Hónapról-hónapra 4. rész: Orbán Gáspár csádi missziója és az orosz érdek

„Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító családi diplomácián keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette” – árulta el a francia Le Monde-nak egy, a csádi hatóságokhoz közel álló forrás. A Direkt36 még januárban robbantotta a bombát, amikor oknyomozásával leleplezte, hogy Orbán Viktor fia már-már komikus módon igyekezett elrejteni, hogy részese a Csádban tervezett – akkor már idehaza is megszellőztetett – magyar katonai misszió szervezésének. A kormány is titkolózott, de amikor rájöttek, hogy a Direkt36 és a Le Monde francia lap bizonyítékokat szerzett Orbán Gáspár részvételéről a csádi projektben, gyorsan nyilvánosságra hozták azt. No, nem a „trónörökös” szerepét.

Az ügy szálai 2023-ra nyúlnak vissza, abban az évben, novemberben szavazta meg a magyar parlament, hogy hozzájárul egy Csádban, illetve a szubszaharai ország közvetlen szomszédságában – így Nigerben – is bevethető, kétszáz fős katonai misszió küldéséhez. A katonák feladata „tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása” lesz, amivel a hivatalos indoklás szerint Magyarország a terrorizmus elleni harcot és a migráció kiváltó okainak megszüntetését segíti.

Orbán Gáspár elmismásolni próbált, s végül szinte mellékesen, egy (az Indexnek adott) honvédelmi miniszteri interjúban elrejtve beismert, utóbb a Direkt36 által videóval és fényképekkel is igazolt szerepvállalását is már értetlenkedve fogadta a közvélemény. Ráadásul utóbb kiderült, hogy a botrányosnak is nevezhető ügy,  ha igaz, ennél sokkal súlyosabb aggályokat vet fel.

A Direkt36 cikkének megjelenése után áprilisban ugyanis a nemzetközi oknyomozó brigád, a VSquare robbantotta a következő bombát: a többi között arról rántotta le a leplet, hogy – az amerikai elnököt megirigyelve – saját nemzetbiztonsági testület felállításába fogott Orbán Viktor, s ebben kulcsszerepet testált a fiára, holott az sem korábbi hasonló tapasztalattal, sem megfelelő végzettséggel nem rendelkezik hozzá. A kormányhoz köthető forrásoktól azt is megtudta a portál, hogy Orbán Gáspár ugyan – tartva a botránytól – nem kapott hivatalosan megbízást, de a Karmelitában van irodája, a keze alatt minimum fél tucat fiatal dolgozott a testület létrehozásán, szervezésén és személyi állományának kiválasztásában. Ebből az irodából szervezte a csádi katonai missziót is, amit a beszélgetésekben rendszeresen „startupként” emlegetett, ugyanis több ilyet is tervezett. A teljesen titokban tartott munka részeként állítólag a miniszterelnök nemrég kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadóját is segíti Gáspár, a cikk írásakor a külpolitikával és a kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó területet szervezte, tervekkel a kereskedelem bevonására is. A magyar minisztériumok és a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyaránt cáfolták, hogy alkalmazzák Orbán Gáspárt, s azt állították, hogy csak azért van bejárása az apja irodájába, mert családtag. (További részletekről korábban a Hírklikk itt írt.)

Nem kellett sokat várni arra, hogy tovább gördüljön az ügy (mármint annak felderítése): májusban ismét a VSquare szerzett információkat Orbán Gáspár tevékenységéről. Az egyik közép-európai kormány biztonsági ügyekért felelős tisztviselőjére hivatkozva, a portál azt írta, hogy az Orbán Gáspár-féle csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” célja csupán ürügy, mert a magyar kormány egyben egy katonai hírszerző központot is létre kíván hozni Csádban. Felmerült az a gyanú is, hogy a többi között Szergej Lavrov, az Afrikában aktív orosz külügyminiszter bátorította erre a magyarokat. Mint ismert, Csádból – és Nigerből is – folyamatosan kivonultak Magyarország szövetségesei, így a franciák és az amerikaiak is otthagyták a terepet. 

Közben – s erről a Hírklikk is beszámolt –  a demokrácia védelmét a zászlajára tűző, nemzetközi munkatársi gárdával dolgozó  amerikai Robert Lansing Institute jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország csádi jelenlétének egyik fő célja a szorosabb együttműködés kialakítása Oroszországgal. Oroszország egyre erősíti a jelenlétét Csádban, amelynek élén katonai junta áll, az egyik legszegényebb afrikai ország vezetőjét, az oroszok által is támogatott Idriss Déby Itnot akkor választották meg elnöknek (amihez Orbán Viktor melegen gratulált) – írták. „Hisszük, hogy Magyarország nagy eséllyel egy olyan katonai hírszerző központ létesítésén dolgozik, amely orosz érdekeket szolgál” – írja a jelentés, amely rámutatott, hogy a csádi magyar misszióval kapcsolatban hangoztatott cél, a terrorizmus elleni harc és a migráció kontrollálása csak álca. „Szerintünk Orbán számára azért fontos a csádi misszió, hogy hozzájusson az ottani urántartalékokhoz...ily módon pedig minden bizonnyal segíteni igyekszik Oroszországot a csádi uránlelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésében, s egyben elérni a franciák kiszorítását” – fogalmaztak a szerzők, megjegyezve: mindez egybevág az oroszok érdekével.

