Baka András: kétharmaddal sem lehet mindent megcsinálni

Baka András a Klubrádióban azt mondta, az államfői intézmény rangja, súlya és méltósága érdekében Sulyok Tamásnak le kellett volna mondania. Úgy fogalmazott, szerinte Sulyok eltávolítása nem azonosítható azzal, amikor őt távolította el a Fidesz, még ha mindkét esetben alkotmánymódosításról is volt szó. Baka értékelése szerint Sulyok elmozdítása „a foglyul ejtett állam felszabadításának” egyik kulcseleme.

A volt főbíró szerint másik lehetőségként megfosztási eljárás is szóba jöhetett volna, amelynek végén az Alkotmánybíróság dönthetett volna arról, hogy Sulyok hivatalban maradhat-e. Baka ugyanakkor arról beszélt: a rendszerek összefonódása miatt, ha az Alkotmánybíróság egypárti, Sulyokot más módon nem lehet eltávolítani.

Baka az interjúban azzal érvelt, hogy a választás szerinte azt mutatta: az emberek nem akartak a korábbi rendszerben élni, hanem új, alkotmányos alapokon működő jogállami rendszert akartak. Ennek akadályaként nevezte meg a közjogi struktúrát, benne Sulyok Tamást és másokat. Úgy fogalmazott, ezt átmenetileg új eszközökkel lehet feltörni.

Ugyanakkor Baka hangsúlyozta, hogy a kétharmados többség sem jelent korlátlan felhatalmazást. Szerinte Sulyok eltávolításánál világosan kell látni a célt: az állam felszabadításáról van szó, és a köztársasági elnök elvesztette a bizalmat. A volt főbíró szerint a változásra megvolt a felhatalmazás, „ezzel élni lehet, de nem visszaélni”.

A műsorban szóba került az is, hogy a kétharmados hatalomnál felmerülhet a visszaélés veszélye; ezt a megfogalmazást a műsorvezető használta, Baka pedig rábólintott. Baka azt mondta, most ezt nem érzi, mert szerinte átmeneti állapot van, és egy példátlan autoriter rendszer lebontása zajlik. Hozzátette: rendkívüli eszközökre és intézkedésekre szükség lehet, de ezeknek is van határuk, és nem lehet szó politikai zsákmányszerzésről.

A köztársasági elnöki tisztségről Baka azt mondta, nem pártkatonát vagy politikust kell az államfői posztra ültetni, hanem független embert. Szerinte olyan személyre van szükség, aki nem kötődik a Tiszához és a politikához, és aki hivatali ideje alatt őrködni tud az állami intézmények alkotmányos működése felett. Úgy fogalmazott, az új államfőnek át kell látnia az átmeneti helyzetet, amelynek célja egy új alkotmány megalkotása, valamint az alkotmányos jogállam kiépítése és megszilárdítása.

A 444 felidézte, hogy Baka András jelöltségéről szombaton döntött a Tisza-frakció. A cikk szerint Sulyok elmozdításával és az Alkotmánybíróságot érintő változtatásokkal Baka egyetért. A forrás azt írta, Polt Péter elnököt és további három alkotmánybírót azzal váltottak le, hogy 70 évnél húzták meg a korhatárt, Hende Csaba pedig ezen felül távozik.

Baka viszont elutasította azt az elképzelést, hogy a képviselői mandátumot 12 évben korlátozzák. Erről azt mondta: „Ezt a megoldást elfogadhatatlannak tartom.” Megérti ugyan, hogy a Tisza vérfrissítést akar a parlamentben, de szerinte ezt nem jogszabállyal kell elérni. Álláspontja szerint egy demokráciában ezt normális körülmények között a választók végzik el a politikai verseny eredményeként.

A volt főbíró arról is beszélt, hogy nem hisz az ilyen célú adminisztratív eszközökben. Szerinte a strasbourgi bíróság is alaposan megvizsgálja majd ezt a kérdést, és érdemes figyelembe venni a szabad választásokról szóló korábbi álláspontokat. Úgy vélte, a nemzetközi szabályok is a kétharmados többség korlátját jelentik.

A miniszterelnöki ciklus korlátozását Baka támogatja, és azt nem tartja visszamenőleges hatályúnak. A 444 azt is megírta, hogy Baka a választás után a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt: megbecsülni sem tudja az előző rendszerben ellopott vagyon mértékét.

A forrás szerint a Tisza-frakció szombaton titkos szavazással döntött Baka jelöléséről, az új államfőt várhatóan kedden választja meg a parlament. A cikk végén a 444 azt írta, a Fidesz frakcióvezetője továbbra is azt hangsúlyozta, hogy szerinte Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”.