Az ukrán hadifoglyok ügye már túllép a diplomácia szokásos területein

Magyar állítások

Fontos téma volt a hétfői kormányinfón a 11, Magyarországnak Oroszország által titokzatos körülmények között kiadott ukrán hadifogoly ügye. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sok mindenről beszélt, ám szavainak több ponton is ellentmondanak a Szabad Európa értesülései. Gulyás például azt mondta, hogy Ukrajnát a volt hadifoglyok Magyarországra érkezése után értesítették a menekítésről – ugyanakkor, négy, egymástól független forrás is egybehangzóan azt állította a Szabad Európának, hogy az egész szabadulás/szabadítás Semjén Zsolt kizárólagos felügyeletével történt, senkit sem avattak be a kormány részéről, amelynek egyébként a felelősségi körébe tartozott volna egy ilyen, három országot is érintő, diplomáciailag rendkívül kényes lépés előkészítése és megszervezése. Gulyás a Kormányinfón arra is kitért, hogy nem tudja, Orbán Viktor tudott-e Semjéntől a menekítésről, de feltételezi. A miniszter azt állította, az a tizenegy, többnyire ukrán állampolgárságú, kárpátaljai származású személy, aki korábban az ukrán hadseregben harcolt és orosz fogságba esett, jogilag már nem volt hadifogoly, amikor hazánkba érkezett. Hozzátette azt is, hogy egyházközi együttműködés eredménye volt az akció, az Orosz Ortodox Egyház és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat között történt a kapcsolatfelvétel. Kiemelte, hogy az érintettek szabad akaratukból jöttek ide, oda utaznak az országban, ahova akarnak, nem figyelik meg őket, a nem magyar állampolgárok menekültstátuszt kaptak. Mindezt megerősítette a külügyminiszter is szerdán, miután tunéziai kollégájával tárgyalt. Szijjártó Péter közölte, minderről értesítették az ukrán hatóságokat is, holott erre nem volt jogi kötelezettségük. Hozzátette, hogy „ezek az emberek Magyarországon szabadon mozognak, azt csinálnak, amit akarnak”. Vagyis „szabad emberek”, ha kapcsolatba akarnak lépni az ukrán hatóságokkal, azt is megtehetik.

Ukrán állítások

Ukrán részről azonban gyökeresen mást állítanak. Mint mi is megírtuk, Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa leszögezte, hogy a magyarok nem vették fel a kapcsolatot a hivatallal, a magyar ombudsmannak utat is szerveztek Ukrajnába, de így sem reagált Budapest. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója úgy látja, hogy a hadifoglyok ügye próbálkozás egy, az Oroszország javát szolgáló „legmocskosabb, legembertelenebb” kampányra.  Oleh Zsdanov, ukrán katonai szakértő pedig egyenesen arról írt, hogy a kialakult helyzet „terrorizmusként” értelmezhető, a szituációt pedig a „túszejtéssel” kell egyenlővé tenni. Mint mondta, képzeljük el, hány napja tartják ott a foglyokat, amit hivatalosan nem ismernek el. Ma már megvan a nevük és a Magyarországnak történő átadásuk útvonala is. Vajon hogyan juttatták el őket a tengerparttal nem rendelkező Magyarországra? A kijevi külügyminisztérium szerint a 11 ukrán állampolgár nem mozoghat szabadon Magyarországon, rokonaikkal is csak felügyelet mellett kommunikálhattak. Kedden a budapesti ukrán nagykövetség bejelentette, hogy három hadifogoly térhetett eddig haza Ukrajnába, de a többi nyolchoz még nem sikerült hozzáférniük. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, minden eszközt felhasználnak, hogy elérjék állampolgáraikat és hazavigyék őket

A korábbi kijevi magyar nagykövet véleménye

Ellentmondóak az értesülések a 11 ukrán hadifogoly ügyéről. Ön jól ismeri mindkét oldalt, mit gondol, hol lehet az igazság?

Nem szeretnék találgatni. Ugyanakkor az ténykérdés lehet, hogy ezt a manővert csak és kizárólag orosz segítséggel lehetett végrehajtani. 

Putyinéval? 

Ebben is csak találgatni lehet, mindenesetre az általános gyakorlat az volt, hogy az orosz egyház – politikai értelemben – része az orosz államnak. Ebből pedig mindenki levonhatja a következtetést arról, hogy az egyház önálló cselekvő ebben az ügyben vagy sem.

Elképzelhetőnek tartja-e, hogy tényleg nem egyeztet az ügyben Budapest és Kijev? Életszerű-e, hogy az átadás után értesítették csak Kijevet hivatalosan?

Ez elképzelhető. Ez mindenképpen egy hűvös viszonyra utal, olyanra, amiben az őszinteség nyomai sem lelhetők fel.

Gondolom, követi az ukrán sajtót és a hivatalos kommunikációt – az alapján mit lehet kiszűrni?

Az valószínűleg teljesen mindegy, mert miután nincs információjuk, ők is csak találgatni tudnak. És természetesen propagandisztikus célokra próbálják felhasználni azt, amiről nem lehet semmit biztosan tudni.

Hova lehet tenni ezt az ügyet?

Érzésem szerint ez túlmegy a diplomácia szokásos területein. A normális diplomácia kategóriáin belül nem lehet pontosan leírni. Emögött egészen más húzódik. 

Ön szerint micsoda? 

Ebben nem szívesen találgatok. Mindenesetre azt gondolom, hogy teljesen nyilvánvalóan Magyarország vezetői és Oroszország vezetői közötti alku. 

A 11 ukrán hadifogoly elengedése volt talán a jutalom azért, hogy Kirill pátriárkát a magyar kormány a vétójával megmentette attól, hogy felkerüljön a szankciós listára? 

Ez túl direkt következtetés, bár nem kizárható.

Milyen hatása lehet ennek az egész ügynek az amúgy is mélyponton vagy már az alatt lévő magyar-ukrán kapcsolatokra?

Semmiképpen nem javítja a helyzetet, s növelheti a két ország közötti bizalmatlanságot. 

Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón egy kérdésre válaszolva, ismét azt mondta, hogy Orbán csak akkor megy Kijevbe, ha annak értelmét látja. A ködbe veszett ön szerint egy Orbán-Zelenszkij találkozó?

Könnyen lehet. Azt gondolom, eljutottunk arra a pontra, amit pestiesen úgy jellemeznek, hogy a felek már azt sem hiszik el egymásnak, amit kérdeznek.