Orbán Gáspár egyébként nem csak Csádban járt. Az intézet információi szerint Nigerben is megfordult már. Ott is található urán, s ott is egy oroszok által támogatott katonai junta uralkodik. „Egyértelműen Orbán Gáspár vált az egyik fő kommunikációs csatornává Budapest és Moszkva között” – vonta le a következtetést az Intézet, amely szerint ez felveti annak a kockázatát, hogy Budapestről Moszkvába jutnak érzékeny uniós és NATO-adatok. „Ha korábban már láthattuk a jeleit az Orbán-rezsim és az orosz politikai hírszerzés közötti kommunikációnak, akkor a közös csádi műveletek nagy valószínűség szerint az orosz katonai hírszerzéssel való közös műveletekre utalnak” – állapítja meg a jelentés. Ha ez a feltételezés megállja a helyét, akkor számítani lehet arra, hogy Magyarország az eddigieknél is agresszívabb lépéseket tesz Európában és a kontinensen kívül is. Ebben a kontextusban pedig Budapest eséllyel részt vesz a GRU orosz katonai hírszerző szolgálat európai műveleteiben. 

Érdekes adalékot szúrt ki a 24.hu júniusban: Afrikába repült, és három teljes napra eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról a honvédség Airbus A-319 gépe. A Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a portál megkeresésére, a többi között arra sem, hogy az akció összefüggésben volt-e a magyar katonák tervezett csádi bevetésével. Az azonban több mint érdekes, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanezen a héten Csád fővárosába, N’Djamenába utazott, hogy tárgyaljon a helyi kormányzattal.

Felmerült egy további érdekes „adalék” Orbán Gáspár afrikai, azon belül is elsősorban Csádban és a Csáddal kapcsolatos tevékenységével kapcsán. A VSquare szerint Orbán Viktor fia zárt ajtók mögött arról beszélt, hogy Magyarország katonai jelenléte Csádban jövedelmező gazdasági lehetőségeket teremtene például kőolaj és urán szerzésére Magyarország számára. A szerzők szerint az ugyanakkor nem világos, hogy mi lenne ebből a magyarok haszna, nem csak a hatalmas távolság miatt, hanem azért is, mert az ország nem rendelkezik a finomításukhoz szükséges technológiával. A VSquare szerint a magyar olajfinomító és atomerőmű jelenleg csak orosz kőolajjal és nukleáris üzemanyaggal kompatibilis, amiből azt lehet leszűrni, hogy ehhez a vállalkozáshoz minden bizonnyal együttműködésre van szükség a Putyin-rezsimmel. 

A csádi katonai misszió költségeiről a kormányzat nemigen árul el részleteket, de a 444.hu rábukkant egy nyomra. A büdzsének legalább egy része láthatóvá vált a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. 2023-as éves beszámolójában. „A csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására” 817 millió forintot adott a külügyminisztérium az ügynökségnek, a program megvalósításának időszaka pedig 2023. szeptember 15. és 2024. december 31. közé esik. Mint a portál megjegyzi: ezek az időpontok arra engednek következtetni, hogy Csád már jóval korábban komoly szerepet játszott a kormány afrikai terveiben, minthogy elkezdtek volna kommunikálni róla, amit igyekeztek eltitkolni. Ugyanis (a kormányhatározat szerint) – teljesen előzmény nélkül és váratlanul – 2023. szeptember 23-án érkezett a csádi elnök meghívó levele a magyar kormányhoz (érdekes módon, akkor még a franciák is ott voltak) – 2023. október 11-én bejelentette a Hungary Helps Ügynökség, hogy Csádban humanitárius fejlesztési központot nyit a kormány – október 18-án Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette a 200 magyar katona Csádba küldését – november 6-án pedig elfogadta a parlament a magyar misszióról szóló törvényjavaslatot. Ám láss csodát!: a Hungary Helps beszámolója szerint már szeptember 15-étől lehetett használni a külügytől kapott 817 millió forintot, ami azt is jelenti, hogy a pénzzel kapcsolatos konkrét döntésnek ennél korábban kellett megszületnie a kormányon belül. Persze tudjuk, Orbán Gáspár 2023 májusa és 2024 januárja között az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén, legalább hat alkalommal részt vett – a fotók és videók tanúsága szerint.

Szeptemberben jelent azután meg a Magyar Közlönyben, hogy Magyarország mintegy 200 millió euró értékű kötött segélyhitelt ad Csádnak. Az Eximbankon keresztül bonyolódó segélyhitel a szokásos kamattámogatás és adományelemek formájában jut majd el az afrikai országnak. Azt elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és információs technológiai fejlesztésekre használhatják.  

Decemberben pedig – mint azt a 444.hu tudósításában olvashattuk – Szalay-Bobrovinczky Kristóf védelmi miniszter a honvédelmi és rendészeti bizottság meghallgatásán arról beszélt, amint a helyi politika jóváhagyja, Csádban indul a magyar katonai művelet. Azt mondta, Orbán Gáspár a kabinetje tagjaként vesz részt a misszió előkészítésében, de nem tagja a vezérkarnak. Amúgy pedig kiválóan képzett katonatiszt, aki több nyelvben beszél.

A sorozat eddig megjelent cikkei:

Hónapról hónapra 1. rész: Kétségessé vált a 23 éves Visegrádi együttműködés jövője
Hónapról hónapra 2. rész: Tíz nap, amely megrengette a NER-t
Hónapról hónapra 3. rész: Orbán Viktor szakmányban „sajtóperel”