Kémfilmbe illő kockázatokat hordoz az orosz bank betelepülése

2019. március 13. 11:03

„A Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének áthelyezése Budapestre, a magyar szerepvállalás komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, a pénzintézet ugyanis alkalmas akár fedőszervként, akár titkosszolgálati tevékenységek vagy speciális pénzügyi szolgáltatások fedezésére” – szögezte le a Hírklikknek Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista tagja. A gyanakvást erősíti az élére kinevezett Nyikolaj Koszov személye is.

Nem nyugszanak a kedélyek a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelyének Budapestre telepítése körül. Mint a Hírklikk is beszámolt róla, az Országgyűlés 123 igen, 55 nem szavazattal fogadta el március elején a vonatkozó kormányelőterjesztést. Bulgária, Csehország, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia Oroszország, Románia, Szlovákia és Vietnám a tagja a fejlesztési projektekre és beruházásokra közép- és hosszú távú hiteleket nyújtó banknak, amelyben hazánk már az Orbán-érában, 2014-ben újította meg a rendszerváltás előtt élt, majd lemondott tagságát.

A bank temérdek kedvezményt, s teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői, vendégei, személyzete és családtagjaik pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unió teljes területén.

„Egyetértek Ungváry Krisztiánnal” – reagált megkeresésünkre Molnár Zsolt, utalva a Népszavában ma megjelent cikkben a történész által megfogalmazott aggodalmakra. Ungváry nettó hazaárulásnak tartja a Putyin bankjaként emlegetett NBB beengedését Magyarországra, szerinte a pénzintézet vezetőinek nagy része alighanem fedett hírszerző.

Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában pár hete már terítéken volt az NBB idetelepülésének az ügye, amiről meggyőződése, hogy nem támogatható. A nemzetbiztonsági kockázat az élére kinevezett személytől függetlenül is valós, az azonban, hogy Nyikolaj Koszovot küldik Budapestre, csak tovább erősíti ennek a gyanúját.

Mint ugyanis a Népszava cikkéből kiderül, Koszov szülei évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak, s volt magyarországi kötődésük is. Édesanyja, Jelena Koszova részt vett az amerikai atomtitok ellopásában. Apja, az idősebb Nyikolaj Koszov 1956 után Budapesten a levert forradalommal kapcsolatos nyugati reakciókat gyűjtötte, a 70-es évek közepétől pedig a KGB hivatalos magyarországi képviselője volt. Ebben a minőségében a Belügyminisztérium épületében volt az irodája.

A 42 éves ifjabb Nyikolaj Koszov fia, Pável is bankár. A család életmódjáról sokat elárul –, írja a napilap –, hogy Mickey Rourke és Mariah Carey is emelte Pável 2010-es, „velencei stílusban” megrendezett esküvőjének fényét. A műsorban fellépett Tatjána Navka olimpiai és kétszeres világbajnok jégtáncos, aki később Vlagyimir Putyin elnök sajtótitkárához és egyik legfontosabb bizalmasához, Dmitrij Peszkovhoz ment feleségül. „Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy a Koszov família a múltban a szovjet, ma pedig az orosz elit felső köreihez tartozik – összegez a cikk.

Molnár Zsolt szerint ennek fényében is kijelenthető, hogy az NBB – alkalmas lévén akár fedőszervként, akár titkosszolgálati tevékenységek avagy speciális pénzügyi szolgáltatások fedezésére, s mint ilyen ­– kockázatot hordoz és komoly gyanút vet fel a szándékokat illetően.

Egybecseng ezzel banki ügyekben igencsak jártas szakértő véleménye is. Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökhelyettese portálunknak arról beszélt, hogy: „gazdasági szempontból nincs semmi jelentősége annak, hogy a két milliárd eurós jegyzett tőkéjű (amiből egymilliárd van befizetve), a nemzetközi fejlesztési bankok között szabad szemmel nem látható, de még a magyarországi bankok rangsorában is hátul kullogó pénzintézet Budapestről működik majd. Leszögezte: „így felmerül a gyanú, hogy majd baráti projektek finanszírozására akarják használni a bankot”

Mindennek fényében felmerül a kérdés: lehet-e még bármit is tenni megakadályozandó a bank Budapestre települését? Molnár Zsolt szerint, amit tudnak, megtesznek. Számukra egyrészt a nyilvánosság a járható útja annak, hogy napirenden tartsák a közvélemény figyelmét a kockázatokra, illetve parlamenti eszközökkel is küzdenek ellene. „Természetesen azonban jogi értelemben a kormány és az országgyűlési többség akaratától függ, hogy mi fog történni, de azon dolgozunk, hogy az internetadóhoz és a vasárnapi boltzárhoz hasonlóan ebben a kérdésben is arra késztessük a kormányt, hogy gondolkozzon el és változtassa meg a véleményét a Nemzetközi Beruházási Bank ügyében” – szögezte le a szocialista politikus.

Szerző: NVZS