Bár az uniós pénzek lehívhatók, mégis egyre távolabbi a pedagógusok béremelése

Ha arra vagyunk kíváncsiak, miként etette a kormány a pedagógusokat a magasabb bér reményével, csupán Rétvári Bence, a BM államtitkára kijelentései között érdemes tallóznunk. Ime:

2022 decemberében a Blikknek még azt mondta: nagyon fontos, egyik elsődleges feladata a kormánynak a pedagógusok béremelése. Mindenképpen növelik a béreket, de jobban szeretné a kormány, ha ehhez uniós források is jönnének. „Idén és jövőre is emelkedik a pedagógusok bére 10-10 százalékkal, de uniós forrásokat is szeretnénk használni, hogy nagyobb mértékben növeljük. Így a közös finanszírozásból jövőre 21, a következő évben 25, majd 29 százalékkal nőne a fizetésük. Jövőre 86 milliárd forinttal jut több az oktatásra, ennek az elsöprő többségét béremelésre fordítjuk.” A PSZ és a PDSZ ugyan már november elején tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral többek között a béremelésről, de lényegi változást nem sikerült elérniük. Biztossá vált, hogy kormány 2022-ben már nem emeli meg a pedagógusok bérét. A legutóbbi ajánlat az volt, hogy három év alatt lépcsőzetesen növeli a kormány a fizetéseket. Ha megegyezik az unióval, 2023-ra 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig az akkori bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér. A fizetés 2025 januárjára érheti el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

2023 januárjában Facebook-posztjában Rétvári Bence azt tette közzé: „A bérek emelését hazai, valamint uniós forrásokból valósítanánk meg. Ha ez megvalósul, akkor 2023-ban nem 10, hanem 21 százalékos lesz a béremelés, a jövő évben szintén nem 10, hanem 21 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékkal nőhetne a pedagógusok fizetése, amely három év alatt 75 százalékkal emelkedne.”

2023 februárjában a belügy parlamenti államtitkára már arról értekezett a Hír TV-ben: ha megjönnek a pénzek, visszamenőleg is kifizetik a tanároknak az elmaradt 11 százalékos béremelést. „A pedagógusok rosszul már nem tudnak anyagilag járni. Annyival tudnak rosszul járni, hogy a pénzt nem veszítik el, de időt veszítenek el. Mert lehet, hogy csak márciusban, vagy ősszel jön meg” – mondta akkor.

2023 áprilisában már 800 ezer forintos tanárfizetésről beszélt Rétvári a tévében. Azt mondta: a pedagógusok átlagfizetésének emelésére fordítják az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintot, ami 75 százalékos béremelést, azaz 800 ezer forintos átlagbért jelentene 2025-re. Hozzátette, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik. 

2023 májusában az államtitkár egy sajtótájékoztatón kijelentette: „Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon.” A PDSZ akkor figyelmeztette is: Rétvári állításaival szemben, a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap, Magyarországgal csak a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete miatt kivételeznek. A magyar kormány az EFOP PLUSZ programon keresztül a legmagasabb összegeket a pedagógus életpálya címsoron hívhatja le. Ennek azonban feltételei vannak: olyan jogszabályt kell alkotni, amely vonzóvá teszi a pedagóguspályát, amely szerzett jogokat nem von el és az autonómia csökkentésével sem jár. A tervezett új jogállási törvény (státusztörvény vagy bosszútörvény) ennek a hármas feltételnek még az egyeztetéseken szóban előadott változtatásoknak sem felel meg. Vagyis: „a kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni”.

2023 júniusában egy interjúban Rétvári Bence arról beszélt, amint megérkezik az uniós forrás, másnaptól emelkedhet a pedagógusok bére. Azt mondta: „mi mindent elkövetünk azért, hogy megjöjjenek, de rossz kifejezés is, hogy majd megkapjuk az uniós forrásokat. Ez a mi pénzünk, erről mi rendelkezünk, mi dönthetünk róla. Ez a magyar költségvetésnek egy fejezete, benne vannak a költségvetési törvényben az uniós források. Az utolsó ilyen szupermérföldkő az igazságügyi törvénycsomag volt, amit el is fogadtunk, június 1-jén hatályba is lépett. Az uniós források elvileg június 2-án már megérkezhettek volna, mert további feltétel nincs. Minden feltételt, amit az unió mondott, meg amit azután mondott és amit még azután mondott, teljesítettünk.” Az államtitkár arra is igent mondott, ha megérkezik az uniós forrás, már másnap megkezdődhet a pedagógus-bérrendezés.

2023 júliusában arról értekezett a Magyar Nemzetnek adott interjújában, ha végre nem tartják vissza tovább a Magyarországnak járó uniós forrásokat, akkor másnaptól első ütemben 561 ezer forintra emelkedik az átlagos pedagógusbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz. Arról is beszélt, hogy „a magyar baloldal és Brüsszel mondvacsinált okokkal akadályozta meg, hogy a most lezárult tanévben már pénzüknél legyenek a magyar pedagógusok”. Azt is közölte, „Az igazságügyi reform kapcsán minden kért jogszabály hatályba lépett, ez egy szupermérföldkő, semmi érdemi akadálya nem lenne a nagyobb emelés folyósításának. Költségvetési forrásból 10-10 százalékos emelést megvalósítunk, de több mint a dupláját szeretnénk az uniós források felhasználásával. Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak.” 

