Retteg a hatalom attól, hogy újabb pofont kap a néptől október 23-án
Volt már október 23-án légtérzár Budapest felett – napra pontosan 19 évvel ezelőtt, 2006-ban az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek idején, amikor a magas rangú külföldi delegációk védelmére rendelték el a korlátozást – a Fidesznek akkor is köze volt hozzá, emlékszünk, hogy mi zajlott az országban az akkor ellenzékben lévő Orbán és társai felbujtására. Most „katonai művelet végrehajtása érdekében” rendelt el a fideszes honvédelmi miniszter légtérzárat, érdekes módon éppen 23-án 12.30 és 15.30 óra közötti időszakra, amikor Magyar Péter hívására várhatóan tiltakozó tömegek menetelnek majd látványosan Budapest útjain. Vajon milyen katonai műveletet terveznek a nemzeti ünnepünkön? –kérdezhetnénk, de persze tudjuk, nem ez a valódi indok. A kormányt a félelem hajtja: no nem attól rettegnek, hogy a békés tüntetők majd rájuk támadnak, hanem attól, hogy bizonyítást nyer, többen tettek eleget a Tisza felhívásának, mint ahányan az állami eszközökkel és pénzekkel megtámogatott Békementre mentek, ahova Orbán hívta a híveit.
„Október 23-án a rettegő hatalom a legsötétebb kommunista időket idéző módon tiltaná meg a magyaroknak, hogy láthassák a változást akaró honfitársaink százezreinek békés felvonulását. A korábban kiadott engedélyeket úgy módosították, hogy a Nemzeti Menet ideje alatt ne lehessen drónokat használni az Andrássy út környékén. A tiltás éppen a Békemenet ideje után lépne hatályba” – idézi a Tisza Párt sajtóközleményét a Magyar Hang. Erről Magyar Péter is beszámolt már, először hétfőn az ATV-ben, Rónai Egon műsorában, majd az országjárásán elhangzott beszédeiben is. Arról is szólt több fórumon, hogy megkérték a hivatalos engedélyeket drónok reptetésére 23-án reggel 8 és éjfél közötti időszakra, s ezeket meg is kapták az Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium illetékes főosztályaitól, mégpedig a Nemzeti Menet útvonalára, az Andrássy út, a Bajcsy-Zsilinszky út és néhány közeli utca fölötti légtérre.
Az engedélyt kedden délután módosították (érdekes, honnan tudta Magyar már hétfőn, hogy ez fog történni? Csak nem a HM-ben is vannak informátorai? – a szerk.). Az indoklás szerint 12.30 és 15.30 óra között lezárták a légteret, miután – véletlenül valahogyan, mondjuk mi – éppen erre az időpontra és helyszínre „katonai művelet végrehajtása érdekében” eseti légtér kérelmet nyújtottak be (arról nem szól a fáma, hogy kik). A Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nevében és megbízásából kelt határozatban leszögezik, hogy a „fellebbezésnek helye nincs”. Magyar Péter mindenesetre jelezte, hogy fel fognak szállni a drónjaik, „ha kell én fogom megnyomni a joystickon a gombot, ami fölviszi a drónokat, és meg fogja mutatni a tömeget. Ha ez szabálysértés, akkor vállalom.”
Megnéztük, mikor, milyen indokkal és kik rendelhetnek el Magyarországon légtérzárat. Kiderült, hogy a jogszabályi keretek adottak (pl. a 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről, illetve a 4/1998. Korm. rendelet). A „légtérzár” lehet „teljes” (az egész ország légtere) vagy „részleges” (csak egy régió, vagy csak bizonyos légi járművek előtt). Elrendelésére több szerv is jogosult, az adott helyzettől és az elrendelés indokától függően. Megteheti azt a kormány, a miniszterek, konkrétan a közlekedésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve a környezetvédelemért felelős miniszterrel összhangban; a légi közlekedési hatóság, a honvédség, a katonai légügyi hatóság, továbbá rendkívüli jogrend esetén a kormány vagy a köztársasági elnök.
Az indokok eltérhetnek. Biztonsági ok is lehet hivatkozási alap, akkor, ha a légtérben olyan esemény, tevékenység zajlik, amely veszélyeztetheti a légi közlekedés biztonságát, az élet- és vagyonbiztonságot (például rakéták, lövedékek légtérbe juttatása.). Szuverenitási, területi megfontolás akkor játszik, ha állami, katonai okból válik szükségessé a légtér használata. Ezen túl, az emberi egészség és a környezet védelme miatt is elrendelhetnek korlátozott légtérzárat, Illetve általános légi közlekedési rend, irányítás is lehet indok: ha a légiforgalmi irányítás, repüléstájékoztatás, navigációs szolgálatok miatt vagy más üzemelési okból válik az intézkedés szükségessé. És végül, de nem utolsósorban rendkívüli események apropóján is lehetőséget biztosítanak a jogszabályok a légtérzár elrendelésére, természeti, ipari katasztrófák, repülésbiztonsági incidensek, katonai műveletek stb. esetén.
S akkor álljon itt néhány példa is.
A 2006 október 23-i ünnepségek idején: Budapesten és környékén magas rangú külföldi delegációk védelme érdekében légtérzár, útlezárások léptek érvénybe: a repülőtér felé vezető útvonalaknál, helikoptereknél, és a főváros felett korlátozták a légi járművek használatát. (Ahogy erről például az akkor ellenzéki lap, a Magyar Nemzet is beszámolt.) Akkor kiemelt biztonsági eseményre, a VIP-vendégek jelenlétére hivatkoztak a légi közlekedési korlátozás elrendelésének az indoklásában.
2008 májusában „részleges légtérzár és hajózási tilalmat” rendeltek el a Balatonkeresztúr–Balatonberény térségben, ahol nemzetközi katasztrófa-elhárítási és együttműködési gyakorlatot tartottak. (lásd, RTL Híradó.)
2010 április 16.-án a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága (NKH Légiközlekedési Igazgatóság) lezárta a magyar légtér egészét, majd négy napon át hol teljes, hol részleges tiltást tartottak fenn, mivel az Eyjafjallajökull-vulkánkitörés izlandi vulkánból származó hamufelhő Magyarország felé sodródott, és ez veszélyeztette a repülés biztonságát a hajtóművek eltömődése miatt. (Erről az MTI alapján számoltak be a lapok, például az Index.)
2022 márciusától Magyarország légterébe nem léphettek be, ki vagy át az orosz légitársaságok által üzemeltetett, ott regisztrált vagy orosz tulajdonú légijárművek (kivéve humanitárius, kutató-mentő, légügyi hatósági engedéllyel rendelkező járatok) az uniós légtérzár (és szankciók) következtében.
