Az új vezérkari főnök szerint egy gyakorlat akkor jó, ha nem sikerül a feladat végrehajtása

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter május 19-én jelentette be, hogy Sándor Zsolt altábornagyot kérte fel a Honvéd Vezérkar főnökének. A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén Böröndi Gábor leváltásával kapcsolatos döntését azzal indokolta, hogy a vezérezredes több évtizedes pályafutása után méltán lett a Honvéd Vezérkar főnöke, de nem tudta megakadályozni azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek oda vezettek, hogy ma alacsony a katonai morál. Hozzátette: Böröndi Gábor vezetési stílusa nem egyezik az övével, és egyes, az ország fegyveres védelmével kapcsolatos terveket is másként értékelnek.

Jelezte: Böröndi Gábor érdemei elismerése mellett a diplomáciában vagy a védelmi iparban megtalálja a helyét, hogy tovább szolgálhassa Magyarországot.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: Sándor Zsolt vezetési stílusa, tapasztalata, hozzáállása a katonákhoz, harcászati, hadműveleti és stratégiai tudása és diplomáciai tapasztalatai alapján biztos abban, hogy közösen újra emelkedő pályára tudják állítani a honvédséget. Úgy fogalmazott, erős szakmai közös múltjuk van itthon és külföldön Sándor Zsolttal, ez a katonabarátság, közös tisztelet az alapja a munkájuknak.

A vezérkari főnöknek jelölt Sándor Zsolt kiemelte, a Magyar Honvédség feladata az ország fegyveres védelme. Azt mondta, a honvédség jelentős változásokon ment keresztül 1989 óta technológiában, megközelítésben, gondolkodásmódban, de a professzionális átalakítás még nem valósult meg, ezért folytatni kell a technikai eszközök mellett az "emberek modernizációját" is, új gondolkodásmódra van szükség.

Úgy látja, a figyelem lekerült a haderő legfontosabb eleméről, a katonáról, és ezen változtatni szeretne. Vannak feladatok, amelyeket végre lehet hajtani drónokkal, de a katonákat nem lehet lecserélni, és azokat sem, akik képesek őket a kornak megfelelő szellemben vezetni - jegyezte meg.

Sándor Zsolt hangsúlyozta: meg kell újítani a kiképzések rendszerét, de nem azok gyakoriságát vagy hosszát, hanem az intenzitásukat kell növelni. Egy gyakorlat akkor jó, ha nem sikerül a feladat végrehajtása; addig kell a nyomást az állományra, a vezetőre helyezni, amíg nem hibáznak, mert akkor derül ki, min kell még dolgozni - fogalmazott.

Úgy véli, egyénileg képzett az állomány, de most a katonánkból egységeket kell építeni és ezeket gyakoroltatni.

Kiemelte: a megváltozott nemzetközi helyzetben újra kell értékelni az ország fenyegetettségét, és azt, hogy azokra milyen katonai válaszlépéseket adhat a katonaság, ahhoz milyen struktúra, technika és humán erőforrás szükséges, a fejlesztést pedig ezek alapján folytatni.

Az altábornagy szólt arról is, hogy át kell gondolni a tábornoki létszámot, de ehhez nem lehet a fűnyíróelvet alkalmazni.

Takács Árpád (Fidesz) bizottsági alelnök kérdésére válaszolva Sándor Zsolt kifejtette, valós tapasztalatot csak külföldi missziókban tudnak szerezni a katonák, ezért azok nélkülözhetetlenek a haderő számára.

Jelezte: hisz abban, hogy ha a parancsnokok többet tudnak foglalkozni a katonákkal, akkor a miniszter támogatásával el tudják érni, hogy ne legyen leszerelési hullám. Többet kell foglalkozni a katonával és "kevesebbet nyalogatni a harckocsit" - jegyezte meg.

Jelezte: át kell tekinteni a béreket, és szilárd katonai pályaképet, előmeneteli rendszert kell kialakítani.

Simicskó István (KDNP) kérdésére válaszolva az altábornagy elmondta: jelenleg 60 leszerelési kérelem van beadva.

Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) kérdésére Sándor Zsolt közölte, folytatni kell a toborzást, a harcoló állomány létszámának növelését, de ehhez meg kell szólítani a Z-generációt is. A fiatalítással kapcsolatban kifejtette: az elvvel egyetért, a haderő feladatrendszeréből fakad, hogy nem lehet mindenki 65 éves koráig katona, de a kiválásnak méltányos módon kell megtörténnie.

Szólt arról is, indokolt egy vezérkari főnöki beosztáshoz méltó rezidencia, de ez jelenleg nem prioritás.

Diószegi Judit (Tisza Párt) alelnök kérdésére elmondta, tart a kézigránát-baleset vizsgálata, de "ilyen kiképzés biztos nem lesz" a jövőben.

Weigand István (Tisza Párt) a MiG-alkatrészek lopásáról kérdezte a jelöltet, aki azt mondta, nagyon sok pénzbe kerül a feleslegessé vált haditechnikai eszközök őrzése, ebben várják a kormányzat segítségét. Borics Mihály (Tisza Párt) kérdésére Sándor Zsolt arról beszélt, át kell tekinteni a bürokráciát a szervezetnél.

Ruszin-Szendi Romulusz a villaügyről azt mondta, időpontot kért az ügyésztől, hogy elmondhassa mindazt, amit tud. A cél az, hogy kiderüljön, ki rendelte el és miért került ennyibe - tette hozzá. Jelezte: a kézigránát-balesetről is vannak információi.

A fiatalítással kapcsolatban azt mondta, az elvvel korábban is egyetértett, de azzal nem, ahogyan megvalósították. Jelezte: kidolgozzák annak a módját, hogyan lehet a katonai életpályát méltó módon lezárni, még a nyugdíjkorhatár elérése előtt.

Novák Előd a külföldi missziók költségére kérdezett rá. A honvédelmi miniszter jelezte, részletesen válaszolni fog a képviselőnek, de előrebocsátotta, hogy "a teljes afganisztáni művelet nem került annyiba, mint amennyit Csádban elszórtunk".

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hét igen szavazattal, Novák Előd tartózkodása mellett támogatta Sándor Zsolt altábornagy kinevezését.