Biztos, hogy kormánybiztos kell?
A 1538/2016. (X. 13.) kormányhatározat értelmében négy és fél évvel ezelőtt létrejött a Nemzeti Versenyképességi Tanács. Tagjai közt van két miniszter (Varga Mihály és Palkovics László), a testületbe került Parrag László MKIK), Hernádi Zsolt (MOL) és még néhány szereplő az üzleti szektorból. A tanács legfontosabb feladata Magyarország versenyképességének erősítése, az állami szolgáltatások javítása. A grémium véleményezi a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket, és egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a gazdasági versenyképességet javító kormányzati beavatkozásokra.
A tanács tehát működik, évente néhányszor összeül és ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági kabinet számára. Legutóbb 2021. április 21-én tanácskoztak és jelentettek be intézkedéseket a gazdaság újraindításával kapcsolatban. Szükségesnek tartom jelezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi rangsorában 47,4 ponttal Magyarország csak 19. helyen van az Európai Unió országai között 2020-ban. A rangsor élén a skandináv országok és Hollandia végzett, míg a lista végén Románia, Görögország és Bulgária helyezkedik el. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól (51,9). A hazai mérésből tehát jól látszik, hogy hazánk az uniós versenyképességi tabellán az utolsó harmadban tanyázik.
Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy miniszterelnökünk május 6-án versenyképességi kormánybiztost nevezett ki. Bogdán Tibort a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztossá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A 1242/2021. (V.6.) kormányhatározatból megtudhatjuk, hogy az új kormánybiztos feladatkörében javaslatot tesz
- a fizetésképtelenségi, reorganizációs eljárások egyes kérdéseinek szabályozására;
- a jogi személyek egységes nyilvántartásának szabályozására;
- új elektronikus ingatlan-nyilvántartás jogi szabályozására.
A kormánybiztos feladatkörével összefüggésben
- a tevékenységével összefüggésben személyektől, szervezetektől – személyes adatnak nem minősülő – adatokat, információkat kérhet;
- a feladatellátásához kapcsolódó dokumentumokba – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – betekinthet;
- az érintett állami szervek vezetői részére intézkedés megtételét javasolhatja.
A kormánybiztos tevékenységét az igazságügyért felelős miniszter irányítja, tevékenységét az Igazságügyi Minisztériumban működő öt tagú titkárság segíti.
Van már Nemzeti Versenyképességi Tanácsunk, és május 9-től versenyképességi kormánybiztosunk is lesz. A megválaszolatlan kérdés csupán az, hogy a tanács és a kormánybiztos összehangolja-e tevékenységét, és képesek-e valamit tenni a javulás érdekében, vagy csak egy újabb – szinte jelentéktelen – kinevezés tanúi vagyunk? A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi 2019-es listáján Csehország a 32., Lengyelország a 37., Szlovákia a 42. és Magyarország a 47. Tehát a hazai (MNB) és a nemzetközi (WEF) mérés szerint is jelentős lemaradásban vagyunk.
Azt persze nem tudom, hogy a minket megelőző V3-aknak milyen versenyképességi testületeik vannak, csak azt látom, hogy jobb helyet foglalnak el a rangsorban, mint mi. A 14 miniszterből, 69 államtitkárból, 118 helyettes államtitkárból, 68 miniszterelnöki és miniszteri megbízottból valamint 21 kormánybiztosból álló magyar irányító apparátus létszáma viszont igen soknak tűnik. Lehet, hogy a miniszteriális szerveknél a vezető tisztségek számának mérséklésével kellene kezdeni országunk versenyképességének javítását?
