Kora őszi kesergő
„A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni és döntésük szerint többet is tudjanak költeni. Idén júliusban tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a jövőben az új kormányzati intézkedések is segítenek: Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre és mindent megteszünk a béremelések védelme érdekében. (…) A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 júliusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,3 százalékkal, ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzleteké 3,4 százalékkal növekedett. Miközben a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,9 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. (…) Az idei év első hét hónapjában a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.” (Közlemény – Nemzetgazdasági Minisztérium)
Ezt a győzelmi jelentést a Nagy Márton által vezetett tárca szövegezte szeptember 4-én, amikor a Központi Statisztikai Hivatal kiadta az év első hét hónapjára vonatkozó kiskereskedelmi tájékoztatóját. Most mindenki boldog (a kormányzati térfélen biztosan), én – megrögzött ünneprontóként – azért felhívom a figyelmet néhány részletre.
- A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól, azaz 2025. júliusában kevesebbet vásároltunk, mint 2025. júniusában. Erre a – nem elhanyagolható – tényre az NgM-közlemény nem tért ki, gondolom azért, mert a havi zsugorodást nem lehet büszkén és diadalittasan kommunikálni!
- Az is olvasható a fentiekben, hogy 2025 első hét hónapjában (összesítve) a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,9 nagyobb volt, mint 2024. első hét hónapjában. 2025. júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704 400 forint volt, 9,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál – írja jelentésében a KSH. A nettó átlagkereset 484 200 forintot ért el, ez 9,6 százalékkal magasabb volt, tavaly júniusban. A reálkereset 4,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,6 százalékos növekedése mellett. Magyarázatra szorul, hogy a folyamatosan javuló reálkereset-pozíció mellett a 2025. július/2024. júliusi index miért csak 1,7 százalékkal emelkedett, ha ennyire „kilőttek” a bérek, és állítólag az inflációt is letörték?! Mit csinálnak ezek a ravasz magyarok a „rengeteg” többletjövedelmükkel?
- És itt vannak a nyugdíjas „milliomosok”, bocsánat: helyesen a milliónyi kis jövedelmű idős ember? Ők hová dugták a 3,2 százalékos év eleji nyugdíjnövekményüket? Világos, hogy élelmiszerre költötték nagy részét, műszaki cikkel és ruházattal már régen nem bajmolódnak, jó lesz a levetett is. Ezekkel a sorokkal csak azt akarom érzékeltetni, hogy egyáltalán nem rózsás a kiskereskedelmi helyzet, amit az is mutat, hogy a nyomott belső fogyasztás nem képes pozitív tartományba lendíteni a bruttó hazai termék (GDP) indexét. Lehet persze dicshimnuszt zengeni, de ettől a depressziós gazdaság nem éled fel.
Varga Mihály MNB-elnök a közgazdász vándorgyűlésen rögzítette, hogy az elmúlt 12 negyedévből 7 alkalommal csökkent a magyar GDP. Ilyen csak a 2009-es válságkor történt a rendszerváltás utáni Magyarországon. A második negyedéves, mérsékelt növekedés részleteibe belemenve azt is elmondta, hogy a GDP-növekedés esetében a V3-as országok és az EU átlaga alatt teljesített Magyarország.
Szeptember 5-én (pénteken) újabb NgM-közlemény látott napvilágot, amely – a KSH-t idézve – beismeri, hogy 2025 júliusában az ipari termelés volumene 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. És ezután megint jön a Nagy-féle süketelés: „Az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv pedig a Brüsszel által elhibázott EU–USA vámmegállapodás káros hatását hivatott kivédeni a veszélybe sodort ipar és a hazai kkv-k támogatásán keresztül. A nemzetépítő gazdaságpolitika viharos időkben is biztosítja Magyarország jövőjét.” A vihart érzékeljük, a bizonytalan jövőtől viszont félünk.
Ipar, kereskedelem – igen mérsékelt a teljesítmény a nyári adatok tükrében. De van valaki (nevezetesen a nemzetgazdasági miniszter), aki akkor is derűs és optimista, amikor világosan látszik, hogy a magyar gazdaság nagy bajban van és az eredeti költségvetési irányszám nem tartható, az államadósság egyre csak nő. Sok mindent elviselünk, de most már csak ki kell mondani: Nagy Márton szavainak nincs hitelük, a vállalkozók, a munkavállalók és a nyugdíjasok egyáltalán nem hisznek neki. Bizalom nélkül pedig nincs siker. A miniszter tevékenysége és személye cipelhetetlen teherré vált. Mennie kell mihamarabb, legkésőbb jövő áprilisban!
