Besokallt a Pénzügyminisztérium, de egy dologról azért hallgat
Eléggé szokatlan módon közleményben védekezik a kormány azután, hogy az elmúlt napokban, hetekben a független sajtó több cikkben is foglalkozott a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) Magyarországra költözésének nemzetbiztonsági kockázataival. A PM azzal igyekszik indokolni a volt KGST-bank befogadását, hogy az komoly hasznot hajt Magyarország számára. De elfelejt kitérni a bank által okozott nemzetbiztonsági kockázatra.
„A sajtóban megjelent valótlan és félrevezető állításokkal szemben a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva született döntés a Bank budapesti székhelyének megnyitásáról, az ugyanis számos lehetőséget teremt a magyar gazdaság szereplőinek, elősegíti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását, és tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét” – állítja a PM közleménye, amelyben sok új információ nincs.
Mert hogy a sajtó, így a Hírklikk is beszámolt arról, hogy Magyarországnak milyen részesedése van a bankban: 12,78 százalékos, miközben az oroszoknak nem egészen 47 százalékos). Foglalkozik a dokumentum azzal is, hogy az NBB által a magyar vállalatok javára nyújtott források összértéke megközelíti a 100 millió eurót, egyebek mellett a pénzintézet nyújtott garanciát a Hunent Zrt. 12,6 milliárd forintból Mélykúton létrehozott víziszárnyas feldolgozó üzeméhez is.
Korábban azonban Felcsúti Péter a Magyar Bankszövetség egykori elnöke portálunknak leszögezte: „Nehéz elképzelni, hogy bármiben is a magyar gazdaság hasznára válik a részvétel a volt szocialista bankokban”. Akkor sem hajtottak túl sok hasznot, marginális szerepet játszottak csupán a külgazdaságunkban; nélkülük is vígan lehetett volna kereskedni egymással, arról nem szólva, hogy az NBB zömmel szovjet gázvezetékek építésére nyújtott hiteleket. „Szerepük ma egyenesen marginális, részvételünk benne a politikai törleszkedés kategóriájába tartozik” – összegzett.
Mostanra a pénzintézet mérlegfőösszege a másfélszeresére, a fejlesztési hitelportfólió pedig több mint a duplájára nőtt – írj a PM. Nos, Bodnár Zoltán arról beszélt egyik minapi cikkünkben, hogy a bank mérlegfőösszege nagyon kevés, valaki kiszámolta, hogy forintban a magyar banki rangsorban csak a 17. lenne. Hozzátette: „Gazdasági szempontból nincs semmi jelentősége annak, hogy a két milliárd eurós jegyzett tőkéjű (amiből egymilliárd van befizetve), a nemzetközi fejlesztési bankok között szabad szemmel nem látható, de még a magyarországi bankok rangsorában is hátul kullogó pénzintézet Budapestről működik majd” – kezdte sorolni a szempontokat Bodnár Zoltán.
Működése megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi szintű előírásoknak, amelyet a nemzetközi hitelminősítők is rendre elismernek. 2017. óta már számos alkalommal hoztak felminősítő döntést a pénzintézetre vonatkozóan, ami így a hitelminősítői konszenzus szerint az A3/A- fokozatban van, ez kettővel magasabb, mint Magyarországé. A pénzintézet részére biztosított kedvezmények megfelelnek a bank alapokmányában és az 1961-es, diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett elveknek, és összhangban vannak a többi, Magyarországon jelen lévő nemzetközi jogállású intézménynek biztosított kedvezménnyel – folytatja a PM közleménye, amely azonban – érdekes módon – nem téri ki a bank Budapestre költözése ellen fellépők legkomolyabb érvére: nevezetesen arra, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejt annak itteni működése.
Pedig ilyen vádak is érték nem is egyszer a bankot. Mi is többször foglalkoztunk vele, legutóbb tegnap, amikor Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista tagja azt mondta portálunknak, hogy a bank „székhelyének áthelyezése Budapestre, a magyar szerepvállalás komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, a pénzintézet ugyanis alkalmas akár fedőszervként, akár titkosszolgálati tevékenységek vagy speciális pénzügyi szolgáltatások fedezésére”. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában pár hete már terítéken volt az NBB idetelepülésének az ügye, amiről meggyőződése, hogy nem támogatható. A nemzetbiztonsági kockázat az élére kinevezett személytől függetlenül is valós, az azonban, hogy Nyikolaj Koszovot küldik Budapestre, csak tovább erősíti ennek a gyanúját – tette hozzá.
Ungváry Krisztián a Népszavában pedig nettó hazaárulásnak minősítette a bank beengedését Magyarországra, mint állította: tejesen nyilvánvaló, hogy az egykor a KGST bankjaként működő, majd újraaktivált Nemzetközi Beruházási Bank az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája (vagyis az orosz kémhálózat része).
Bodnár szerint is tény, hogy problémát okozhat még a jövőben, hogy ha nagyobb számban az Unión kívüli területekről, különösen Oroszországból lépnek majd be szabadon schengeni területre ezek az emberek. „Ám nem hiszem, hogy az orosz szakszolgálatnak eddig is gondot okozott volna, hogy idetelepítse a saját embereit, bár mostantól kezdve, ezen az úton teljesen legálisan, védetten és szabályozottan teheti ezt meg azokkal is, akik egyébként nem kívánatosak lennének uniós szempontból” – mondta portálunknak.
