Beer Miklós: a párbeszéd kultúráján sürgősen változtatni kellene

A pandémia első hulláma kicsit jobban meghökkentette az embereket – emlékezett vissza a püspök a járvány kezdeti időszakára. „Olyan gondolatokat, fogadalmakat hallottam, hogy sokan nem ott akarják folytatni az életüket, ahol korábban, egy kicsit több időt szeretnének tölteni a gyerekekkel, a családdal, több időt szeretnének fordítani baráti beszélgetésekre vagy olvasmányokra. Aztán a második hullámnál ezek a fogadkozások egyre inkább elmaradtak, most pedig mintha az embereket már nem érdekelnék. Ez megdöbbentett. Bármennyire meglepő, de csak az a kivétel, ha nagyon drámai a helyzet, például, ha fiatalok halnak meg vagy mindkét szülő meghalt és gyerekek maradtak árván. De az a tapasztalatom, hogy egy-két nap után megint megy minden tovább, a maga útján.”

Ferenc pápát szoktam idézni ilyenkor, aki a mai társadalmunknak és a világunknak a súlyos jelenségeire hívja fel a figyelmet – mondta Beer Miklós. „A közömbösség kultúrája terjed, hogy másokkal mi történik, valahogy nem értik, az ingerküszöbünk egyre lejjebb megy és ez igen komoly baj.”

Nagyon nagy élmény volt másodszor, a Szépművészeti Múzeumban találkozni Ferenc pápával, amikor a püspököket külön fogadta – emlékezett vissza az Eucharisztikus Kongresszusra, amelyet szeptemberben Budapesten tartottak.

„Az első személyes találkozás, az 2017 novemberében volt, amikor még aktív püspökként én is kint voltam hivatalos látogatáson Rómában. Ugyanazt a kedvességet, közvetlenséget, szeretetreméltóságot tapasztaltam most is, mint akkor. Személyesen nem tudtunk beszélni, de azt mondta, imádkozzatok értem, öregember vagyok, és amikor köszöntem neki, azt mondta, nekünk is szükségünk van az imájára és mosolygott. Közelről is ugyanazt tapasztalom, hogy ő egy karizmatikus ember, aki következetesen Krisztus képviselő embere.”

Érthetetlen tény az egyházunkon belül, hogy papok, de püspöktársaim is, sokan nem szeretik Ferenc pápát – tette hozzá Beer Miklós. „Nem értik őt, és nem értem, mit nem lehet érteni a megnyilatkozásaiból. Van egy markáns ellenzéke az egyházon belül. Ami szerintem az ellenérzést kiváltotta, az, hogy első megnyilatkozásától kezdve, következetesen azt mondja, hogy a szegények egyházát szeretné képviselni. És ez riaszt nagyon sok embert. Hívő emberként, erre kell, hogy rácsodálkozzunk, hogy a teremtő Isten így jön el közénk a betlehemi nyomorúságba, a kiszolgáltatottságba vagy éppen az otthontalanságba, a hontalanságba, a menekültlétbe.”

Ő tényleg komolyan veszi azt az Assisi Szent Ferencet, akinek a nevét felvette, és aki elsőként állított betlehemi jászolt, ami aztán elterjedt a világon – hívta fel a figyelmet a püspök. „Egész magatartása arra utalt, ő értette, hogy Krisztus szegényen jött közénk és szegényen is élt. Ferenc pápa fontos üzenete volt, hogy legyen egy vasárnap a szegények világnapja, és az idei körlevelében is azt írta, ne csak elviseljük a szegényeket, ne csak tudomásul vegyük, hogy vannak nálunk nehezebb körülmények között élő emberek, hanem köszönjük meg Istennek, hogy vannak szegények körülöttünk, mert ők jelentik az esélyt ara, hogy mi emberré váljunk.”

„Ez egy olyan mondat, ami most, karácsonykor, jó lenne, ha sokak füléhez eljutna.”

Jó lenne, ha papjaink, püspökeink jobban odafigyelnének Ferenc pápa megnyilatkozásaira. Az egyik legsürgetőbb szemléletváltás, az a párbeszéd kultúrájára vonatkozik – üzente Beer Miklós.

„Ferenc pápa szinte provokálja a megbékélést, mert Ciprus előtti útján, hiába próbálták lebeszélni, elment Irakba. Ekkor született az a körlevele, amelyben Jézus Krisztus személyén keresztül, rá akart döbbenteni mindenkit arra, nem lehet akadály ember és ember találkozásában, hogy ki, hol, milyen körülmények között születik. Az, hogy ő nyit az iszlám felé, ez a mi európai fülünknek különösképpen furcsának tűnik, de ez a jövő, hogy meg tudjuk-e hallgatni egymást.”

Nagyon nagy öröm számomra, hogy a protestáns egyházakkal vagy éppen az ortodoxiával megtaláltuk már a hangot. Az Eucharisztikus Kongresszuson, itt, Budapesten, nemcsak a protestáns vagy zsidó egyházi vezetők voltak, hanem a moszkvai pátriárka is elküldte a követét – emlékeztetett a püspök.

„Ez egy történelmi pillanat, amit nem is értékelünk még eléggé. Nem érzem, hogy átjönne és ez egy fájó pont.”

Talán az egész világon mi magyarok nevezzük Jézus születésének ünnepét, a fordulat ünnepének. A karácsony szó azt jelenti, megfordulni, megváltozni, megújulni, megtérni, a többi nyelven az éj, a megszületés az ünnepnek a neve – mondta Beer Miklós.

„Olyan sokszor olvassuk a Bibliát, ott van Keresztelő Jánosnál, hogy térjetek meg, nem jó ez az út, amelyen jártok, fordulni kéne, megújulni. Ott van a betlehemi csillag, kövessétek a csillagfényt, és én reménykedem, hogy hátha észrevesszük egyre többen ezt a csillagot.