Bársony András: Orbánnak kell a határon túli magyarok hozzájárulása a győzelméhez

– Máris kampányol a kormány a határon túl, a 2022-es választás megnyerése érdekében?

– Azt gondolom, hogy a kampányt nem fejezték be a választásokkal 2018-ban, azóta is egyfolytában igyekeznek fenntartani a határon túliak érdeklődését.

– Milyen módszerekkel növelheti a kormány a külhoni választók számát?

– A négy évvel ezelőttihez képest a számukat már valószínűleg nem tudja növelni, de az elkötelezettségüket minden lehetséges eszközzel, pénzzel, és természetesen egyéb juttatásokkal igyekszik fenntartani.

– Az ottani magyar sajtó támogatása, a magyar állampolgárság megadása is a kormány eszközei között van?

– Ez természetesen folyamatosan zajlik, de ebben nincs semmi új. Ezek rég megismert technológiák, és aszerint folytatódik is az egész.

– Tudjuk, hogy a magyar kormány által támogatott erdélyi médiában például „2022-ben Magyarországon választások lesznek. Minden magyar állampolgár szavazhat, aki regisztrált. Regisztráljon és szavazzon” szövegű hirdetés fut. Miért ennyire fontos a kormánynak a külhoniak szavazása?

– Azért, mert a listás szavazás szempontjából nyilvánvalóan három-négy mandátum sorsa is döntő lehet. Körülbelül ennyi lehet az, amit a határon túli magyarok szavazatai számíthatóan behoznak. De maximum ennyi. A másik technológia az a bejelentkezés a határ közvetlen közelében élők számára, akik a választás napján bejelentett lakcímük alapján szavazhatnak a határ menti választókörzetekben. Sőt, másutt is.

– Ezt nem lehet valamilyen úton-módon megakadályozni? Kinek kellene ezt kordában tartani?

– Én úgy gondolom, államigazgatási feladat az, hogy az ilyen „kamu” bejelentkezéseket kezelni tudják. Emlékezhetünk rá, hogy a 2018-as választások idején készült egy videó egy szabolcsi romos házról, ahová több mint 200 határon túli volt bejelentve. Meggyőződésem szerint ez természetesen kimeríti a választási csalás kritériumát. Ugyanakkor arra is emlékezhetünk, hogy a Nemzeti Választási Iroda lemondott elnöke, Pálffy Ilona még föl is tárta ezeket annyiban, hogy a történtek és a hasonló esetek ismertek legyenek a kormány számára, ám lépések szinte semmilyen formában nem történtek. Állítólag most zajlik néhány olyan ügy, ahol ilyen „kamu” bejelentkezéseket próbálnak büntetőügyként kezelni, de a ’18-as választásoknál valójában olyan nagyságrendekről volt szó, amelyek döntően befolyásolhatták jó néhány határ menti mandátum sorsát.

– Akkor 2022-ben várhatóan még inkább rátesznek egy lapáttal, nem?

– Az ellenzék nyilván figyelni fogja ezt az eljárást. De az az igazság, hogy ha valakit bejelentenek egy „kamu” címre, és az államigazgatás ezt tudomásul veszi, akkor sok mindent nem nagyon lehet tenni azon kívül, hogy föltárják az ügyet. Igazából itt azoknak az embereknek kellene felelniük az elkövetett jogsértésért, akik ezt a bejelentést részben elvégzik, részben pedig tudomásul veszik.

– Romániában már arra buzdítják és aktívan segítik a határon túli magyarokat, hogy gyorsan szerezzenek állampolgárságot, hogy jövőre gond nélkül szavazhassanak. A magyar állampolgárság bárkinek megadható?

– Vannak kritériumok, de úgy tűnik, hogy valójában ezek csak azért vannak, hogy törvényesíteni lehessen a dolgot, mert egyébként bármelyik pillanatban áthágja a kormány a saját maga által alkotott szabályokat is. Igen nagy tömegű új állampolgár azonban most nem fog jelentkezni, hiszen akik megtették, azok korábban már szavaztak, és szavazni is fognak újra, ha csak el nem haláloztak. Ez a másik része a visszaéléseknek: számtalan levélszavazat érkezhet elhunyt emberek címéről. Hiszen a család megkapja a felszólítást. A regiszter, a nyilvántartás ilyen szempontból nem naprakész, aki egyszer bekerült az állampolgári körbe és a választási nyilvántartásba, az benne is marad. Sajnos, az a helyzet, hogy ezt nem értékelik pontosan a szavazás napján.

– Tulajdonképpen Orbán Viktor a határon túl élő magyarokkal akarja megnyeretni magának a 2022-es választást? 

– Azt gondolom, hogy mindenképpen szükségesnek látja a határon túli magyarok hozzájárulását a győzelemhez, hiszen szoros verseny esetén, a határon túliak elbillenthetik a mérleget.

– Eldönthetik a választást?

– Tulajdonképpen igen. A helyzet az, hogy a levélszavazások az országos listára irányulnak. Ezért mondtam azt, hogy három-négy szavazat a lista többségét jelentheti, az egyéni választókörzetekben pedig a személyes jelenlét okán változhatnak meg a hazai arányok úgy, ahogy azt a kormány, azaz Orbán Viktor szeretné.

– Mit szólnak ehhez, a szomszédos országok? A velük való viszonyt mennyire ronthatja – vagy nem – a NER nyomulása?

– Szerintem ezt Szerbiában és Romániában döntő módon tudomásul vették, vagy legalábbis elsiklanak fölötte. Az egyetlen hely, ahol igazából kifogásolták belpolitikai okokból, az Ukrajna. Össze is veszett a kormány Ukrajnával annak rendje-módja szerint, bár látszólag nem ebben az ügyben volt a fő ütközés, de most valójában ez is az egyik probléma a két ország között. A románok el vannak foglalva a saját belpolitikai problémáikkal, ezért számukra ez nem egy olyan létfontosságú kérdés. Már túl vannak ezen. 

– Mit tehet az ellenzék?

– Az elmondottak miatt szükséges az, amit többen, köztük Bajnai Gordon is javasolt, hogy a szavazóhelyiségekben mindenütt ott kell állni azoknak, az ellenzékhez kötődő ellenőröknek, akik kontrollálni tudják a helyben szavazás törvényességét. Azt, hogy akik esetleg illegálisan szerezték meg a választójogot, azok kihulljanak a rostán. A levélszavazatok esetében pedig az ellenzéknek nyilvánvalóan az országos választási szerveknél kell a sarkára állnia. Hiszen ezeket is – elvileg – nyilvánosan kellene számolni ugyanúgy, mint a hazai szavazatokat.