Brutális árbomba robbant Magyarországon
Az elmúlt hónapokban egyre kevésbé tudta a jegybank az inflációs folyamatokat kézben tartani: tavaly már éves átlagban 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, de decemberben négy százalékra ugrott a drágulás üteme. Ilyen előzmények után, januárra az elemzők 4,3-4,4 százalékos 12 havi inflációt vártak, ezek után robbant a bomba, januárban az áremelkedés üteme 4,7 százalékra ugrott, ami minden bizonnyal európai rekordot jelent.
A januári drágulásért elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árai voltak a felelősek, de meglepő módon, a postai szolgáltatások, a szerencsejáték és a lakbér is jelentősen drágult az előző év januárjához képest. Az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak, de a sertéshús 27,6 százalékkal lett drágább, húsz százalék feletti árnövekedést mértek gyümölcsöknél, de tíz százalékot meghaladóan drágultak a felvágottak, valamint a zöldségfélék is – írja a Népszava.
Az üzemanyagok januárban 13 százalékkal drágultak – a jegybank számításai szerint csak ez önmagában 0,7 százalékkal emelte az inflációt. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. Vagyis épp a napi fogyasztási cikkek emelkednek az átlag felett, ezért érzékel a hétköznapi vásárló a bemondottnál jóval magasabb inflációt.
Suppan Gergely szerint, számítani lehetett az infláció megugrására, és a vártnál szélesebb körben emelkedtek az árak, amely az inflációs nyomás erősödését jelzi. Ezért a Takarékbank elemzője felfelé módosítja az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését a korábbi 3,6 százalékról 3,9 százalékra.
Ezzel szemben, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások hatása, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató – ezzel osztja a jegybank elemzőinek prognózisát.
Tovább árnyalta a képet Németh Dávid: a K&H Bank elemzője, aki szerint a következő hónapokban lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek jöhetnek. Összességében az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben, 3,8 százalékos lehet. Így 2019-ben és 2020-ban is az inflációs cél felett lesz a pénzromlás átlagos üteme. Az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokra számít – emlékeztetett Németh Dávid. Ehhez képest, gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét – mondta az elemző.
Leggyorsabban dráguló termékek, szolgáltatások (éves változás, %) Sertéshús 27,6 Friss hazai és déligyümölcs 21,9 Párizsi felvágott, kolbász 17,4 Friss zöldség 14,1 Hús-, halkészítmények 13,8 Járműüzemanyag 13,5 Szalonna 13 Járműalkatrész 12,9 Postai szolgáltatás 12,1 Ékszerek 11,9 Dohányáruk 11,3 Lakbér 10,3 Forrás: KSH |