértő. A pénzügyi nehézségekkel terhelt 2025-ös évben az RMDSZ akár bűnbak is lehet, de ha jól gazdálkodnak, politikai hasznot is húzhatnak az előretolt szerepből.
Két minisztérium vezetését, és további kiváltságokat kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az újonnan alakult román kormányban. A pénzügyminisztériumot Tánczos Barna vezetheti – és ő lesz egyúttal az egyik miniszterelnök-helyettes is –, Cseke Attila pedig 2023 júliusa után ismét visszatér a fejlesztési minisztérium élére. A 16 minisztérium felét a Szociáldemokrata Párt (PSD) irányítja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai hat tárcát kaptak.
Az RMDSZ a 134 tagú szenátusban 10, a 331 tagú képviselőházban 22 mandátumot szerzett. „Az tisztségek elosztásakor nem feltétlen a parlamenti arányokat kell figyelembe venni, hanem a koalíción belüli súlyozásokat. Viszonylag kis többségű, törékeny koalíció jön létre, ezért mindenki felértékelődik, aki benne van. Az RMDSZ azért kapott nagy láthatóságú és hatásfokú szerepet, mert nélkülük nem lenne kormány" – mondta a Hírklikknek Pászkán Zsolt, a Külügyi Intézet Románia-szakértője.
Az már most látható, hogy pénzügyi szempontból nehéz év előtt áll Románia. Pászkán szerint ennek is köszönhető, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt áttolta a pénzügyeket az RMDSZ-re. Úgy látja, fájdalmas pénzügyi lépéseket kell megtenni, és az RMDSZ veszítheti a legkevesebbet a megszorításokon. „A PSD és a PNL szavazatokat veszíthetne egy megszorító politikával. Ha rosszul sikerül, azért az RMDSZ-t fogják hibáztatni. De ha jól sikerül az RMDSZ-nek a pénzügyek irányítása, az dupla haszon: jó az egész kormánynak, és nem sajátíthatja ki a két nagy párt" – magyarázta a szakértő. Az is szempont lehetett, hogy Romániában szinte minden törvényen ott kell lennie a pénzügyminiszter aláírásának is, hiszen mindnek van valami hatása a költségvetésre. Az RMDSZ két nagy koalíciós partnere pedig fontosnak tarthatta, hogy ez a szerep egy semleges területen legyen, és ne kerüljön a hasonló jelentőségű igazságügyi minisztérium és a pénzügyi tárca egyetlen párt kezébe.
A Hargita megyei szenátor, Tánczos szerepe azért is kiemelkedő pénzügyminiszterként, mert az új kormány egyik legfontosabb feladata a költségvetési egyensúly helyreállítása lesz, lehetőleg adóemelés nélkül. Ráadásul a pénzügyminiszter a legfontosabb nemzetbiztonsági döntéshozó testület, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagja is egyben, ahol RMDSZ-es politikus korábban még nem foglalt helyet. A CSAT volt az a testület, amely rendkívüli ülésén megállapította, hogy az elnökválasztás első fordulójának – azóta megsemmisített – eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta. Az ő javaslatukra rendelte el az Alkotmánybíróság az elnökválasztás újraindítását, ennek megszervezése és az új időpont kiírása lesz az új kormány másik fontos feladata.
A szintén pénzügyekkel foglalkozó fejlesztési minisztériumba Cseke Attila térhet vissza. Pászkán emlékeztetett: az ő irányítása alatt indult el a Bukarest által finanszírozott bölcsőde- és óvodafejlődés is, ami kiegészítette a magyar kormány támogatását.
A kormány élén viszont nem történt változás: továbbra is az eddigi kormányfő, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu kapott megbízást a kabinet vezetésére.
