Biden: ha nem állítjuk meg Putyint, más országokat is meg fog támadni

Az elnök szerint a szövetséges Izrael és Ukrajna katonai és gazdasági támogatása egyúttal az Egyesült Államok nemzeti érdeke is, hiszen így nemzedékekre lehet garantálni a biztonságot és a világ stabilitását. „Nem engedhetjük meg, hogy terroristák, mint a Hamász, vagy zsarnokok, mint Putyin, győzzenek” – fogalmazott, hozzátéve: két különböző fenyegetésről van szó, de közös bennük, hogy maradéktalanul meg akarják semmisíteni a velük szomszédos demokráciákat. 

A történelem megmutatta, hogy terroristák és diktátorok, akiknek nem kellett megfizetniük tetteikért, csak még több rombolást, halált és káoszt okoztak. Ha nem állítják meg Putyint, az más országokat is meg fog támadni, figyelmeztetett az elnök a közvéleménynek szánt, a Fehér Házból televíziós csúcsidőben közvetített beszédében. Érvelt azzal is, hogy a fegyverbeszerzések segítik a hazai gazdaságot, és hangoztatta: olyan erőfeszítésről van most szó, amely a II. világháború időszakához hasonlítható.

Biden előző nap tért vissza 7 órás izraeli látogatásáról, amely azonban rövidebb lett a tervezettnél, mert a Gázában történt kórházrombolás miatt az egyiptomi és a jordán államfő lemondta a vele tervezett találkozót. Az elnöknek feltehetően sikerült rábírnia Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy engedélyezze legalább némi segélyszállítmány bejutását az övezetbe – és (legalábbis egyelőre) elhalassza a bejelentett szárazföldi katonai támadást a palesztin terület ellen.

Értesülések szerint az elnök mintegy 75 milliárd dolláros újabb katonai és gazdasági segélycsomagot javasol a törvényhozásnak a két ország számára, a nagyobb rész Ukrajnának jutna. Az elnök a beszéd előtt telefonon biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a változatlan amerikai támogatásról. Izrael folyamatosan, évi több milliárd dollár értékben kap amerikai segítséget hadfelszerelésekben – így a 2011 óta működő nevezetes Vaskupola légvédelmi rendszer is ennek keretében fejlődött ki.

Bidennek igen nehéz dolga lesz javaslatainak elfogadtatásával a törvényhozásban. Sok republikánus mellett nem kevés demokrata párti törvényhozó is ellene van, hogy az eddigi, mintegy 100 milliárd dollár értékű segítség után további nagy értékű fegyverszállítmányokat kapjon Ukrajna. Ugyanakkor az elnök párthíveinek harmada ellenzi Izrael további fegyverzését – aminthogy sokan, még a külügyminisztériumban is, bírálják az elnököt, amiért nem sikerült mérsékletre bírnia az izraeli vezetést és megóvnia a palesztin polgári lakosságot. Biden népszerűségi mutatója egyébként is azt mutatja, hogy – miközben jövő évi újjáválasztására készül – egyre kevésbé népszerű a szavazók körében.

A döntéseket továbbra is késlelteti a republikánusok példátlan belviszálya: miután jó két hete lemondatták a házelnököt, a mérsékeltek és a válságot kirobbantó, Trump-hívő szélsőségesek képtelenek megegyezni utódjáról. Amíg azonban a (szerény republikánus többségű) képviselőházban nincs elnök, a testület nem szavazatképes, így nem lehet jóváhagyni az elnök javasolta segélyeket sem. 

Az amerikai média megnyugvással nyugtázta, hogy beszédében Biden elvetette amerikai fegyveres erők bevetését a válságokban. Ugyanakkor jelentősnek ítélik, hogy az elnök ismét az Egyesült Államok vezető szerepét hangoztatta – azt követően, hogy az Afganisztánból való váratlan kivonulásnál más hangot ütött meg.