Bod Péter Ákos: 2023 az infláció éve marad

Németh-Kállai Szilvia 2023. május 21. 07:25 2023. máj. 21. 07:25

A Fidesz választások előtti kiköltekezésének böjtje a 2023-as év – véli Bod Péter Ákos közgazdász, a jegybank volt elnöke. A Hírklikknek elmondta, ami hiányzik az államkasszából, azt most kezdi visszaszedni a kormány, viszont a vállalatokra kirótt évközi többlet adó még feljebb viszi az árakat. Ha felmegy a kenyér ára, akkor megnő az azon levő áfabevétel is: az árak és a bérek emelkedésekor az adók, az elvonások az államnak ketyegtek. A professzor szerint azért marad a recesszió, marad az infláció, mert a deficites költségvetésbe kell a pénz. 

A GDP, a bruttó hazai termék, a szokásos mutatója egy ország gazdasági aktivitásának. Az első negyedéves adat azt jelzi, hogy a magyar gazdaság teljesítménye most már három negyedévben, kilenc hónap óta csökken. Ez még nem válság, az ilyen mérsékelt csökkenést nevezik recessziónak. A recesszió ’23 első negyedévében is folytatódott, ezt a tényt tette közzé most a KSH – magyarázta Bod Péter Ákos. 

A hivatalos dokumentumok erre az évre másfél százalékos növekedést ígértek. Ehhez képest az első negyedévi tényadatok szerint mínuszban van a gazdaság. Nem túl nagy mínuszban, körülbelül egy százalékkal van lejjebb a kibocsátás szintje az év elején, mint ’22 első harmadában. Az adatokból tehát az következik, hogy egyelőre nem növekszik a gazdaság. „Ebben semmi meglepő nincsen, idáig papírforma, ami van. Majd az az érdekes, ami ezután jön” – vélte a jegybank volt elnöke. 

Emlékeztetett rá, hogy 2022 elején, a parlamenti választás előtti három hónapban sosem látott pénzbőségben részesültek sokan, de nem mindenki. Akkor még a belkereskedelmi forgalom dübörgött, hiszen előtte adó-visszatérítések voltak, azt megelőzően nyugdíjemelések, fegyverpénz. Akkor a kamatláb se volt olyan irdatlan magas. 2022-ben tehát nagyon különleges volt az első negyedév, ezért nem nagy csoda, hogy 2023 eleje ettől elmarad. A fogyasztás mostani visszaesése ennek a 2022-es évnek a böjtje. 

Arra a kérdésre, hogy lehet-e akkor ebben az évben másfél százalékos növekedés, azt válaszolta, aritmetikailag lehetséges, mert mondjuk, ha a második és harmadik negyedév már egy kicsivel szebben néz ki, a negyedik negyedév pedig ragyogóan, akkor éves átlagban miért ne jöhetne ki másfél százalék? „De azért halkan mondom, hogy a Nemzeti Bank igen taktikusan a maga növekedési előrejelzésében a nulla, kötőjel másfél százalékot írta. Ez diplomáciai érzékre utaló számtartomány, mert nem mondja ki, hogy a kormány túl optimista, mégis előre jelzi a nullát is, mint egyébként szinte mindenki más elemző.” Bod Péter Ákos maga is 0,2 százalékos „növekedéssel” kalkulál erre az évre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban azon a szinten marad, mint 2022 közepén, amikor a realitások visszatértek. Ami tehát most 2023-ban történik, ez a 2022-es választás előtti nagy kiköltekezésnek a böjtje.

Magyarázatot igényel viszont az infláció. Amikor az Európai Unióban 8,1 százalék volt az áprilisi infláció – és erőteljes ütemben megy lefele –, akkor hogyan lehet nálunk 24,5 százalék az úgynevezett harmonizált árindex. Ez tízzel meghaladja a második leginflációsabb ország adatát. Ez azért is érdekes – folytatta a magyarázatot –, mert ugye 2022 második felében Magyarországon már recesszió volt. Nem dübörgött a gazdaság, viszont akkor lódultak meg leginkább az árak. Amikor ugyanis túljutottunk a parlamenti választáson, akkor a kormány végre észrevette a költségvetési hiányt, értesült a külkereskedelem hatalmas deficitjéről. „Belenézett az államkasszába, majd elkezdett adót emelni” – fejtette ki Bod Péter Ákos.

Hiszen adóemelés volt a kis adózók (kata) helyzetének újra szabályozása, majd jött ilyen-olyan termékadó, és extraprofit adó, meg az energiaárak változtatása. Amikor az árstoppos üzemanyagból hiány lett, ahhoz az árhoz is hozzá kellett nyúlni. Ahogy a szakember fogalmazott, „május és december között lényegében a valóság bekopogott a magyar gazdaságba. Viszont az adóemelés – nem meglepő módon – az árakat felfelé tolja”.

