Beismerő vallomást vél felfedezni a korábbi honvédelmi miniszter a csádi katonai mentorálás hírében

Magyar katonák mentorálják a csádi hadsereget az Elefántcsontparton április végén kezdődő Flintlock elnevezésű nemzetközi terrorellenes gyakorlaton – tudatta az MTI-n keresztül a Honvédelmi Minisztérium közleménye. Az április végén induló, kéthetes különleges műveleti gyakorlaton több mint 30 ország 500-nál is több katonája vesz részt. A Flintlock globális biztonsági kihívásokat céloz meg, kiemelve a terrorizmus elleni harc és a regionális instabilitás elleni egyesített fellépés fontosságát, hangsúlyozva és segítve a nemzetközi partnerséget a nyugat- és észak-afrikai biztonsági környezetben – áll a dokumentumban, amelyből az is kiderül, hogy az idei gyakorlaton a magyar résztvevő állomány a csádi egységet fogja mentorálni, ami összhangban áll a Magyarország és Csád között 2024 szeptemberében aláírt stratégiai partnerség kereteivel. A közös kiképzésen taktikai képességeket, tengeri műveleteket, harctéri gyakorlatokat, valamint határvadász műveleteket gyakorolnak. A Magyar Honvédség egyébként már több alkalommal részt vett az Egyesült Államok különleges műveleti parancsnoksága (US SOCOM) által, a NATO-szövetségesek és a velük együttműködő afrikai országok számára 2005 óta évente szervezett Flintlock közös katonai gyakorlaton – írja a tárca.

Az idei magyar részvételnek azonban – s ezt már mi tesszük hozzá – különleges „bájt” kölcsönöz, hogy a regnáló magyar kormány 2023 óta intenzíven dolgozik a magyar katonai jelenlét megteremtésén abban a Csádban, amelynek egységeit az idén mentorálni fogja a hadgyakorlaton. Mint arról mi is többször beszámoltunk, egészen furcsa hazai és nemzetközi körülmények közepette történt meg a csádi magyar jelenlét előkészítése és a projekt eddigi szakaszainak a megvalósítása. Ami a nemzetközi körülményeket illeti – a magyar jelenlét azután merült fel, pontosabban vált nyilvánossá, hogy a puccsok által nem kímélt afrikai országból fokozatosan kivonultak a nyugati erők (elsősorban a franciák), s a terepet kvázi átengedték az Afrikában amúgy is erőteljesen nyomuló oroszoknak. A projekt hazai előkészítése sem nevezhető szokványosnak: nagy titokban ugyanis Orbán Viktor komoly szerepet szánt benne a fiának, Orbán Gáspárnak. A nagy titok azonban lelepleződött – köszönhetően elsősorban Direkt36-nak és a VSquare nemzetközi oknyomozó csapatnak. A többi között kiderült, hogy Orbán Gáspár bejáratos volt a Karmelitába, ahol irodát és beosztottakat kapott, sőt, Csádban fontos résztvevője volt a kétoldalú előkészítő tárgyalásoknak – ám tette ezt a százados beosztású, a feladatra állítólag közvetlenül a honvédelmi miniszter által felkért Orbán Gáspár civil ruhában, nagy kalappal a fején, oszlopok mögé el-elbújva, mint aki fél a lebukástól. Utóbb számos további „érdekesség” is kiderült az egész projektről, a többi között az, amit a VSquare írt meg, miszerint az Orbán Gáspár-féle csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” célja csupán ürügy, mert a magyar kormány egyben egy katonai hírszerző központot is létre kíván hozni Csádban. Felmerült az a gyanú is, hogy a többi között Szergej Lavrov, az Afrikában aktív orosz külügyminiszter bátorította erre a magyarokat. (Az egész projektről sok-sok részletet elolvashat az itt található összefoglaló cikkünkben.)

De visszatérve a magyar részvételre az április végén kezdődő nemzetközi gyakorlaton: felmerül a kérdés, miért kell magyar katonáknak részt venni afrikai hadgyakorlaton? Nem veszélyes dolog-e ez, nem is csak a katonákra nézve, hanem ezért is, mert ezzel talán beavatkozunk a távoli földrész katonai, politikai ügyeibe. Kérdéseinkkel Szekeres Imrét kerestük meg.

„A hír beismerő vallomás. Annak a beismerése, hogy nem fog kitelepülni egy századnál nagyobb magyar katonai erő – miközben eredetileg 200 főt terveztek” – kezdte válaszát a korábbi honvédelmi miniszter. Emlékeztetett: eredetileg arról volt szó, hogy a magyar katonák biztonsági feladatokat látnak majd el, amibe beleértendő a harci érintkezés is – eközben most azt mondják, hogy mentorálási feladatot látnak el, mégpedig egy nemzetközileg szervezett, támogatott hadgyakorlaton. Azt nem tudni azonban, hogy hány magyar katona vesz részt ebben a mentorálásban. 

S hogy mit jelent ebben a kontextusban a mentorálás? Mint a volt honvédelmi minisztertől megtudtuk, azt, hogy a mentorok az adott csádi alakulattal részt vesznek a hadgyakorlaton, annak nem parancsnokaként, hanem útmutató tanácsadójaként. „Mindenesetre bízzunk benne, hogy a hadgyakorlat nem veszélyes” – tette hozzá.

Az persze azért érdekes, hogy mi, magyarok mit keresünk Csádban, túl azon, hogy nyilván a csádi elnököt támogatja Orbán, akivel valami miatt ők ketten pajtások – jegyezte meg Szekeres. Emlékeztetett arra, hogy a csádi elnök Moszkvából utazott Budapestre, majd innen ment haza, ez pedig nyilván arra utal, hogy erős orosz kapcsolatai vannak. 

Ugyanakkor, ha a hír arról szól, hogy a NATO keretében zajló gyakorlaton vesznek részt, amelyen amerikaiak is jelen vannak, akkor ez nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a számunkra. Ám ettől még ugyanúgy érthetetlen a mi szerepünk, hiszen azok szoktak mentorálni, akik jártasok a terepen, az adott éghajlati viszonyok között, „a mi Hortobágyunk pedig más és messze jobb terep, mint a Csád 54 százalékát kitevő Szaharai sivatag”. Akárhogyan is, „a részvételünktől nem kell hanyatt esni, s a kockázatoktól sem nagyon kell tartani, már ha valóban hadgyakorlatról van szó, nem pedig hadműveletről” – mondta.

S hogy mit szól azokhoz az információkhoz, értesülésekhez, hírekhez, miszerint a Putyin-vezette Oroszország érdeke a magyar csádi jelenlét, az ottani esetleges együttműködés, például – ahogy egyes hírek szóltak – akár hírszerzési területen is? – kérdeztük. Szekeres közölte, hogy semmi ilyenről nem tud. Ugyanakkor egy dolog neki is feltűnt: az, hogy Orbán százados vett részt a csádi tárgyalásokon, mégpedig a honvédelmi miniszter megbízásából. Holott az nem szokványos dolog, hogy a miniszter századosi rendfokozatúnak oszt ki feladatot, ezt a megfelelő katonai vezetőkön keresztül szokás megtenni. „A pletykákkal ugyanakkor nem érdemes foglalkozni” – szögezte le végezetül.