Brüsszel támogatja a Druzsba tényfeltáró missziót, és részt is venne abban

Az Európai Bizottság üdvözölte Magyarország és Szlovákia közös javaslatát, hogy tényfeltáró küldöttséget küldjenek a Druzsba (Barátság) kőolajvezeték megrongálódott szakaszának vizsgálatára, mivel ez az első lépés a két ország és Ukrajna közötti patthelyzet enyhítésére – írja az Euronews.

A Bizottság csatlakozik is egy ilyen misszióhoz, ha Kijev engedélyt ad rá. A terv azonban még nagyon korai stádiumban van, és a végrehajtó hatalomnak nincs tapasztalata az ilyen típusú gyakorlatokban való részvételről. Itt megjegyzendő, hogy tisztázatlan még, hogy a helyreállítás költségei melyik felet terhelné, illetve hogy a Bizottság azt esetleg magára vállalná. A kár mértékéről egyelőre nem lehet megbízható információhoz jutni.

„Ezt üdvözlendő lépésnek tartjuk. Most kapcsolatban állunk az ukrán hatóságokkal az ügyben, és továbbra is együttműködünk a tagállamokkal az ellátás biztonságának szavatolása érdekében. Meg kell tennünk a következő lépéseket, hogy lássuk, milyen formában fog megvalósulni ez a tényfeltáró misszió" – mondta pénteken Anna-Kaisa Itkonen, a Bizottság energiaügyi szóvivője.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvétózta a Kijevnek nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt, megtorlásul a Druzsbán keresztül történő olajszállítások megszakításáért, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „politikai megfontolásainak" tulajdonít.

Orbán Viktor április 12-én újraválasztás előtt áll, és a közvélemény-kutatások szerint két számjegyű a lemaradása.

Magyarország és Szlovákia, amelyek az EU szankciói alól való határozatlan idejű kivonulásnak köszönhetően orosz olajat vásárolhatnak, azzal vádolták Zelenszkijt, hogy elhallgatja a csővezetékkel kapcsolatos tényeket.

„Az ukránok nem hajlandók elfogadni egy ellenőrző, tényfeltáró missziót" – mondta Orbán Viktor péntek reggel. „Zelenszkij elnök hazudik. Nem mond igazat".

Zelenszkij visszavágott a vádakra, azt állítva, hogy orosz erők felelősek a gázvezeték bombázásáért, és azt sugallta, hogy Orbánnak Moszkvában kellene válaszokat keresnie.

Az összecsapás politikai válságot váltott ki az egész Európai Unió számára, és megzavarta a 90 milliárd eurós hitelről szóló, gondosan kidolgozott megállapodást. „Elvárjuk, hogy az EU valamennyi vezetője betartsa kötelezettségvállalását" – mondta Itkonen. „Fontos emlékeztetni arra, hogy január 27-én egy orosz támadás a Druzsba kőolajvezeték egyik szivattyúállomása ellen okozta a károkat".

A kiút megtalálása

A feszültségek fokozódása közben Orbán Viktor újabb levelet írt António Costának, az Európai Tanács elnökének és a többi 26 vezetőnek, amelyben magyar és szlovák szakértőkkel tényfeltáró missziót javasolt a Druzsba-vezeték „állapotának ellenőrzésére".

A csütörtöki levél hangvétele lényegesen különbözött azoktól a gyújtó hangvételű üzenetektől, amelyeket a magyar miniszterelnök az elmúlt héten a közösségi médiában közzétett. „Teljesen tisztában vagyok azokkal a politikai nehézségekkel, amelyeket az Európai Tanács Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról szóló következtetései végrehajtásának késedelme okoz" – mondta Orbán Viktor Costa-nak. „Az én kezdeményezésem is azt célozza, hogy elősegítsem ennek a kérdésnek az időben történő megoldását".

Másnap Robert Fico szlovák miniszterelnök beszélt Zelenszkijjel, és felszólította a Bizottságot, hogy vegyen részt a „közös ellenőrző csoportban". Zelenszkij meghívta Ficót, hogy látogasson el Ukrajnába, és ott vitassák meg az ügyet.