Idézhetnénk még Rétvári Bence állításait a következő hónapokból, lényegében semmiben nem különböznének az eddigiektől. Ez végül bebizonyosodott legutóbbi nyilatkozatában is.

December 10-én az MTI-hez eljuttatott közleményében a BM parlamenti államtitkára azt írta: lassan itt az év vége, de Brüsszel továbbra sem fizette ki a magyar pedagógusoknak járó béremelés rá eső részét. Ezt Rétvári azzal magyarázta, hogy az ellenzéki EP-képviselők egész évben azon dolgoztak, hogy megakadályozzák a Magyarországnak járó források kifizetését. A belügyi államtitkár felháborítónak nevezte, hogy havi 5-6 millió forintos fizetésükért nem a pedagógusokat képviselik, azon ügyködnek, hogy 2025-re a tanárok ne kereshessenek havi 800 ezer forintot. Szerinte ez kicsinyes politikai bosszú, amiért a magyarok nem rájuk szavaztak a választásokon. Rétvári Bence felidézte: a kormány hivatalos terve szerint az idén 561 ezer forintra nőtt volna a pedagógus átlagbér, ám az ellenzék Brüsszelben meggátolta a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus béremelés megvalósulását. Az államtitkári közleményében is megismételte: Brüsszel 800 milliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak. A kormány költségvetési forrásokból tavaly, az idén és jövőre 10-10-10 százalékkal, azaz összesen 30 százalékkal emeli a pedagógusok fizetését. Ha ezt ki lehetne egészíteni a saját EU-s forrásainkkal, akkor nem 30, hanem 75 százalékos lenne a fizetésemelés 2025-ig – tette hozzá.

Aztán jött a meglepetés. Az Európai Bizottság december 13-án döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország. Mivel korábban a kohéziós források felszabadításától tette függővé a kormány a nagyobb mértékű béremelést a pedagógusok számára, el is kezdődtek a találgatások, megkapják-e a pedagógusok a magasabb bért. A belügyi tárca kitartott az eredeti 10 százalékos fizetésemelés mellett. A Népszava érdeklődésére a Miniszterelnökség azt írta, hogy az Európai Bizottság december 13-i döntését a kormány a jövő heti kormányülésen a tanár-béremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja, és utána tájékoztatja a közvéleményt. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós döntés előtt nem sokkal egy interjújában még arról beszélt, hogy ha Magyarország megkapja a 10,2 milliárd eurót, akkor januártól a diplomás átlagbér 72 százalékára emelik a pedagógus átlagbért. 

Mielőtt azonban bárki abba a hitbe ringathatta volna magát, hogy végre a pedagógusok megkapják a béremelésüket, Orbán Viktor lehűtötte a kedélyeket. A miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában Brüsszelből megüzente, csak semmi reménykedés: „amikor majd a pénz tényleg megvan, akkor dönt a magyar parlament arról, hogy mennyi menjen belőle a pedagógusok béremelésére, a kisvállalkozások támogatására, energetikai korszerűsítésre és így tovább.”

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról a káoszról, ami a pedagógusok fizetése körül kialakult, kifejtette, az Európai Bizottságnál megszületett az a döntés, hogy három mérföldkövet, ami a jogállamiság kérdésében meghatározó volt, elfogadott az unió. Ezért lehívhatóvá vált a pedagógus béremelésére szánt összeg is. A kormánynak még két lépést be kell tartania, az egyik az, hogy jogszabályba kell öntenie a béremelés ütemezését. Az átlagkereseteknek 2024 január 1-jével el kell érniük a diplomás átlagbér 72 százalékát. A másik lépés, hogy meg kell kezdeni a kifizetéseket, és miután azok megtörténtek, a kormány lehívhatja az uniós forrásokat. Ő csak megismételni tudja, hogy a kormány szerint 10 százalékot biztosan kapnak a pedagógusok. 

Orbán Viktor sejtelmes üzenetére a PSZ elnöke úgy reagált: mivel ismeretei szerint az EU-s pénzek kifizetése utófinanszírozásos, ezért a pedagógusok bérét előbb meg kell emelni és a kormány majd utólag megkapja az összeget az EU-tól. Vagyis, a pedagógusoknak mindenképp meg kellene a béremelést előbb kapniuk, azután lehet majd csak a számlákat benyújtani az Európai Bizottságnak. Mivel jövő szerdán kormányülés lesz, amelyen szóba kerül a pedagógusok bérkérdése is, ezért egészen biztos, hogy az a csütörtöki sztrájkbizottsági tárgyaláson is terítékre kerül majd a bérrendezéssel együtt. 

Totyik Tamás úgy vélte, az egy dolog, hogy a pedagógusok megkapják-e a béremelést, vagy nem. Mivel azonban a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint már nincs bértábla, csak bérsávok vannak, a pedagógusok azon belül fogják megkapni a béremelést. Nagy valószínűséggel lesz olyan, aki csak 10 százalékot, és lesz olyan is, aki 60 százalékot kap. Ez a szakszervezetek, így a PSZ szerint sem elfogadható. Ezzel a kiszolgáltatottságot akarja a kormány tovább növelni. Vagyis a kifizetés módjában is vitájuk van az érdekvédőknek a kormánnyal. 

A sztrájkbizottsági tárgyaláson emellett olyan égető kérdéseket is szóba hoznak majd, hogy a heti kötelező óraszám 22 óra legyen, hogy töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket, ahogy a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket is, és töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat. Valamint vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket is.