Borzasztó jövő vár Magyarországra a Golf áramlat leállása miatt

Nyáron 40 fok feletti hőség, télen mínusz harminc fok alatti fagy várható – írja a 24.hu. Molnár László meteorológus szerint a folyók kiszáradását pusztító árvizek fogják váltani.

Egy Nature tanulmány szerint az AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) – ami a Golf-tengeráramlat része – az évszázad közepére 95 százalékos valószínűséggel leáll. Az Észak-atlanti bukóáramlás leállását eddig a XXII. századra várták.

Jelenleg is hőhullám tombol az Északi-sarkvidéken, Szentpétervártól északra sok helyütt melegebb volt augusztus elején, mint nálunk. Itthon 19–20 fokos volt a középhőmérséklet, ott 23–25 fokos, az utóbbi napokban hazánkban is visszatért a hőség, így a rendkívül furcsa időjárási szituáció valamelyest mérséklődött, de a sarkvidékeken továbbra is rendkívül meleg van.

Az, hogy egyáltalán van mérsékelt égöv, valamint tavasz, nyár, ősz és tél az északi féltekén, ahol az emberiség többsége él, nagyrészt annak tudható be, hogy még működik az óceáni szállítószalag.

Ennek leállása azonban nagyon gyors lesz, néhány év alatt lezajlik, feltehetően még a mi életünkben. Ez szorosan összefügg a széndioxid-kibocsátás növekedésével. Légkörkutatók végeztek egy vizsgálatot, ami azt derítette ki, hogy mi lenne, ha a légköri széndioxid-koncentráció a négyszerese volna annak, mint az iparosodás előtti időszakban volt. Akkor négy év kéne az AMOC lassulásának kezdetétől a teljes leállásig. Most a kétszeres értéknél tartunk.

Legutóbb 2 millió éve volt akkora széndioxid-koncentráció a Földön, de akkor 4–5 fokkal volt melegebb a klíma a jelenleginél, és ezt is el fogjuk érni nagy valószínűséggel, csak most olyan gyors a folyamat, hogy egyelőre nem tudott megolvadni az Antarktisz meg Grönland. 

A meteorológus szerint a másfél fokos klímacélt, amit 2050-re szeretett volna elérni az Európai Unió, el lehet felejteni. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válik, de olyan szélsőségek várhatók, amikhez képest semmiség, hogy nemrég a nyár közepén 19 centis jégdarabok hullottak Olaszországban. A Kárpát-medencében a mostani átlaghőmérsékletnél 2–3 fokkal hidegebb lesz. Ez egyes időszakokban kegyetlen lehűléseket okoz majd, nem lesz ritka a tartós fagy és az akár mínusz húsz- vagy harminc fokos hideg sem. Minden tél hasonló lesz néhány évtized múlva.

Olyan teleink lesznek, amikor újra befagy a Duna. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk.

A csapadék is kevesebb lesz. Miközben trópusi klímánk lesz nyáron, és sarkvidéki klímánk télen, úgy, hogy az egész civilizációnk a mérsékelt égövi klímára van berendezve. Ha ez megszűnik, akkor megszűnik jelen formájában a mezőgazdaság, és így az élelmiszer-ellátás is. Ezt a folyamatot növénynemesítéssel és génmódosítással már nem fogjuk tudni utolérni. A kutatók az ötvenes éveket jelölték meg legvalószínűbb időpontként, de ez nem úgy fog bekövetkezni, hogy addig semmi, és aztán hirtelen ránk szakad az egész. Már most is kapunk elég kemény kóstolókat. 

A megváltozott klíma a jelenleginél is nagyobb energiaszükséglettel jár majd: télen fűteni és nyáron hűteni kell. A Kárpát-medencében is csak rövid tenyészidejű növényeket lehet majd termeszteni, amik abban a forróságban – öntözés mellett – megélnek.

Magyarországon a lehető leggyorsabban le kellene szigetelni minden épületet, de vastagon. A másik sürgető kérdés a víztározás. Állandó és hatalmas víztározókat kell építenünk, amikből öntözni lehet könnyen, nem száz kilométerekre elszállítva a vizet.