„Szlovákia és Magyarország nemzeti érdekeit nem lehet háttérbe szorítani. Ha az EU-n belüli szolidaritás kölcsönös, akkor annak mindenkire vonatkoznia kell" – mondta Fico.

Egyelőre nem világos, hogy Kijev engedélyezi-e a tényfeltáró missziónak, hogy bejusson a Lviv környéki helyszínre, ahol január 27-én orosz dróncsapást rögzítettek. Az ukrán kormány korábban már figyelmeztetett arra, hogy a technikusokat a terepen tartózkodó orosz csapások célpontjainak veszélye fenyegeti. Az energetikai infrastruktúra stratégiai pontnak számít, ami tovább nehezíti a hozzáférést.

A Bizottság együttérzését fejezte ki a veszélyes körülmények miatt, ugyanakkor arra kérte Ukrajnát, hogy gyorsítsa fel a Druzsba-vezeték javítását.

Négyszemközt az EU tisztviselői és diplomatái szerint ez a legpraktikusabb módja a válság megoldásának, a magyar vétó feloldásának és a 90 milliárd eurós hitel végleges jóváhagyásának.

Egy szerdai szakértői találkozó során Ukrajna egy, az Euronews által látott dokumentumot nyújtott be, amelyben az áll, hogy „aktívan végzi a javítási és helyreállítási munkálatokat. A biztonsági és stabilizációs intézkedések folytatódnak az újabb rakétatámadások napi fenyegetése közepette"

Egyelőre nem világos, hogy Kijev engedélyezi-e a tényfeltáró missziónak, hogy bejusson a Lviv környéki helyszínre, ahol január 27-én orosz dróncsapást rögzítettek. Az ukrán kormány korábban már figyelmeztetett arra, hogy a technikusokat a terepen tartózkodó orosz csapások célpontjainak veszélye fenyegeti. Az energetikai infrastruktúra stratégiai pontnak számít, ami tovább nehezíti a hozzáférést.

A Bizottság együttérzését fejezte ki a veszélyes körülmények miatt, ugyanakkor arra kérte Ukrajnát, hogy gyorsítsa fel a Druzsba-vezeték javítását.

Négyszemközt az EU tisztviselői és diplomatái szerint ez a legpraktikusabb módja a válság megoldásának, a magyar vétó feloldásának és a 90 milliárd eurós hitel végleges jóváhagyásának.

Egy szerdai szakértői találkozó során Ukrajna egy, az Euronews által látott dokumentumot nyújtott be, amelyben az áll, hogy „aktívan végzi a javítási és helyreállítási munkálatokat. A biztonsági és stabilizációs intézkedések folytatódnak az újabb rakétatámadások napi fenyegetése közepette"

Egyelőre nem világos, hogy Kijev engedélyezi-e a tényfeltáró missziónak, hogy bejusson a Lviv környéki helyszínre, ahol január 27-én orosz dróncsapást rögzítettek. Az ukrán kormány korábban már figyelmeztetett arra, hogy a technikusokat a terepen tartózkodó orosz csapások célpontjainak veszélye fenyegeti. Az energetikai infrastruktúra stratégiai pontnak számít, ami tovább nehezíti a hozzáférést.

A Bizottság együttérzését fejezte ki a veszélyes körülmények miatt, ugyanakkor arra kérte Ukrajnát, hogy gyorsítsa fel a Druzsba-vezeték javítását.

Négyszemközt az EU tisztviselői és diplomatái szerint ez a legpraktikusabb módja a válság megoldásának, a magyar vétó feloldásának és a 90 milliárd eurós hitel végleges jóváhagyásának.

Egy szerdai szakértői találkozó során Ukrajna egy, az Euronews által látott dokumentumot nyújtott be, amelyben az áll, hogy „aktívan végzi a javítási és helyreállítási munkálatokat. A biztonsági és stabilizációs intézkedések folytatódnak az újabb rakétatámadások napi fenyegetése közepette" – állt az iratban. „Az ukrán fél érdekelt abban, hogy a tranzit minél hamarabb helyreálljon a rendelkezésre álló jogi keretek között".