Békesi László: öngyilkosság lenne a Huxit

HírKlikk 2021. augusztus 18. 18:00 2021. aug. 18. 18:00

Matolcsy György az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját azért minősítette közepesnek, mert az állam működését és a gazdaságirányításban betöltött szerepét tekinti közepesnek, magát a gazdaságpolitikát pedig sikeresnek, zseniálisnak az elmúlt ötven év távlatában – mondta Békesi László volt pénzügyminiszter.

Beszélt Matolcsy György és Varga Mihály pénzügyminiszter vitájáról. „Matolcsy, amikor nem ragadják el az érzelmei, álmodozásai és tiszteletben tartja a közgazdaság és a gazdaságpolitika alapvető törvényszerűségeit, akkor mond okos dolgokat. Ő és a szakemberei a jegybankban, pontosan tudják, hogy hosszú távon, de már közép távon sem lehet fenntartani ezt a turbófokozatra kapcsolt gazdaságpolitikát, amely minden erőforrást megpróbál maximálisan kihasználni. Azaz nem lehet egyszerre ultra-laza monetáris politikával, lényegében korlátlan, ingyenes hiteltámogatásokkal, szinte ingyen mindent megfinanszírozni, miközben az állam nyugodtan túlköltekezik, növeli a kiadásait, a deficitet, az államadósságot. Ez így nem működik. Ennek előbb-utóbb megvannak a törvényszerű következményei.”

Matolcsy ezt látja, egyfelől helyesen. Másfelől, már most, amikor ennek a következményei láthatók, megpróbálja a felelősséget áthárítani. Nem azt mondja, hogy a jegybank indokolatlanul teremt pénzbőséget és korlátlanul finanszírozza – a többi között az állam költekezését is –, hanem azt mondja, hogy ebben az időszakban a kormány, és elsősorban a gazdaságpolitika második centruma, a pénzügyminisztérium túlköltekezik, növeli a hiányt, az államadósságot és ez előbb-utóbb el fog vezetni minket egy általános gazdasági recesszióhoz.”

„Jogos kritika, jó felismerés, felelősségáthárítás.”

Másfelől Matolcsy hatalomvágya korlátlan – folytatta Békesi László a KlikkTv Tíz című műsorában.

„Ő kezdetektől fogva a gazdaságpolitika mindenek fölötti irányítója akar lenni. Ezért bírálja azt, hogy a nemzeti gazdasági minisztériumtól a pénzügyminisztériumhoz került át a teljes fiskális politika, a teljes fejlesztéspolitika – kvázi a pénzügyminisztérium lett a gazdaságpolitika irányításának műhelye. Ő, mint a jegybank elnöke, ezt a funkciót nem teljesítheti, de nagyon nem szeretné, hogy legyen egy olyan, második centrum, amit a pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter képvisel, amely szembemehet akár a jegybank elképzeléseivel is. „

„Van benne egy nagy adag féltékenység és egy nagy adag hatalomvágy.”

A harmadik szempont szerinte ott van Matolcsy írásaiban. „Ha valaki figyelmesen elolvassa Matolcsy kritikáját, észreveheti, mindig vigyáz arra, hogy a kritika mellett, messzemenően kiszolgálja a gazdáját, Orbánt és a rendszert. Egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy nekimenjen Brüsszelnek, támadja a gazdaságpolitikáját, annak a késéseit, annak a hibáit. Ma már odáig megy el, hogy ki meri jelenteni: azt, hogy mi megúsztuk a többszörös gazdasági csődöt, annak köszönhetjük, hogy nem léptünk be az euróövezetbe, nem adtuk fel a monetáris politikát. „

„Miközben kritizál, felelősséget hárít el, megpróbálja a saját fontosságát alátámasztani, azzal igen nagy mértékben alájátszik Orbánnak is.”

Az Európai Unióból való kiléptetés állandó lebegtetésével, a sajtóban elindul egy tömény agymosás – tért át Békesi László arra, hogy egyre több helyen írnak erről a kérdésről. „Minden közvélemény-kutatás azt bizonyítja, hogy a Brüsszelt érő kormányzati támadások ellenére, a magyar társadalom túlnyomó többsége nemcsak, hogy EU-párti, hanem európárti is, azaz abban érdekelt, hogy az Európai Unió erősödjön, mélyüljön. Úgy nem lehet az Orbán-kormány napi gazdasági, politikai érdekeinek változását kiszolgálni, hogy ne készítsék fel valamilyen módon a társadalmat arra, hogy jobb lenne nekünk, ha kilépnénk.”

