A büntetőjogi törvényeket módosító javaslatcsomagot vitatta meg az Országgyűlés
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egy több tárgykört érintő szabályozási kezdeményezés, amely a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának erősítésére, valamint az uniós és nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére egyaránt megoldást kínál.
Kiemelte, hogy a legátfogóbb változás a vagyonvisszaszerzés és az elkobzás szabályrendszerének átalakítása körében tapasztalható: amellett, hogy a közösségi jog átültetése megtörténik, a javaslat rendkívül széles körben biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, illetve az ismeretlen eredetű vagyon elkobzását, hozzájárulva ahhoz, hogy a bűnös vagyon mielőbb és minél nagyobb mértékben a közösség szolgálatába kerülhessen.
Az emberkereskedelem törvényi tényállásának módosítása a jelenleginél szélesebb körű védelmet nyújt, beemelve a béranyasághoz, a kényszerházassághoz és a jogellenes örökbefogadáshoz kapcsolódó kizsákmányolás formáit – jelezte. Elmondta azt is, hogy a javaslat – összhangban az uniós rendelettel – megteremti annak lehetőségét a hatóságok részére, hogy azonnal és közvetlenül hozzáférhessenek bűnüldözési szempontból kiemelt jelentőségű adatokhoz vagy fordulhassanak egymáshoz és a szolgáltatókhoz.
A javaslat legjelentősebb változásokat hozó részeként a bűnügyi vagyon biztosítását és elvonását célzó jogintézmények átfogó fejlesztését nevezte meg. Kiemelte, a módosítás célja, hogy szakértelemmel rendelkező szerv gondoskodjon arról, hogy a bűnügyi vagyon ne veszítse el értékét a büntetőeljárás során. A javaslat a vagyon megfelelő kezelése érdekében a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv számára szélesebb körű önállóságot biztosít, ugyanakkor megerősíti a törvényességi garanciákat is – jegyezte meg.
Hozzátette: a javaslat korszerűsíti a végrehajtási szabályokat, egységesen rendezve a lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtását. A fokozatosságot és a vagyon védelmét együttesen szolgálja egy teljesen új jogintézmény is, a vagyoni biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a vagyoni érdekelt, ha erre engedélyt kap, megfelelő összeg letétele esetén a birtokában tarthassa az adott vagyonelemet. Szintén jelentős módosításként szólt arról, hogy kiegészülnek az értékesítés szabályai is: létrejön a konszenzuális alapú értékesítés a vagyoni érdekelt és az eljáró szerv megegyezése esetére.
A vagyon professzionális, értékszempontú kezelését támogatja továbbá, hogy létrejön egy olyan országos nyilvántartás, amely egységesen minden kényszerintézkedés alá vont vagyont rögzít – emelte ki.
Hangsúlyozta: Magyarország kiemelt figyelmet fordít a szervezett bűnözés visszaszorítására is, ezért a lehető legszélesebb körben lehetőséget biztosít a hatóságoknak a megalapozottan feltételezhetően bűncselekményből származó vagyon biztosítására. A megmagyarázhatatlan forrásból származó, tetemes gazdagodás esetén e vagyon is elkobozhatóvá válik, amennyiben az érintett személy nem tudja bizonyítani a vagyon törvényes eredetét. További feltétel, hogy az érintett kapcsolatban álljon egy bűnszervezettel, és gazdagodása is ezzel összefüggésben jelenjen meg.
Kitért arra is, hogy a javaslat mélyrehatóan érinti a büntetés-végrehajtási szabályokat, lehetőséget biztosít például a közérdekű munka pénzbüntetéssel történő megváltására, de a feltételes szabadlábra bocsátás elbírálásának szempontjai is változnak.
A közvetítői eljárásokra vonatkozó szabályok módosításáról szólva, elmondta, a javaslat hangsúlyt fektet a helyreállító igazságszolgáltatás elveire és ennek megfelelően korszerűsíti a közvetítői eljárások szabályait.
Horváth László (Fidesz) és Hollik István (KDNP) felszólalásában támogatta a javaslatot.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta, majd Répássy Róbert államtitkár zárszavában reményét fejezte ki, hogy a parlament támogatni fogja a törvényjavaslatot.
