Berobbantak az élelmiszerárak augusztusban
Átmenetinek bizonyult az élelmiszerek csökkenő drágulási üteme: ahogy a szakértők előre jósolták, a júniusi választás után megfordult az addig hosszabb ideje megfigyelhető kedvező trend. A fordulópont július volt, amikor több hónapig tartó mérséklődés után ismét emelkedésnek indult, augusztusra pedig annak is közel a kétszeresére nőtt a drágulás üteme. Számban kifejezve: a júliusi 6 százalékos drágulás után augusztusban kétszámjegyű, 11,7 százalékkal emelkedtek az árak a saját élelmiszerkosarunkban az előző év azonos időszakához mérten. Hivatalos adat majd csak a jövő héten lesz, de annyit az elmúlt két évben már megfigyeltünk, hogy ha a konkrét százalék nem is, de a trend meg szokott egyezni.
Nem csak az aggasztó, hogy a kosarunkba került élelmiszerek alapján számított (a módszertanról a cikk végén írunk) saját infláció ugrott meg, hanem az is, hogy ezen belül számos termék ára nagyon jelentősen megnőtt, miközben csökkent azoknak a száma, amelyek ára mérséklődött. Az augusztus havi rekorder a tej (+64), a kolbász (+61) és a cukkini (+53 százalék); a skála másik végén pedig a banán (-17), a paradicsom (-14) és a dzsem (- 8 százalék) található. Mint a grafikon is mutatja, összesen három tétel ára maradt változatlan, a többinél viszonylag nagy a szórás.
Forrás: Saját gyűjtés
Ami a trendet illeti: abban, sajnos, nincs sok meglepő, hogy ismét elindultak felfelé az élelmiszerárak. Erre elemzők, szakértők sokasága már hónapokkal ezelőtt figyelmeztetett. Mint jelezték: a korábban Európa-rekorder általános és ezen belül az élelmiszer infláció (ami a csúcson, tavaly februárban 43,3 százalékos volt) folyamatos csökkenését a kormány a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választásokig, ha törik, ha szakad fenn fogja tartani, ám utána elengedi. Ennek következtében pedig ismét megindulnak az árak – felfelé. Nos, ez is történt. Hol vannak már az – amúgy sokat vitatott – árstopok, árplafonok, a kötelező akciózások? Árulkodó módon, ez utóbbi júliusi kivezetésével szépen meg is lettek szüntetve. S látjuk az eredményt...
Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a rendkívüli időjárás miatt komoly aszályok vannak az országban (és másutt is), ami felfelé löki az agrártermékek, az élelmiszerek árát. Sajnos ennek a hatása minden bizonnyal még egy darabig velünk marad.
Azt nem tudjuk, hogy augusztusra milyen adatokat hoz ki a Központi Statisztikai Hivatal (a jelentés majd 14.-én jelenik meg), de gyaníthatóan jócskán meg fogja haladni a júliusi 2,7 százalékos élelmiszer-inflációs számot. Már csak azért is véljük így, mert – mint a mellékelt grafikonról leolvasható – a lassan két éve mért saját élelmiszer infláció és a KSH hivatalos vonatkozó adatának a mozgási iránya – kevés kivételtől eltekintve – rendre megegyezik, még ha a mértékekben van is eltérés (általában a mienk magasabb).
Forrás: KSH, saját gyűjtés
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak bő két évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2023. augusztusi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. A mi „inflációink” tehát nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén augusztusban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
