Egyre több magyar nagyváros csődközelbe kerül
Nem csak Budapest egyensúlyoz a csőd határán, egyre több megyei jogú város érzi azt, hogy nem bírják tovább anyagilag. A szolidaritási hozzájárulás emelkedése, az infláció, a csökkenő bevételek hatalmas kihívás elé állítják őket.
Tíz megyei jogú város – Szeged, Pécs, Győr, Szombathely, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Tatabánya, Szolnok, Nagykanizsa, Érd – ellenzéki polgármestere ült össze a múlt héten Érden, mert úgy érzik, már nem a túlélésre kell játszaniuk, hanem lépni kell, de ezeknek az alapelveit együtt szeretnék lefektetni – írta a Népszava.
Az ütemesen növekvő szolidaritási hozzájárulás, az újonnan bevezetett versenyképes járások program, a működési kiadások és az állami normatívák között egyre jobban szétnyíló olló, az infláció és a csökkenő bevételek együtt súlyos pénzügyi válságba lökik a településeket.
Gyömrő
A tavaly októberben hivatalba lépett polgármester június közepén minden tisztségéről lemondott a kezelhetetlen pénzügyi helyzet miatt. Tóth János szerint már egy hónappal az elfogadása után csaknem 500 millió forintos lyuk tátongott a város költségvetésében.
Pécs
A város 1,5 milliárd forintos folyószámla-hitelt vesz fel, amit az év végéig kell visszafizetnie, díjemelésekre van szükség, hogy a szolgáltatásokat fenntarthassák. Így emelik a parkolási díjakat, a helyi buszjegyek árát, de a temetői szolgáltatás díjait is. A bentlakásos szociális intézmények térítési díja októbertől 5500 forintra nő a jelenlegi 3000 forintról. Pécset idén már több mint 6 milliárd forintnyi állami sarc sújtja – írta Péterffy Attila polgármester a közösségi oldalán.
Tatabánya
A város 1,3 milliárd forintot remél ingatlanjainak eladásából, miközben a parkolási bevételekből kevesebb folyik be a tervezettnél, és az iparűzési adóbevétel sem emelkedik. Gutai Zsolt, Tatabánya önkormányzati képviselője szerint a szolidaritási hozzájárulás címén az idén már 3,6 milliárd forintot kell befizetni az államkasszába, ez 500 millióval több, mint tavaly. Állami támogatás nélkül nehéz kigazdálkodni a helyi közösségi közlekedést is, ami évi 1,5 milliárd forint.
Szombathely
A februárban elfogadott költségvetés szerint 700 millióval kevesebb bevétellel számolnak, mint amennyi a város működtetéséhez kell. Az idei szolidaritási sarc 3,8 milliárd, ami 2019-ben még 800 millió volt. A kötelező állami normatíva nem követi az inflációt, egyre kevesebb pénzből kellene egyre több feladatot ellátnia a városnak. A közösségi közlekedésre például 160 milliót kapnak, miközben 1,4 milliárdnál is többe kerül.
Salgótarján
A várost a csődtől mentette meg a Volánbusz felé fennálló tartozás átütemezése és 334 millió forint rendkívüli kormánytámogatás. Kreicsi Bálint polgármester szerint enélkül csődbe ment volna város, azóta a Versenyképes Járások Programból is kaptak 250 milliót.
Érd
Egy hónapja százmilliós gyorssegélyt kapott a város az önhibájukon kívül bajba került önkormányzatokat segítő állami kasszából. Jelenleg az 1,8 milliárd forintos folyószámlahitelből működnek. Bezárták a helyi tévét, rádiót, három uszodából csak egy működik, két önkormányzati céget megszüntettek, egyetlen önkormányzati finanszírozású kulturális eseményt se tudtak tartani idén, a városüzemeltetésért felelős cég anyagi jellegű kiadásait megfelezték, létszámstopot rendeltek el a hivatalban, árusítják az ipari ingatlanokat, egy fillért se adnak a helyi kézilabda csapatnak, a beruházások leálltak, a polgármester a törvény szerint neki járó fizetésemelést se veszi fel. Csőzik László is az iparűzési adóbefizetés szeptember 15-i határidejét várja, amikor reményeik szerint 2 milliárd érkezik majd a város számlájára. „Még egy ilyen évet nem bír ki a város” – vélekedett a polgármester.
Győr
A várost kormányzati gyámság alá helyezték, miniszteri biztosnak nevezték ki Fekete Dávidot, a győri önkormányzat Fidesz-KDNP-frakciójának vezetőjét, akinek feladata lenne sok más mellett a gazdasági szereplőkkel és az önkormányzatokkal való együttműködés. Győr és Budapest mellett még Szolnoknak van miniszteri biztosa.
