Baj van a falusi csokkal
Július 1-től igényelhetik a családok a falusi csokot (családok otthonteremtési kedvezménye). Célja a hátrányos helyzetben lévő, elnéptelenedő települések fejlesztése. A házat vásárló és azt felújító családok, ha legalább három gyerekük van, vagy vállalnak ennyit, akár 10 millió forintot is kaphatnak, aminek legalább a felét felújításra kell fordítaniuk, de egy meglévő ház korszerűsítésére vagy bővítésére is kifizethet az állam 5 milliót. Kedvezményes hitelt is felvehetnek a családok, lakásvásárlás esetén két gyereknél maximum 10 millió, három vagy több gyereknél 15 millió forintnyit, meglévő ingatlan korszerűsítésére ennek a felét. A maximum 25 éves futamidejű hitel kamata az államnak köszönhetően 3 százalékos.
A falusi csok programban 2486 település vesz részt, és a sajtóban már jó néhány cikk megjelent arról, hogy az indulása milyen hatással lett az ingatlanpiacra: felverte az árakat, és megszaporodtak az érintett falvakban az eladó ingatlanokról szóló hirdetések. A valódi helyzet azonban nem ennyire rózsás, az ugyanis, aki részt akar venni a programban, és ingatlant szeretne vásárolni a hátrányos helyzetű falvak valamelyikében, vagy ott él, és felújítaná a házát, egyáltalán nincs könnyű dolga, a bankok közül ugyanis csupán kettő fogadja be a kérelmeket – írja a Napi.hu.
Az OTP ráugrott a lehetőségre, a honlapján a kiemelt ajánlatok között hirdeti a falusi csokot, rajta kívül még a Takarékbanknál igényelhetik a családok a támogatást. A nagybankok többsége nem indította el a falusi csokot, sőt a CIB Bank azt is közölte a portállal, hogy nem is tervezi a bevezetését. Nincs falusi csok a K&H-nál, és a Gránit Banknál sem, de a Budapest Bank és az UniCredit az ígéri, ősszel valamikor előrukkolnak ezzel a konstrukcióval.
A késlekedésnek több oka is lehet, a sokféle új támogatott termék bevezetése időigényes, hiszen egyszerre indult el a nagycsaládosok autóvásárlásának a támogatása, a babaváró hitel és a használt lakásokra csok mellé igényelhető kedvezményes hitelprogram. Ezek közül a babaváró hitel lett az első körben a leginkább preferált új termék.
A másik kerékkötője a falusi csoknak az lehet, hogy a megcélzott ingatlanok nem finanszírozhatók a bankoknál. A hátrányos helyzetű kistelepülések eleve azok közé tartoznak, amelyeken a bankok egy része már eleve elutasítja a lakáshitel-kérelmeket. A hitelintézetek emellett nem szívesen finanszíroznak lakáshitellel olyan házakat sem, amelyeknek baj lehet a szerkezetével, például vályogból épültek, vagy nem megfelelő a komfortokozatuk.
Márpedig a falusi csoknak éppen ez lenne a lényege, hogy a család megvásároljon egy lerobbant, akár komfort nélküli ingatlant, amit felújít majd. Csakhogy ehhez sok családnak önerő is kellene, mivel az állam pedig csak a vételárba száll be, a többi pénzt szakaszosan folyósítja. Az önerő pedig sok helyen hiányzik, hitelből pedig nem lehet pótolni, ha a bankok az ingatlanok finanszírozásától ódzkodnak.
