Biztonsági együttműködés formálódik hazánk és Kína között
Magyarország újabb megállapodást kötött Pekinggel, és sok jel utal arra, hogy az európai nyilvánosság figyelmét elkerülő dokumentum lehetővé teheti a kínai biztonsági erők számára, hogy megfigyelő tevékenységüket kiterjesszék az EU-ra, de Kína a saját állampolgárainak ellenőrzése mellett egy további célt is követ, és Magyarországot veszély fenyegeti, hogy függő helyzetbe kerül – írta a jobboldali konzervatív német lap.
Kína, a világ legnagyobb hatalmú autokráciája egy uniós tagállamban hozzáférhet a másként gondolkodó állampolgárok adataihoz.
A megállapodást Wang Hsziao-hong kínai közbiztonsági miniszter és Pintér Sándor magyar belügyminiszter írta alá februárban Budapesten.
Sok jel utal rá, hogy a dokumentum emlékeztet arra, amelyet Peking a(z EU-n kívüli) Szerbiával már aláírt, és amely szerint kínai rendőrök hivatalosan járőrözhetnek a városokban, hogy „őrizzék a kínai turisták körében népszerű környékeket”. A bírálók attól tartanak, hogy ez így lehet majd Magyarországon is.
A Die Welt szerint sem titok, hogy a kommunista kínai hatalom világszerte kémkedik az állampolgárai után. 2022-ben a Safeguard Defenders elnevezésű jogvédő szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy Kína illegális rendőrőrsökből álló nemzetközi hálózatot tart fenn. Az akkor feltárt több mint száz őrs közül sok Európában, a legtöbb Olaszországban volt, amely aztán kilépett az Új Selyemút projektből.
Miközben az EU az Ukrajna elleni orosz támadás óta igyekszik függetlenedni az orosz energiaszállításoktól és Kínától is, Orbán Viktor tovább építi a kapcsolatait ezekkel az államokkal.
Orbán stratégiája: az egyfelől a Nyugat, másfelől Oroszország és Kína közötti konfliktusban nem áll egyik oldalra sem, hanem afféle híd akar lenni, hogy saját magának előnyöket és befolyást biztosítson.
Kína számára viszont Magyarország eszköz, hogy hatni tudjon legfontosabb kereskedelmi partnerére, az EU-ra. Orbán már többször felhasználta vétóhatalmát arra, hogy Kína elleni intézkedéseket megakadályozzon, vagy felhígítson. Budapest jelentősége Kína számára pedig megnőtt azzal, hogy egyre több állam kilépett Kína 17+1 formátumából.
Egyenrangúságról azonban szó sem lehet, Magyarországot valójában az a veszély fenyegeti, hogy függőségi helyzetbe kerül, Kína külföldi projektjei ugyanis a Peking által diktált feltételek mellett valósulnak meg.
Emellett Magyarország erősen épít a Huawei kínai távközlési konszernre, amelyet az Egyesült Államokban biztonsági kockázatnak tekintenek az estleges gazdasági kémkedés ügyében.
Orbán Viktor azonban legutóbb néhány pontban engedett partnereinek, amikor felszabadította Svédország útját a NATO-tagsághoz, és nem vétózta meg az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós uniós segélycsomagot. Talán ez lehet az oka annak, hogy eddig alig vont magára Brüsszelből bírálatot a Kínával alakuló biztonsági együttműködés miatt.