Aki valójában elárulta, hogy mi a filozófia, az maga Varga Mihály volt, aki közölte, hogy mi van akkor, ha nettó befizetőkké válunk – mutatott rá. „Úgy 2030 táján, amikor a magyar gazdaság fejlődése, illetve az új uniós költségvetés, amely 2027 után lép majd életbe, megváltoztatja az erőviszonyokat, akkor már nincs érdekünk, hiszen többet fogunk befizetni, mint amennyit onnan kapunk. Ez a perdöntő kérdés.”

Békesi László szerint az évtized végére Magyarország olyan gazdasági állapotba kerül, hogy nettó befizető legyen. „Megváltozik az Európai Unió költségvetésében a támogatások szerkezete, amely már változott 2021 és 27 között is. A következő ciklusban az agenda megvan, az unió ezt már elfogadta. Ennek az a lényege, hogy ’27 után gyökeresen átállítják a mezőgazdasági támogatásokat. Az, amiben mi nagyon haszonélvezők vagyunk, gyakorlatilag megszűnik, átalakulnak a felzárkóztatáshoz adott támogatások – amelyeknek ugyancsak haszonélvezői vagyunk –, megszűnnek a regionális támogatások, sokkal inkább feladatfinanszírozást segítő támogatásokra kerül majd sor. A modern gazdaság területeit fogják támogatni, az ökoszisztéma átalakítását, a környezetvédelmet, a biotechnológiát, az agyakba történő befektetést. Ezekben az esetekben mi sokkal kevesebb támogatásra számíthatunk, annyival kevesebbre, hogy az valószínűleg már nem fogja fedezni a Magyarország számára megállapított befizetendő kvótát.”

Emlékeztetett arra, hogy Orbánéknak most sem kell az uniótól a teljes összeg, ami hozzáférhető lenne. „Abban a pillanatban, ahogy az unió feltételekhez köti – méghozzá jól belátható és ellenőrizhető feltételekhez – a támogatásait, abban a pillanatban Orbánék visszatáncolnak, azt mondják, nem kell a felújítási alapnak az a része, amit jogállami feltételekhez akar kötni az unió. A filozófiánk az, hogy mi önálló nemzet vagyunk, önálló nemzetállamok szövetségeként tekintünk az unióra, nem az uniónak az elmélyítését, további nemzeti hatáskörök leadását tekintjük követendőnek, ellenkezőleg, azoknak a hatásköröknek egy részét is szeretnénk visszavenni, amelyeket ebben a pillanatban az unió gyakorol.”

„Adjátok ide a pénzt és ne szóljatok bele abba, hogy mi mire költjük. Ha nem így lesz, akkor megszűnik az érdekeltségünk, hogy az unió tagjai maradjunk.”

Kiszámíthatatlan negatív következményei lennének annak, ha Magyarország elhagyná az Európai Uniót – folytatta a korábbi pénzügyminiszter. „Kézenfekvőnek tűnik a párhuzam a Brexittel, csakhogy Nagy-Britannia egy erős gazdaság, amely még az unió kedvező piaci és egyéb feltételei nélkül is képes önmagában fejlődést produkálni, gazdaságát, társadalmát, lakosságát ellátni. Magyarország nem ilyen gazdaság. A magyar gazdaság potenciális növekedési üteme, uniós támogatások nélkül, évente nagyjából 1-1,5 százalék körül ingadozik. Ez azt jelenti, hogy ha semmilyen katasztrófa, gazdasági krízis, pandémia, nemzetközi finanszírozási válság nincs, akkor mi szépen, évente 1-1,5 százalékkal tudunk növekedni. Ehhez az unió évente 2,5-3 százalékot tesz hozzá. Ez volt az, ami biztosította a magyar gazdaság számára ebben az „aranykorszakban”, az elmúlt tíz esztendőben az évi négy-öt százalékos nominális gazdasági növekedést.”