Több országban adót csökkentettek, amikor túlságosan fölment a benzin ára: az árba beépített extra elvonásokat egy időre visszafogták. Nálunk nem. Pedig, ha az ár fölmegy, akkor megnő az azon lévő áfa is. A drágább benzin esetében még az áfán kívül is vannak a kiskereskedelmi árban különböző állami elvonások, azok is lényegében az államnak ketyegtek. De annyira kiköltekezte magát a magyar állam ’21 végén, ’22 elején, hogy ami hiányzik a kasszából, azt most szedi vissza. Viszont minden adóemelés még feljebb viszi az árakat. Sajátos, hogy mindenhol máshol Európában megtartják inflációs sokk idején az adómértéket, vagy inkább leviszik, Magyarországon viszont felviszik. Miért? Mert kell a pénz – mondta a közgazdász. 

Majd azzal folytatta, hogy emellett van még egy inflációs tényező, az árfolyam. A forint árfolyama ’22-ben egész meghökkentő módon elszállt: volt, hogy egy euróért jóval többet kellett adni négyszáz forintnál, sőt, egyszer volt 430 is. Emiatt a vállalatok kénytelenek voltak átárazni az import-áruikat. Ha viszont valaki átárazta a termékeit, akkor apait-anyait beletett. Már csak azért is, mert nálunk nem lehet tudni, hogy nem vetnek-e ki különadókat, nem vezetnek-e be visszamenőleges árstopokat. „Azt gondolom, hogy itt valóban nagymértékű átárazás történt, és benne egy nagy felfelé való kerekítés. A Nemzeti Bank ki is mutatta, hogy a profitok elszálltak.”

A bérek viszont nem szálltak el, hanem lemaradtak – elemezte tovább a helyzetet Bod Péter Ákos. Ár-bér spirál nincs nálunk, de az infláció egész meghökkentő módon nekilódult ’22 végén. Az inflációnak pedig sajnos az a természete, hogyha egyszerűen nekilódul, akkor utána nehezen szelídül meg, mert az áremelésből további áremelés lesz. Ha megdrágul az alapanyag, akkor megdrágul a késztermék, ha megdrágul a késztermék, akkor az emberek többet fizetnek érte a boltban. 

Reménye szerint a hazai infláció talán elérte itt is a csúcsát és Magyarország nyolc-tíz hónap késéssel csatlakozni fog az európai dezinflációs trendhez. Ami azt jelenti, hogy az árak ugyan nőnek, de sokkal kisebb ütemben, mint korábban. Ebben semmi meglepő nincsen, amikor a világban az energia ára már lecsökkent, és remélhetően sokkal jobb lesz a mezőgazdaság termés, mint tavaly. Ami az árak alakulását illeti, szinte biztos, hogy az esztendő végén egy számjegyű lesz a pénzromlás üteme, mondjuk nyolc százalék – mondta Bod Péter Ákos, de hozzátette, az a 2022 decemberi borzasztó árcsúcshoz képest értendő, holott az akkori árindex Magyarországot az európai inflációs liga legtetejére dobta föl. Az egy számjegyű infláció csak annyit jelent, hogy az árak ekkora mértékben nőnek. 

Bod Péter Ákos szerint egyelőre az látszik, hogy a reálbérek az első negyedévben meghökkentő mértékben csökkentek. A reálbér azt jelenti, hogy ha nőnek a bérek 15 százalékkal, annak örül az ember, ám amikor elmegy a boltba, és ott 30 százalékkal többe kerül ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt, akkor bérének a tényleges értéke, a vásárlóereje lecsökken. „Azt gyanítom, ez olyan fura év lesz, amikor a belső fogyasztás nem tud nőni, az export pedig remélhetőleg fog. De ebben kicsit bizonytalan vagyok.”

A legvalószínűbb sajnos az, hogy 2023 stagflációs év, amibe belefér, hogy az év első felének indexe mínuszos, a másik felében plusz az előjel, egészében pedig a nulla körüli. Rámegy ez az év – akárcsak a ’22-es második fele – arra a gazdaságtörténetileg sose látott választási kiköltekezésre, amit ’21 nyarán elindított a kormány, amikor úgy nézett ki, hogy a választáson az ellenzéknek komoly esélye lehet. Aztán a történelem másként alakult, de az állami kiköltekezés megtörtént, az akkor berúgott inflációs motor szépen berreg még egy darabig – összegezte Bod Péter Ákos.