Az unió Versenyjogi Főigazgatósága hivatalból is vizsgálhatja a Vodafone-ügyletet
Hiába minősíti a kormány nemzetstratégiai jelentőségű projektnek, hogy a Vodafone részben állami tulajdonba kerül, azaz hiába mentesül az a hazai versenyhatósági vizsgálat alól, az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága hivatalból is indíthat vizsgálatot a tranzakció kapcsán. Ezt mondta a Hírklikknek Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetője, aki szerint amúgy is mindegy lenne, hogy a kézi irányítással működő Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódik-e vagy nem ebben az aggályosnak minősíthető ügyben.
Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a Vodafone Group közleményben tudatta, hogy megállapodott a 4iG Nyrt.-vel és a magyar állam nevében eljáró Corvinus Zrt.-vel a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. (Vodafone Magyarország) 100 százalékának eladásáról, összesen 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró) vállalati értéknek megfelelő készpénzes ellenértékért. A magyar állam 49 százalékos tulajdonrészt vásárolna magának a második legnagyobb hazai távközlési vállalat, a Vodafone magyarországi leányvállalatából, s ezzel kisebbségi tulajdonos lenne.
Az külön megér egy misét, hogy a gazdasági válság, a jelenlegi pénzszűke idején miért van szüksége az államnak arra, hogy komoly pénzzel beszálljon az ügyletbe, egy NER-közeli céggel karöltve. Ehhez szolgál némi adalékkal a Transparency International Magyarország általunk is ismertetett gyorsvéleménye, miszerint „ez egy újabb jele a magyarországi haveri államkapitalizmus működésének”, hiszen a 4iG egyik fő tulajdonosa Jászai Gellért kormányközeli oligarcha, Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő utóda az informatikai vállalat élén.
Az is „érdekes”, hogy az ügyletet a jelek szerint nem fogja vizsgálni a versenyhatóság.
Legalábbis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, s a maga részéről indítványozza is a kormány erre vonatkozó döntését.
|
De mi is az a nemzetstratégiai jelentőség? Mint az Adózóna emlékeztet rá: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítésére vonatkozó szabályokról a 2006. évi LIII. törvény rendelkezik. Arról pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24/A paragrafusa, hogy a kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódást nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak a 24. paragrafus szerint bejelenteni. Vagyis a versenyhivatal még csak nem is ellenőrzi a fúziót. |
Egy szó, mint száz, a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálja az ügyet. Ebből mi következik? Mi állhat ennek a hátterében? Rejt-e és ha igen, milyen veszélyeket? Nagy Gabriellát, a TI Magyarország közpénzügyi programok vezetőjét kerestük meg, akinek először azt vetettük fel, vajon elmondható-e, hogy a NER-időkben megszokott „business as usual” (szokásos üzlet) esete ez is?
A felvetéssel egyetértett, emlékeztetve arra, pont ezért találták ki Orbánék ezt a kategóriát, hogy ne kelljen ilyen határozatokat elfogadnia hivatalnak. S alkalmazták is a több száz kormánypárti médiumot magába foglaló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) 2018-as felállítása idején is.
„Ám miután a Gazdasági Versenyhivatal amúgy is kézi irányitással működik, s így is, úgy is megadná az engedélyt, mindegy, hogy engedélyezi vagy nem az ügyletet, bár így legalább nem kell meghozni egy meglehetősen kétes határozatot” – mutatott rá Nagy Gabriella. Aki szerint nyilván aggályosnak látszik a dolog, s normális esetben megfelelő versenyhatósági vizsgálatnak kellene megelőznie egy ekkora volumenű ügyletet.
Ám a TI szakértője jó hírrel is szolgált: a GHV vizsgálódásának az elmaradása nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lesz vizsgálat az ügyben. Ugyanis az ilyen jelentőségű ügyleteknél az Európai Bizottság (EB), mint versenyhatóság is tud és kellene is vizsgálódnia. Mégpedig hivatalból. Ugyan a kisebb helyi piacokat érintő ügyletekkel nem foglalkoznak, de olyanokkal igen, amelyek egy tagállam teljes piacát érintik, kiváltképpen, ha nyilvánvalóan érintettek benne uniós versenytársak is.
Ha tehát a tagállami hatóság nem indít eljárást, akkor az EB, mint versenyhatóság akkor is indít. S hogy ez mit jelent? Nem kötelezettségszegési eljárásról van szó – magyarázta a szakértő. A versenyjogi főigazgatóság hatóságként jár el, széles skálán mozgó jogköre, erős jogosítványa van, megjelenhet a helyszínen, lefoglalhat számítógépeket, iratokat, stb. „S ha egyszer nekiállnak, akkor csinálják, és adott esetben büntetéseket is kirónak” – mondta Nagy Gabriella.