Ennek a lehetőségei megszűnnek, de nemcsak ez szűnik meg – mutatott rá. „Ha valaki kilép az unióból, és itt már használható a Brexit-tapasztalat, az abban a pillanatban a gazdasági közösségen kívülivé válik és nagyon kemény vámkövetelményeknek kell eleget tennie. Azaz azok a magyar beszállítók vagy multinacionális cégek, akik nálunk dolgoznak és innen szállítanak be Európába, csak úgy tudnák folytatni a munkájukat, hogy meg kellene növelni az unió által megszabott vámok által megnövelt költségekkel a termékeket, azaz nagy valószínűséggel, az így emelkedő költségek egy csomó magyar termelést hatékonytalanná, gazdaságtalanná tennének.”

„Ilyen körülmények között a multik a kapacitásaikat leépítenék és kivinnék innen, Magyarországról.”

Hozzátette, egy olyan lefelé menő gazdasági spirálba kerülne az ország, amelynek voltaképpen a lakosság inná meg a levét. A forintnál radikális árfolyamromlás menne végbe, hiszen megszűnnének azok a források, amelyek a forint árfolyamát – a jegybanki politikától függetlenül – többé-kevésbé stabilan tartják.

„Értelemszerűen mindenki menekülne a forinteszközöktől, megnehezedne az ország finanszírozása, hiszen a lejáró adósságoknak a finanszírozására újabb hiteleket kellene felvenni, ezek megdrágulnának, akár még be is fagynának. Következésképpen az így megnövekvő nyomás a forinttal szemben egy drasztikus leértékelésben jelenne meg.”

„Öngyilkosság lenne a Huxit.”

Olyan racionális gazdaságpolitika, amely a magyar gazdaság jelenlegi és jövőbeni állapotára épít és abból indul ki, mindemellett népszerű is, és a választásokon győzelemhez segíti az ellenzéket, olyan nincs – válaszolt arra a kérdésre, hogy az ellenzéknek milyen lehetőségei vannak a választási időszakban.

„Értelemszerűen az ellenzék, túl azon, hogy fő célját, a rezsim leváltását és a jogállam helyreállítását mindenek fölöttinek tekinti – helyesen –, a közben népszerű is akar maradni, tehát ígérget. Ezeknek az ígéreteknek egy része nem túlságosan jelentős anyagi következményekkel jár, akár bizonyos átcsoportosítások esetén még végre is lehetne hajtani. Egy csomó olyan dolgot felül kell vizsgálni, amely ebben a pillanatban tartós kötelezettség, amelyet Orbánék vállaltak, csak eddig nem valósítottak meg.”

Nem érdemes ígérgetésben versenyezni Orbánékkal – tette hozzá. Az ellenzéknek szerinte most nem ígérgetnie kellene, hanem azt kellene vállalni, hogy melyek azok a kötelezettségek, amelyeket fel akar mondani majd az új kormány. „Stadionok, megarendezvények, ingyenes támogatások, adókedvezmény, az szja beígért kedvezménye, olyan támogatások, amelyek nem a lakás nélküliek lakáshoz juttatását, hanem a lakáscélú befektetőket támogatják. Helyette viszont támogatjuk az oktatást, egészségügyet – ez nem ütős, nehezen kommunikálható. Nehéz, de ez az egyetlen járható út.”

„Ha négy vagy nyolc évig regnálna a most ellenzékben lévő kormány, Magyarország felzárkózása Európához felgyorsítható lenne.”

Békesi László biztosra veszi, hogy „létrejönnek azok a feltételek, amelyek gátolnak ebben a pillanatban és a közeljövőben a jelenlegi rezsim politikája miatt a felzárkóztatásban. Újabb erőforrások jöhetnek Magyarországra nemcsak az uniótól, hanem befektetőktől. Be tudunk csatlakozni a nagy biztonságot nyújtó euroövezetbe, olyan garanciákat kapnak a befektetők, amelyekre eddig nincs példa, megnövekszik azoknak az ágazatoknak a hatékonysága, amelyek megfelelő szakemberek és támogatás hiányában most stagnálnak. Elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket biztosító ágazatokról, szolgáltatásokról van szó, mert ez a jövő, ehhez minőségi oktatás, kutatás-fejlesztés az anyagba való befektetés szükséges.”

„Ha mindezek a feltételek egy kormányváltás után létrejönnek és két vagy három cikluson keresztül tartanak, akkor megvan a felzárkózás esélye.”

Forrás: Hírklikk